Ideggyógyászati Szemle

Idegennyelvű Összefoglalások

1951. DECEMBER 19.

Ideggyógyászati Szemle - 1951;4(04)

A számban megjelent cikkek Orosz és Német nyelvű összefoglalója

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Parietalis tünetegyüttesek (Gerstmann-syndrome, szemléleti kórságok) a feltételes reflextan tükrében

JUBA Adolf

A bal parietalis tájék három körülírt koponyasérüléses esetében (a góc az 1. esetben a gyr. angularisnak, a gyr. supramarginalisnak és az 1. temp. tekervény tövi szakaszának találkozási pontját, a 2. és 3. megfigyelésekben a gyr. angularist és részben az occipitalis kérget éri) anomia, parietalis agraphia és alexia, végül ujjagnosia volt megállapítható. Az anomia a pavlovi tanok nyomán az ingerület fokozott iradtiatiója, csökkent koncentrálódása, végső fokon a differenciálási gátlás lefokozottsága útján értelmezhető: a betegek a hasonló szavak sorát vetik fel, de nem jutnak el minden esetben az adaequat szó-nyomhoz. Az agraphia és az alexia létrejövetelében hasonló mechanismus érvényesül, melyet még a betűkből összerakott szó rögzítését célzó dinamikus stereotypia korlátozottsága súlyosbít. A parietalis gócok tehát a beszédet a maga egészében korlátozzák és a sérülés okozta kórtünetek egyáltalában nem lehet az illető hely normal működésének negatívumaként felfogni. Az ujjagnosia az 1. esetben egyszerű ujj-anomiaként jelentkezett; a 2. és a 3. esetben - ahol az occipitalis kéreg is sérült - a zavar a Gerstmann-f. valódi ujj-agonsiának felelt meg. Itt a feltételes kapcsolatok többrétegű gátoltságával lehet számolni, melyben a kinaesthesiás-optikus összeköttetés lazulása nagy szerepet játszik. Egy negyedik, j. o. agysérülésnél a góc a jobb interparietalis barázda hátsó szakaszának inkább felső ajkában helyezkedett el. Az epilepsiás rohamok aurájában forgó szédülés, kezdetén ellenoldali adversio lépett fel, ami mind góctünetként értékelhető. Az aura alatt kifejlődött makropsia a tárgyak nagyságát jelző optikus és szemizom-érzéses kapcsolatok (Pavlov) eltorzulásaként fogható fel, mely a kóros ingerület nyomán bontakozott ki.

Ideggyógyászati Szemle

Adatok a CO-mérgezés agyszövettani elváltozásaihoz és azok keletkezésmódjához

FAZEKAS I. Gyula, GERÉB Tibor

CO-mérgezés után 3 hónap múlva meghalt 33 éves férfi agyát vizsgáltuk szövettanilag a következő eredménnyel: 1. Az agykéreg és a törzsdúcok dúcsejtjein nagy fokú elzsírosodás, továbbá úgy a kéreg, mint a velőállomány ereinek endothel elzsírosodása mutatkozott , perivascularis szemcséssejt-felhalmozódással. Az erek meszesedését sehol nem észleltük. 2. Emellett a mikroglia élénk burjánzása, a makroglia hypertrophiája és hyperplasiája, valamint a mikroglia és oliodendroglia szemcséssejtekké alakulása volt megfigyelhető, általános vizenyős jelenségek kíséretében. 3. Mindkétoldali lencsemaglágyulás mellett a nagyagy fehérállományában a diffus foltos demyelinisatiót találtunk, az erek környékének gyűrűszerű megkíméltségével. Úgy a demyelinisalt, mint a megkíméltségi gyűrűk, valamint a többi épnek látszó agyterületeken is nagyfokú zsírlebontást (zsírral telt szemcsés sejtek) észleltünk. 4. Esetünk arra mutat, hogy a fehérállomány megbetegedése diffus és nagyfokú lehet negativ, vagy jelentéktelen elváltozást mutató velőshüvely-kép mellett is. 5. A CO-mérgezés pathomechanismusára vonatkozóan az anoxaaemiás állapotot tartjuk elsőrendű tényezőnek. Emellett azonban kétségtelen, hogy a CO közvetlen szövetlélegzést bénító hatása folytán maga is szerepet játszik az agyszöveti elváltozások keletkezésében. 6. Esetünk szövettani képe és az újabb élettani észleletek alapján nem tartjuk kizártnak Hallervorden azon felfogását, hogy a fehérállomány laesio létrejöttében az oedémának is bizonyos szerepe lehet, mégpedig nézetünk szerint valószínűleg azáltal, hogy a koponyaűri, illetve agynyomás növekedése által akadályozza az agyvérkeringést és így fokozza az anoxaemiát s ez utóbbi vezet a kóros elváltozások kifejlődéséhez. 7. A perivascularis megkíméltségi gyűrűket azzal magyarázzuk, hogy az erek közvetlen környéke a keringő vérből még kap annyi oxygent, hogy szöveti elemeiben súlyosabb destructio nem következik be, viszont a távolabbi szövetelemek már nem jutnak kellő mennyiségű oxygenhez s az anoxiás állapot ezen szövetelemek pusztulásához vezetnek.

Ideggyógyászati Szemle

Klinikailag megfigyelt retroolivaris lágyulások

SOÓS Imre

Öt klinikailag megfigyelt retroolivaris lágyulás esetét ismertettük a typusos anamnesissel és tüneti kórképpel. A kórképet az ictusszerű kezdet, gócoldali cerebellaris tünetek, keresztezett anaesthesia, és azonos oldali bulbaris magvak laesiója által okozott tünetek jellemzik, mint az oliva mögötti táj sérülésének jelei. Eseteinkben az érzészavarok viselkedését figyelemmel kísérve a betegség folyamán, bizonyos törvényszerűség volt megfigyelhető, amennyiben a kezdeti érzékcsökkenést idővel túlérzékenység, illetve centralis jellegű érzészavar váltotta fel (dysaesthesiák, contraer hőérzések). A vérnyomás valamennyi betegünknél tartósan subnormalisnak bizonyult. Öt betegünk közül háromnál a Foix által leírt art. fossae. lat. bulbi elzáródása, kettőnél typusos Wallenberg-syndroma állt fenn. Ez a tény a magas retroolivaris lágyulás relatív gyakorisága mellett szól.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Idegennyelvű Összefoglalások

A számban megjelent cikkek Orosz és Német nyelvű összefoglalója

Ideggyógyászati Szemle

Idegennyelvű Összefoglalások

A számban megjelent cikkek Orosz és Német nyelvű összefoglalója

Lege Artis Medicinae

Az éjszakai gastrooesophagealis reflux klinikai vonatkozásai

DEMETER Pál

Az éjszakai gastrooesophagealis reflux bizonyos sajátosságai miatt kiemelt figyelmet érdemel. Alvás alatt a refluxellenes mechanizmusok többsége csökken, ebből fakadóan a nyelőcső nyálkahártyája hosszabb ideig érintkezik a gyomorsavval, mint nappali reflux esetén. Az éjszakai refluxos tünetek rontják az életminőséget, a vitalitást, a fizikai és a mentális egészséget. További fontos következmény a légzőszervi tünetek, mint az asthma, az alvási apnoe exacerbatiója. Fokozott az érdeklődés az éjszakai reflux és az extraoesophagealis tünetek - a refluxlaryngitis és a krónikus köhögés - kapcsolata iránt. A nyelőcső erozív károsodásának és adenocarcinomájának nagyobb kockázata figyelhető meg olyan betegek között, akik éjszakai refluxtól szenvednek. A kezelés fő célja az életminőség javítása és a szövődmények kockázatának mérséklése a savmucosa kontaktidő csökkentése révén. Az éjszakai refluxtünetek kezelésekor jóval nehezebben érünk el eredményt, mint nappali panaszok esetén. A kezelési irányelvek szerint első lépésként életmódbeli változtatások javasoltak, ezek azonban csak a betegek kis hányadában hoznak megfelelő eredményt. A bizonyítékokon nyugvó irodalmi összefoglalások és metaanalízisek a refluxbetegség, illetve a refluxoesophagitis kezelésére a protonpumpagátlók adását javasolják. Ezek a készítmények a leghatékonyabb savgátlók, és mérséklik a savas reflux nyelőcső-nyálkahártyára kifejtett káros hatását. További előnyük, hogy a gyomornedv mennyiségének viszszafogásával is csökkentik a refluxhajlamot.

Ideggyógyászati Szemle

Idegennyelvű Összefoglalások

A számban megjelent cikkek Orosz és Német nyelvű összefoglalója

Ideggyógyászati Szemle

Idegennyelvű Összefoglalások

A számban megjelent cikkek Orosz és Német nyelvű összefoglalója

1.

Lege Artis Medicinae

Októberi Szám Melléklete
OKT 15.

2.

Lege Artis Medicinae

Novemberi Szám Melléklete
OKT 15.

3.

Lege Artis Medicinae

Március Szám Melléklete
OKT 15.

4.

Lege Artis Medicinae

Júniusi Szám Melléklete
OKT 15.

5.

Lege Artis Medicinae

Júliusi Szám Melléklete
OKT 15.