Ideggyógyászati Szemle

Hozzászólás

VILÁGI Zoltán

1967. JÚNIUS 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1967;20(06)

Szerző hozzászól Juhász Pál dr. „Az alkoholizmus, mint szociálpsychiátriai és egészségpoltitikai probléma" című — 1967. februári számban megjelent — cikkéhez.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

A halántéklebeny térszűkítő folyamataiban észlelt psychés zavarokról

RÓTH György

A szerző 58 halántéklebenyi térszűkítő folyamat esetében elemzi az észlelt psychés zavarokat. E zavarok az esetek 67%-ában fordultak elő. A saját észlelelések, valamint a halántéklebennyel kapcsolatos újabb kutatások alapján azt a következtetést vonja le, hogy a halántéklebenyi térszűkítő folyamatok esetében jelentkező psychés zavarok az e lebenyben helyet foglaló és főként a limbikus rendszerhez tartozó szerkezetek károsodása következtében alakulnak ki. Az általános koponyaüregi nyomásfokozódásnak csupán másodlagos szerepet tulajdonít az agyi működések diffus károsítása által. Figyelemre méltónak tartja azt az észlelést, hogy a nem-dominans félteke temporalis lebenyében helyet foglaló térszűkítő folyamatok esetében fordultak elő a legnagyobb százalékban ilyen tünetek.

Ideggyógyászati Szemle

[Az autoimmun faktorok kimutatása és azonosítása a sclerosis multiplexben]

SCHUMACHER K., ROSS J.

[Electroforeticus vizsgálatok egybehangzóan mutatják, hogy a liquorban a kórkép heveny stadiuma alatt a gammaglobulin fractiók növekednek. Immunelectroforeticus és chromatographias vizsgálatok ezt megerőstítik. A gamma-globulin fractiók növekednek. Immunelectroforeticus és chromatographias vizsgálatok ezt megerősítik. A gamma globilin növekedésével a liquorban plasma-sejtek mutathatók ki. Ezeknek az adatoknak az alapján tételezik fel, hogy a sclerosis multiplexben immunologiai folyamatok zajlanak le. A központi idegrendszer antigenjével szemben a betegek serumában antitestek kimutatása eredményesnek látszik, Ross a válogatás nélküli betegek 40%-ában tudta kimutatni. Eredményeit mások is igazolták. Szerzők ezeknek az antitesteknek identificálását kísérelik meg. Oszlop-chromato graphias szétválasztással és immunelectrophoresissel a keresett antitestek 19 S gamma globulinnak vagy IgM-antitestnek bizonyultak. Ugyanezt az eredményt adta sclerosis multiplexes serum és agykivonat antitest-antigen complexumának savanyú hydrolysise és electrophoreticus elemzése. Embernél előforduló egyéb 19 S gamma-globulinnal végzett control vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a specificitás nem kétséges. Lamoureux és Borduas a betegség heveny shubja alatt a liquorban gamma-globulin szaporulat mellett gamma-M és gamma-A globulin felszaporodást tudott kimutatni. A gammaglobulin fractioból cytotoxikus anyagot mutattak ki mely szövet kulturában károsította az ideg és glia-sejteket. Az antigén jellegéről még keveset tudunk. A szerzők legalább két féle antigént tételeznek fel, egyik lipid, másik protein természetű. Ma még nem tudjuk, hogy a serum antitestje auto-agressiv tényező vagy másodlagos tényező. ]

Ideggyógyászati Szemle

Kényszernevetéssel társuló motoros Jackson-rohamok

BENKE Bálint

Szerző epilepsiás beteg esetét ismerteti, akinél kéregeltávolítás után Jackson rohamok jelentkeztek kényszernevetés kíséretében. Az irodalmi adatok alapján felveti az eset problematikusságát és igyekszik magyarázatot találni a ritka tünettársulásra.

Ideggyógyászati Szemle

[A görcsös jelenségekről a hepato-lentikuláris degenerációban ]

GEORGIEV I.

[Hepato-lenticularis degeneratioban szenvedő 7 betegnél lehetett convulsiv jelenségeket észlelni. Már Strümpell korában észlelték és azóta szerzők 8–20 %-os gyakorisággal említik. A diagnosis klinikai és biochemiai vizsgálatokkal állapította meg. Kettőnél volt hereditas kimutatható. Három férfi és négy nő beteg megfigyelési ideje 2-10 év. Kórkép kezdete 9-14 életév. Rohamok jellege: 4 GM, ebből 1 Jackson-rohamokat is mutatott, továbbá 1 psychomotor és 2 PM, A rohamok a kórkép kifejlődésének különböző stadiumaiban jelennek meg. A mechanismus nem teljesen tisztázott. Ezek a betegek a kórkép epilepsia variansát képviselik. Az agytörzs mellső részeinek korai károsodását kórbonctan és EEG egyaránt bizonyítja. A hepato-lenticularis degeneratio mellett, mely elsősorban fronto-parietalisan, lenticulárisan és cerebellarisan okoz károsodást, egy másik kórkép analogiáját is fel kell vetni, mely a fronto-ponto cerebellaris rendszer megbetegedése, gyakori az epilepsia és a klinikai kép is hasonló a degeneratio hepato-lenticularishoz: ez a progressiv hyperkineticus encephalitis. Így nosologiai egységbe kerül a Dawson, van Bogaert, és Pette. Döring encephalitisekkel. Micro-structuralis és biochemiai zavarok még elemzésre szorulnak. ]

Ideggyógyászati Szemle

Az antidiuretikus központok histophysiologiája

BARA Dénes

A supraopticoneurohypophysealis rendszer vízháztartásban játszott irányító szerepe évtizedek óta ismert. Eleinte úgy képzelték, hogy az ADH-t az ideg lebeny pituicytái választják el, ezek tevékenységét pedig a n. supraopticus szabályozza.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Hozzászólás a „Nagyszámú laboratóriumi vérvizsgálati eredmény exploratív jellegű vizsgálata rang­korrelá­ció­val” című közleményhez

Lege Artis Medicinae

Hozzászólás Szabadka Hajnalka „Allergiaellenes szerek és az ICAM-1-antitestek lehetséges alkalmazása a felső légúti infekciók kontrollálásában” című közleményéhez

JAKAB Lajos

A LAM 29. évfolyam 8-9. számában jelent meg „Allergiaellenes szerek és az ICAM-1-antitestek lehetséges alkalmazása a felső légúti in­fekciók kontrollálásában” című dolgozat Sza­bad­ka Haj­nalka tollából (1). A közlemény alap­vető fon­tos­ságú, nagy elterjedtségű, jelentős egész­ségügyi, klinikai jelentőségű problémára irányítja rá a figyelmet. A rhinovirusok és a Hae­mo­philus influenzae okozta infekciók kialakulását és terápiás lehetőségeit feszegeti, ami alapvető feladat mindennapjainkban. Az ICAM-1 szerepét érinti a patológiás folyamatok létrejöttében és az esetleges terápiás lehetőségek alkalmazhatóságában.

Hypertonia és Nephrologia

Hozzászólás a Kékes E, Vályi P. Igaz-e a „bölcsek próféciája”, hogy a szisztolés vérnyomás célértéke hamarosan 130 Hgmm-nél kevesebb lesz?

BAJNOK László

Nagy érdeklődéssel és haszonnal olvastam az „Igaz-e a »bölcsek próféciája«, hogy a szisztolés vérnyomás célértéke hamarosan 130 Hgmm-nél kevesebb lesz?” című, igazi bölcsek (Kékes Ede és Vályi Péter) által írt közleményt, és a kommentárra biztatásnak nem tudtam ellenállni. Furcsa, hogy az eredeti közlemény „öt bölcse” akkor nem tartja indokoltnak, hogy általánosságban írjuk elő a 130 Hgmm-nél alacsonyabb szisztolés vérnyomásra való törekvést, amikor a mérvadó irányelvek már széles körben - van, amelyik általánosságban is - ezt a rendelői értéket írják elő.

Ideggyógyászati Szemle

Hozzászólás

KOMOLY Sámuel, KOVÁCS Norbert, JANSZKY József, ASCHERMANN Zsuzsanna, DÓCZI Tamás, BALÁS István, DELI Gabriella

Az Ideggyógyászati Szemlét olvasó, és ott publikáló kollégákat bizonyára közös örömmel, büszkeséggel, és sikerérzéssel töltötte el, hogy nívós hazai folyóiratunk impaktfaktorral rendelkező szakmai lappá nőtte ki magát.

Hypertonia és Nephrologia

Az új amerikai és az érvényben lévő európai hypertoniakezelési ajánlás terápiás célértékeinek összehasonlítása

DOLGOS Szilveszter, KÉKES Ede

Mivel az ACC/AHA a 2017. évi hypertoniakezelési ajánlásában drasztikus változásokat vezetett be több vonatkozásban is, így indokoltnak tartjuk bemutatni az új amerikai és a jelenleg érvényben lévő ESH/ESC célvérnyomásra vonatkozó ajánlásait. Ez annál is inkább fontos, mert lapunk egyik nemrég megjelent közleménye után számos hozzászólás és újabb publikált véleménynyilvánítások jelentek meg, másrészt ezzel összefüggésben jelenlegi lapszámunkban a SPRINT vizsgálat (4) visszhangjával részletesen foglalkozunk.