Hypertonia és Nephrologia

Hozzászólás a Kékes E, Vályi P. Igaz-e a „bölcsek próféciája”, hogy a szisztolés vérnyomás célértéke hamarosan 130 Hgmm-nél kevesebb lesz?

BAJNOK László

2019. DECEMBER 12.

Hypertonia és Nephrologia - 2019;23(06)

Nagy érdeklődéssel és haszonnal olvastam az „Igaz-e a »bölcsek próféciája«, hogy a szisztolés vérnyomás célértéke hamarosan 130 Hgmm-nél kevesebb lesz?” című, igazi bölcsek (Kékes Ede és Vályi Péter) által írt közleményt, és a kommentárra biztatásnak nem tudtam ellenállni. Furcsa, hogy az eredeti közlemény „öt bölcse” akkor nem tartja indokoltnak, hogy általánosságban írjuk elő a 130 Hgmm-nél alacsonyabb szisztolés vérnyomásra való törekvést, amikor a mérvadó irányelvek már széles körben - van, amelyik általánosságban is - ezt a rendelői értéket írják elő.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Hypertonia és Nephrologia

A magasvérnyomás-betegség és agyi funkció Hypertonia és demencia kapcsolata a szervezet öregedése során. Fiatalkori vérnyomás-emelkedés - időskori demencia

SZÉKÁCS Béla, KÉKES Ede

A hypertonia által kialakult agyi vascularis károsodások elsősorban kognitív diszfunkcióban nyilvánulnak meg, amelynek hátterében az agyszövet hipoperfúziója, ischaemiás vagy vérzéses stroke, illetve a fehérállomány sérülése áll. A magas vérnyomás nemcsak a vascularis hátterű agyi károsodást - demenciát - eredményezheti, hanem a klasszikus, géneredetű Alzheimer-kór kialakulását, progresszióját is elősegítheti. Az idős és az igen idős életszakaszban a vérnyomás fokozatosan emelkedik és a hypertonia gyakorisága - leginkább mint izolált szisztolés hypertonia - 50-70%-ot is elér. A magas vérnyomás dominánsan vagy teljes értékűen már nemcsak a kiserek keringési ellenállásának növekedését, hanem - a szervezet öregedésének részeként - a nagyerek rugalmatlanságát (stiffness) is jelenti. Ezzel párhuzamosan a demencia gyakorisága az életkor előrehaladásával együtt ugrásszerűen, a 65 év feletti életkor 5-6%-áról a 85-90 éves életszakaszban 20%-ra, majd e felett 40% fölé emelkedik. A magas vérnyomás és a demencia viszonya a fiatalkortól az igen idős életkorig terjedő életszakaszokban az aktuális életkor függvényében módosulhat. Az igen idős életszakaszban mind az érállapot, mind az agyfunkció romlásában egyre meghatározóbb a hypertonián kívül egyéb kóros tényezők individuálisan változó befolyása. Ebben a késői életszakaszban az éröregedés előrehaladt mértéke és a nutritív véráramlás gyakran magasabb perfúziós nyomást igényel és a nem kellően átgondolt mérvű vérnyomáscsökkentés inkább károsító, mintsem protektív befolyást eredményezhet az agy állapotára, funkciójára. A SPRINT MIND az intenzív vérnyomás - csökkentéssel nem oldotta meg a kérdést, sőt jogosan feltehetjük, hogy inkább a 130-140 Hgmm SBP a legkedvezőbb a demencia szempontjából. A DBP 70 Hgmm alatti értéke mindenképpen kedvezőtlen.

Hypertonia és Nephrologia

Dystopiás vese - Rendellenes elhelyezkedésű vese

DOLGOS Szilveszter, TÁRNOKI Ádám Domonkos, TÁRNOKI Dávid László

A rendellenes elhelyezkedésű, dystopiás vese egy olyan veleszületett fejlődési rendellenesség, amely során a magzati korban, a vesék felfelé történő vándorlása csak részben történik meg. Normális körülmények között a vesék a kismedencéből a lumbalis gerinc felső részének (ThXII-LII) magasságáig vándorolnak.

Hypertonia és Nephrologia

A szerotoninerg szerek a testtömegcsökkentésben. A lorkaszerin hatásosságának és cardiovascularis biztonságosságának áttekintése

SIMONYI Gábor

Az elhízás komplex kezelésének egyik eleme a gyógyszeres terápia. Az Egyesült Államokban számos testtömegcsökkentő készítmény érhető el, amelyek egyike az 5-HT2c-agonista lorkaszerin. A korábbi nem szelektív szerotoninerg szerekkel (fenfluramin, dexfenfluramin) kapcsolatos kudarcok után nagy várakozás és még több kérdés övezte a lorkaszerin forgalomba kerülését, amely számos fázis III vizsgálatban bizonyította effektivitását és biztonságosságát. Tekintettel arra, hogy a lorkaszerin az 5-HT2c-receptorok szelektív agonistája, ezért mentes a korábbi nem szelektív készítmények valvulopathiát, illetve pulmonalis hypertoniát okozó hatásaitól. A nemrégiben publikált CAMELLIATIMI 61 vizsgálat eredményei igazolták a lorkaszerin cardiovascularis biztonságosságát.

Hypertonia és Nephrologia

Pitvarfibrilláló betegek katéterablatiós vagy antiarrhythmiás gyógyszeres kezelésének hatása a halálozásra, vérzésre, a stroke és hirtelen szívhalál gyakoriságára: CABANA randomizált vizsgálat P

VÁRALLYAY Zoltán

A pitvarfibrilláció a leggyakoribb tachyarrhythmia-típus (60 év felett gyakorisága rapidan nő), amely a tünetmentestől a jelentős életminőség-romláson át a korlátozottsággal kísért állapotig változatos klinikai képet mutat. Az epidemiológiai vizsgálatok (Framingham, Olmsted County) alapján rossz prognózissal társul, beleértve a csökkent túlélést, major nem fatális kardiális betegségek fokozott kockázatát: stroke, szívelégtelenség, késői kognitív károsodás. Ennek a betegcsoportnak az ellátása növekvő jelentőséggel bír az egészségügyi ráfordítások terén is. Hogy ezek a kockázatok a sinusrhythmus visszaállításával hogyan enyhíthetők, még bizonytalan. Az évtizedekig elsődleges gyógyszeres terápia korlátozott hatékonysága, illetve a nem meghatározott kockázat vezetett a sinusrhythmus fenntartásának más stratégiáihoz.

Hypertonia és Nephrologia

Kedves Olvasóink!

ALFÖLDI Sándor, KÉKES Ede

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Hypertonia és Nephrologia

Igaz-e a „bölcsek próféciája”, hogy a szisztolés vérnyomás célértéke hamarosan 130 Hgmm-nél kevesebb lesz? - Kommentár a Magyar Hypertonia Társaság 11. szakmai irányelvéhez

KÉKES Ede, VÁLYI Péter

2010-ben a Földön 1,4 milliárd magas vérnyomásban szenvedő beteg élt, a számuk 2025-re 1,6 milliárdra fog növekedni. 2016-ban a krónikus nem fertőző betegségek voltak a felelősek az összes haláleset 71%-áért (40,5 millió haláleset), a krónikus nem fertőző betegségek 44%-a (17,1 millió haláleset) cardiovascularis betegség miatt következett be, amelyekben a vezető kockázati tényező a magas vérnyomás volt. A hypertonia megelőzése, korszerű kezelése ezért valóban életfontosságú. Számos újonnan kiadott, a magas vérnyomás kezelését tárgyaló nemzetközi irányelv a cardiovascularis morbiditás és mortalitás csökkentésére azt tanácsolja, hogy a hypertonia kezelése során a hosszú ideig javasolt célérték 140/90 Hgmm-nél alacsonyabb legyen.

Hypertonia és Nephrologia

A Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Nephrologiai Társaság és a Magyar Reumatológusok Egyesületének konszenzusdokumentuma - A hyperurikaemiás és a köszvényes betegek ellátásáról

Ez a konszenzusdokumentum azért született, hogy iránymutatást adjon a magas húgysavszinttel élő tünetmentes személyek, illetve a köszvényes betegek hatékony és modern szemléletű ellátásához. A dokumentumot három hazai tudományos társaság, a Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Nephrologiai Társaság és a Magyar Reumatológusok Egyesületének szakértői testülete állította össze annak érdekében, hogy összefoglalják mindazokat az ismereteket, amelyek jelenleg rendelkezésünkre állnak a kérdésben. Emellett a konszenzusdokumentum megalkotásának fontos célkitűzése volt olyan egyértelmű ajánlások megfogalmazása, amelyek segítenek a gyakorló orvosnak a hyperurikaemiás és a köszvényes betegek mindennapi ellátásában.

Ideggyógyászati Szemle

Mi történik a szédülő beteggel a sürgősségi osztály elhagyása után?

MAIHOUB Stefani, MOLNÁR András, CSIKÓS András, KANIZSAI Péter, TAMÁS László, SZIRMAI Ágnes

Bevezetés – A szédülés a fájdalom mellett az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a beteg felkeresi az orvosi ellátást. A modern diagnosztika ellenére a szédülés okának diagnosztizálása napjainkban is nehéz feladat, számos buktatót rejt magában. Célkitűzés – Kérdőíves felmérésünk célja annak vizsgálata, hogy mi történik a szédülést panaszoló beteggel a sürgősségi ellátást követően. Kérdésfelvetés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye között mennyire volt összefüggés? Hogyan alakult a betegek életminősége az idő függvényében? A vizsgálat módszere – A Semmelweis Egyetem Sürgősségi Betegellátó osztályán megjelent 879, szédülést panaszoló beteghez juttattuk el kérdőívünket. A vizsgálat alanyai – A kitöltött kérdőíveket 308 betegtől (110 férfi, 198 nő, átlagéletkor 61,8 ± 12,31 SD) kaptuk vissza, ezeket elemzésnek vetettük alá. Eredmények – A sürgősségi diagnózisok megoszlása a következőképpen alakult: centrális eredetű (n = 71), szédülékenység (n = 64) és BPPV (n = 51) voltak a leggyakoribb diagnózisok. A végleges diagnózis tisztázásáig eltelt idő leggyakrabban napokat (28,8%), illetve heteket (24,2%) igényelt, kiemelendő azonban, hogy 24,02%-ban végleges diagnózis sosem született. A sürgősségi és a végleges diagnózis között csupán 80 beteg esetén (25,8%) volt egyezés, amelyet alátámaszt a kvalitatív statisztikai elemzés (Cohen-féle Kappa-teszt) eredménye (κ = 0,560), moderált összefüggést indikálva. Megbeszélés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye közötti korreláció alacsony, de az eredmények a nemzetközi irodalomban is hasonlónak mondhatók. Emiatt fontos a betegek követése, beleértve az otoneurológiai, illetve esetlegesen neurológiai kivizsgálás fontosságát. Következtetések – A szédüléssel jelentkező betegek sürgősségi diagnosztikája nagy kihívás. A pontos anamnézis és a gyors, célzott vizsgálat a nehézségek ellenére tisztázhatja a szédülés centrális vagy perifériás eredetét.

Lege Artis Medicinae

A magyar oltóanyaggyártás története

ÓCSAI Lajos

A közlemény bemutatja a magyar oltóanyaggyártás történetét, helyenként összekapcsolva a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek elleni küzdelem folyamatával, aláhúzva azt a tényt, hogy az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend fenntartásához az elmúlt több mint 140 év alatt minden kormány tevőlegesen hozzájárult. Az írás a himlőnyirok-termeléstől, a Phy­laxiánál kezdődő diftériaszérum-termelés megindításától az Országos Köz­egész­ség­ügyi Intézet (OKI) megalakulásán át az ott folyó oltóanyag-termelésig, majd a Humán önálló vállalattá alakulásán át annak meg­szűnéséig igyekszik bemutatni az elért eredményeket. Az OKI oltóanyag-termelésével, az influenza elleni oltóanyag-előállítással kapcsolatos tevékenységével részletesebben is foglalkozik, mivel ez az 1960–1970-es években nemzetközi téren is kiemelkedő volt. A Humán Oltóanyag-termelő és Kutató Intézet tevékenységéből kiemelkedik a Di-Per-Te oltóanyag előállítása, melynek tetanuszkomponense ma is tovább él egy multinacionális oltóanyag-gyártó cég termékeiben.