Gerincstabilizációs műtétek osztályunkon 1989-2002
HÁVEL János, GÖBÖL László, GÖRÖMBEY Zoltán, KISS Tibor, LAJKÓ Albert, VALÁLIK István, VIOLA Árpád, JULOW Jenő
2003. FEBRUÁR 20.
Ideggyógyászati Szemle - 2003;56(01-02)
HÁVEL János, GÖBÖL László, GÖRÖMBEY Zoltán, KISS Tibor, LAJKÓ Albert, VALÁLIK István, VIOLA Árpád, JULOW Jenő
2003. FEBRUÁR 20.
Ideggyógyászati Szemle - 2003;56(01-02)
Az irodalomban található adatokkal történő összehasonlítás igényét szem előtt tartva a szerzők retrospektív áttekintést nyújtanak a budapesti Szent János Kórház Idegsebészeti Osztályán 1989 és 2002 között végzett gerincfixációs műtétekről. A 37 ágyas osztály idegsebészetileg Buda egymilliós lakosságát látja el. A fent említett 13 év során 156 000 sérültből az osztályon 9360 neurotraumatológiai esettel foglalkoztak, 560 közülük gerincsérült volt. Utóbbiak mellett nem traumás casusok ellátása is történt gerincdaganatos, gyulladásos, degeneratív és instabilitással járó esetekben. A 224, stabilizációs műtéten átesett esetet három csoportba osztották: cervicalis, thoracalis és lumbalis. Mindegyik gerincszakasznak megfelelően csoportonként felsorolják az elvégzett műtétek számát. Szeptikus szövődményt 2,5%-ban észleltek. Csavartörés, kilazulás előfordulása a beültetett implantátum esetében 2%-ban fordul elő. A felsorolt gerincműtétek megfelelő megoldást jelentenek a felmerülő gerinctraumás, daganatos, degeneratív és instabilitással járó esetekben. A vizsgálat eredményei nem térnek el az irodalomban közölt adatoktól.
Ideggyógyászati Szemle
Bevezetés - A transcranialis mágneses ingerléssel kiváltott motoros válasz vizsgálat (MEP) az egyetlen vizsgálóeljárás, amellyel a corticospinalis pálya funkciója megítélhető. A cervicalis spondylosishoz társuló myelopathia lehet tünetmentes, illetve - különösen a kezdeti stádiumban - a tünetek nem specifikusak. Mindez az elektrofiziológiai vizsgálatok fontosságát hangsúlyozza. A szerzők célkitűzése a MEP-vizsgálat érzékenységének meghatározása volt a cervicalis spondylosis okozta myelopathia diagnosztikájában. Betegek, módszer - A nyaki gerinc MR-vizsgálatával igazolt cervicalis spondylosisban szenvedő betegeket három csoportba sorolták klinikai tüneteik alapján: az első csoportban a betegek panasz- és tünetmentesek voltak, a második csoportba tartozó betegeknek nem specifikus panaszai vagy tünetei voltak (alsó végtagi zsibbadás, járászavar), a harmadik csoport tagjainál pyramisjeleket lehetett észlelni. Eredmények - A MEP-vizsgálat eredménye az első csoportban minden beteg esetében negatív volt. A második csoportban a centrális vezetési idő minden betegnél megnyúlt. A harmadik csoportban egy beteg kivételével szintén minden esetben megnyúlt a centrális vezetési idő. Következtetések - Megállapítható, hogy a MEP-vizsgálat érzékeny eljárás a cervicalis spondylosis okozta myelopathia diagnosztikájában, különösen a kezdeti stádiumban, amikor a betegnek csak enyhe panaszai vannak és a neurológiai vizsgálat során pyramisjelek még nem észlelhetők. Ugyanakkor, ha a betegek panasz- és tünetmentesek, a MEP-vizsgálat eredménye is negatív. Amennyiben a klinikai vizsgálat alapján egyértelmű a corticospinalis pálya laesiója, a MEP-vizsgálat sem nyújt további információt.
Ideggyógyászati Szemle
A chordoma ritka és egyedülálló viselkedésű rosszindulatú daganat, amely eredetét tekintve a notochord maradványaiból fejlődik ki, s rendszerint a negyedik-ötödik dekád folyamán manifesztálódik. A lokalizációt tekintve a test szimmetriatengelyében vagy ahhoz kapcsolódva helyezkedik el, s szövettani struktúrája inkább a benignus daganatokéra jellemző. Fájdalmatlan, de lokálisan könyörtelenül agresszív daganat, amely esetlegesen metasztázist is adhat, s hoszszabb túléléssel szövettani képe is változó lehet. Leggyakoribb megjelenési helye a sacrococcygealis régió (körülbelül 60%-ban) és a clivus. Spinalis (suprasacralis) manifesztációban a lumbalis régió érintett leginkább. A szerző munkacsoportja 1992 és 2002 között 37 beteget operált sacrococcygealis chordoma miatt. Valamennyi esetben széles reszekciót alkalmaztak, amely után négy betegnél összesen hét reoperáció történt. Közleményükben a betegcsoport részletes klinikai adatainak áttekintését adják és a széles reszekció technikai aspektusait tárgyalják.
Ideggyógyászati Szemle
Az elsődleges gerincvelői glioblastoma multiforme világirodalmi ritkaság. A szerzők összegzik nyolc esetük és az irodalom áttekintése kapcsán a betegség klinikai megjelenését, a diagnózis lehetőségeit, a kombinált kezeléssel kapcsolatos tapasztalataikat és a daganat patomorfológiai tulajdonságait.
Ideggyógyászati Szemle
Az elektrostimulációs technikákat a standard terápiás lehetőségek kiegészítőjeként vagy alternatívájaként lehet alkalmazni. Az alsó húgyúti diszfunkció elektromos terápiája magában foglalja a nervus pudendus nem invazív neuromodulációját, valamint az invazív sacralis idegstimulációt. A rövid idejű funkcionális elektrostimuláció detrusor-hiperreflexiás válogatott betegcsoportnál bizonyult hatékonynak. A sacralis idegstimuláció sikeres kezelési lehetőség a refrakter detrusor-túlműködés és a vizeletretenció bizonyos eseteiben.
Ideggyógyászati Szemle
A szerzők három eset kapcsán a gerincáttételek ritka csoportjaira hívják föl a figyelmet. A rosszindulatú daganatok kezelésében elért haladás, és az MR-vizsgálat elterjedése a diagnosztikában érdekes következménnyel is járt. Egyre gyakrabban találkozunk ez ideig ritkának tartott elváltozásokkal, ami kihívás elé állítja mind az onkológusokat, mind a neurológusokat és az idegsebészeket. A szerzők reményei szerint dolgozatuk segítséget nyújthat az egyre gyakrabban kórismézhető szokatlan elhelyezkedésű gerincáttételek felismeréséhez, lehetőséget adva a kezelésre.
Lege Artis Medicinae
Az elmúlt három évtizedben a laparoszkópos műtétek elterjedése forradalmasította a sebészetet. A német nőgyógyász, Kurt Semm a diagnosztikus laparoszkópiát műtéti eljárásként használva, appendectomiát végzett. A sebész, Eric Mühe laparoszkópos cholecystectomiával gazdagította a sebészet eszköztárát. A laparoszkópos sebészetet világszerte alkalmazni kezdték, sok eljárás még ma is felülmúlja a nyitott műtétekét. A morbid obesitas számtalan szövődménnyel és nagy halálozással jár. A dietetikai módszerek kudarca új sebészeti eljárások kifejlesztését hozta, az eredmények váratlanul kitűnőek lettek. Megszületett a „metabolikus” sebészet. A plasztikai sebészet a korszerű eszközök és az egyre növekvő társadalmi elvárások piaci hatására hatalmasat fejlődött. Az anyagtechnológiai újításoknak is köszönhetően, az emlőrekonstrukció új utakra lépett. Az 1990-es években fejlesztették ki a „master-slave” robotot, melyet a sebész működtet. A robotsebészet jövője a költségek csökkentésétől, új megoldásoktól és az optimális alkalmazás megtalálásától függ. A társszakmákkal való együttműködés a sebészet további fejlődésének elengedhetetlen része. Az új technológiák kétségtelen hatásai mellett a sebészi gondolkodás, a sebész személyisége, döntésképessége és szakmai tudása a további fejlődés alapvető feltétele.
Lege Artis Medicinae
A diabetes mellitus civilizációs betegség, ami a fejlett országokban a dolgozó korú lakosság körében a vakság kialakulásának vezető oka. Hazánkban a cukorbetegség prevalenciája 9,9%-ra tehető a felnőttkorúaknál, ami alapján 2015-ben 807 000 főre becsülték a cukorbetegek számát e korcsoportban. Csaknem minden ötödik cukorbetegnek van valamilyen cukorbetegség okozta szemészeti szövődménye Magyarországon, közülük 0,3% vak és 0,3% súlyos látássérült a nem megfelelően kezelt cukorbetegség és diabeteses retinopathia miatt. A diabeteses retinopathia prevalenciaalapú költségterhe 2018-ban 43,66 milliárd Ft volt Magyarországon. A két fő költségviselő az antiVEGF injekciók és a vitrectomia műtétek voltak; a költségek több mint négyötödéért ezen két tétel volt felelős. A cukorbetegség és az elhízás elleni küzdelemben előtérbe kell helyeznünk a prevenciót, ezzel együtt az egészséges táplálkozást, a gyakori testmozgás és a fizikai aktivitás szükségességét. Cukorbetegeknél az évenként elvégzett szemészeti ellenőrzésekkel és a diabeteses retinopathia megfelelő időben való kezelésével a cukorbetegség szövődményeként kialakuló látásromlás és vakság megelőzhető.
Ideggyógyászati Szemle
2016 nyarán motorbalesetben politraumát szenvedett 21 éves nőt szállítottak kórházunkba. Diagnosztikus vizsgálatokkal a C. II. csigolyán a dens teljes csontszélességnyi, gerincvelőt komprimáló diszlokációval járó törése, a bal humerus mellett a femur, illetve a sacrum és az os pubis törése igazolódott. Osztályunkon eltöltött 1,5 éve alatt a légzési elégtelenség és a tetraplegia következtében fellépő problémákkal kellett megküzdenünk. Ennek részeként került sor a svédországi Uppsalában elektrofiziológiai vizsgálatra és rekeszi pacemaker beültetésére. A gerincvelő-sérülés korszerű, komplex ellátása és rehabilitációja több orvosi és nem orvosi szakma szoros szakmai együttműködését igényli. Célunk a maximálisan elérhető életminőség (quality of life) megteremtése volt. Érdemes a történetünk szélesebb körben történő bemutatása, hiszen jó példaként szolgálhat orvosi és nem orvosi társszakmák szoros együttműködésére.
Ideggyógyászati Szemle
Célkitűzés - Célunk a Szent János Kórház 3. progresszivi-tási szintű Koraszülött Intenzív Osztályán 2006 és 2017 között perinatalis stroke-kal diagnosztizált érett újszülöttek kórlefolyásának elemzése volt. A vizsgálati módszer - Retrospektív és prospektív vizsgálattal 18 stroke-kal diagnosztizált újszülött klinikai tüneteit, képalkotó vizsgálatait, etiológiai tényezőit és kórlefolyását elemeztük. Minden beteg esetében két- vagy többéves korban fejlődésneurológiai vizsgálatot végeztünk. A vizsgálat alanyai - Az elmúlt 10 évben osztályunkon 17 érett újszülött és egy 36. gestatiós hétre született koraszülött esetében diagnosztizáltunk stroke-ot. Újszülöttjeink jó általános állapotban, túlnyomó részben magas Apgar-értékkel (9±1) születtek. Császármetszés négy esetben történt. Eredmények - Osztályunkon az újszülöttkori stroke előfordulása megfelel az irodalomban említett 1:1600-4000 gyakoriságnak. A diagnózishoz hozzátartozik a koponya MR-vizsgálata, ultrahanggal az artériás ischaemiás stroke-ot nem tudtuk ábrázolni. A betegek neurológiai tünetei az élet első néhány napján jelentkeztek. Az etiológiai tényezők között thrombophilia (4/18), fertőzés (4/18), érfejlődési rendellenesség (2/18), mérsékelt asphyxia (2/18) és praeeclampsia (2/18) szerepel a leggyakrabban. Az arteria cerebri media területe 50%-ban, az arteria cerebri anterior 33%-ban volt érintett. A stroke 44%-ban bal oldali, 39%-ban jobb oldali és 17%-ban kétoldali volt. Két beteg esetében már in utero diagnosztizáltuk a stroke-ot. Aktív korai fejlesztést kezdtünk, így 15-ből 14 esetben átlagos vagy átlag feletti pszichomotoros teljesítményt értünk el. Következtetések - Bár az akut neurológiai tünetek néhány nap alatt megszűnnek, az újszülöttkori görcsök hátterében álló lehetséges diagnózisok között fel kell merülnie a stroke lehetőségének is. Korai aktív fejlesztéssel még kiterjedt stroke esetében is jó fejlődési eredményeket érhetünk el. Súlyos maradványtüneteket az in utero keletkezett stroke eredményezett. Öröklött prothromboticus állapot fennállása a következő terhesség lefolyását is meghatározhatja.
Ideggyógyászati Szemle
Osztályunkon ischaemiás stroke miatt végzett 254 thrombolysis kezelésének anyagát tekintettük át 2011. január 1- jétől 2014. december 31-ig. A kezelés kapcsán jelentkező allergiform szövődményeket vizsgáltuk, az angioneuroticus oedemára fókuszálva, mely két esetben életet veszélyeztető légúti obstrukcióhoz vezetett. A két kórtörténetet ismertetjük. A 254 betegből hat esetben (2,3%) angioneuroticus oedemát észleltünk, mely két esetben súlyos légúti obstrukciót okozott (0,90%). A nemzetközi irodalomban ez az előfordulási gyakoriság 1,3-5,1% között van. Az angioneuroticus oedemával járó esetekben egy beteg kivételével valamennyi szedett ACE-gátlót vagy ARB-t korábban. Az ACE-gátlók szerepe a bradikinin anyagcsere mechanizmusban való szerepe miatt ismert. A plazmin, mely a thrombolysiskezelés során keletkezik, szintén precipitálja a szövődményt okozó biokémiai mechanizmus beindítását. Emiatt szöveti plazminogénaktivátor (rt-PA) adása önmagában is okozhat angiooedemát, de ACE-gátló adása mellett ez gyakoribb lehet.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás