Ideggyógyászati Szemle

Erőszakos nemi bűncselekmények elemzése különös tekintettel elmekórtani vonatkozásokra

SZABÓ Miklós1, BURIS László1

1969. MÁRCIUS 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1969;22(03)

Szerzők a Debreceni Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézete erőszakos nemi bűncselekményekkel kapcsolatos orvosszakértői véleményeinek adatait dolgozták fel az 1955-1965. évekre vonatkozóan. A bűncselekmények elkövetői közt legnagyobb gyakorisággal a 21—30 év közöttiek szerepelnek. A bűntettesek 55,89%-ánál volt észlelhető valamilyen mentalis defectus. Az ilyen eltérést nem mutatóknál jelentős mértékben szerepelnek olyan factorok, melyek a nemi bűncselekmények elkövetésénél motívumként szerepelhetnek. A bűncselekmények áldozatainak nagy többsége fiatalkorú, 37,29%-a elmebeteg volt. Szerzők a sexualis bűncselekményeknél fontosnak tartják minden esetben részletes elmeorvosszakértői vizsgálat végzését az elkövetők és a bűncselekmény áldozatai vonatkozásában egyaránt.

AFFILIÁCIÓK

  1. Debreceni Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézete

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

A pseudopapillitis fluorescein angiographias diagnosticája

WEINSTEIN Pál, BROOSER Gábor

A fluorescein angiographia igen alkalmas a pangásos papilla és pseudopapillitis elkülönítő kórisméjére. Pangásos papillában a papilla fluorescál, pseudo papillitisben ez a fluorescentia a papillán nem mutatható ki.

Ideggyógyászati Szemle

Tonsillectomiát követő nyaki nyirokkeringési zavar hatása az EEG-re

OBÁL Ferenc, SZABON József, BÖRCSÖK Edit, FÖLDI Mihály

Tonsillectomia hatására az EEG lassúbbodás irányában tolódik el, mert e műtét a nyaki nyirokáramlás átmeneti zavarára és ezáltal múló subklinikus lymphostatikus encephalopathiára vezet.

Ideggyógyászati Szemle

Traumás eredetű reversibilis internuclearis ophthalmoplegia

TEMESVÁRI Péter

18 éves fiatalembernél trauma után - egyéb mikrotünetek mellett — gyors regressiót mutató internuclearis ophthalmoplegia keletkezett. A feltételezett pathomechanismus átgondolása után a szerző arra hívja fel a figyelmet, hogy banálisnak tűnő traumákban, amik a koponyát vagy gerincet nem is érik, bizonyos praedisponáló tényezők esetén tünetszegény vagy csak sejthető klinikai tüneteket okozó agytörzsi laesiók is létrejöhetnek, amiknek a későbbi elkülönítő kórismézésben, vagy szakvéleményezésben lehet jelentőségük.

Ideggyógyászati Szemle

Wegener-granulomatosis az idegrendszer részvételével

HALMAY Zsuzsa, VATHY István

Szerzők Wegener-granulomatosis esetet ismertetnek, amelyben a typusos pathologiai elváltozásokon kívül az agyhártyák és az agyállomány kiterjedt vasculitisét és granulomás gyulladását, valamint granulomatosus perineuritist észleltek. Attekintik a Wegener-granulomatosis idegrendszeri érintettségére vonatkozó irodalmat.

Ideggyógyászati Szemle

Megjegyzések a gyermekkori amentiform psychosis mechanizmusához

ZSADÁNYI Ottó, KLEININGER Ottó, GŐDÉNY Sára

Egy 11 éves gyerek, aetiologiailag nem tisztázható, klinikailag amentiform psychosisnak minősített kórképet elemeznek a szerzők. EEG, PEG, Psychologiai-test vizsgálatsorozat eredményeit vetik össze a klinikumnak közel 2 éves követés alatt. Véleményük szerint a jelenleg rendelkezésre álló technikai feltételek miatt sem bacteriologiai-virologiai, sem psychogen stress-hatás nem igazolható, így talán pubertáskori hormon-zavar eredményezett olyan anatomiai functionalis átmeneti harmónia-zavart, mely klinikai psychosisban, anatomiai-elektromos vonatkozásban bihemispherialis asynchroniában jutott kifejezésre. Feltételezik, hogy az interhemispherialisan tobábbított informatio asynchronia - amit pubertáskori hormon-zavarral is összefüggésbe hozhatónak látszik - a külvilág reális felismerésének zavarát eredményezheti és átmeneti psychés zavarokat okozhat. Ezt látszik igazolni az anatomiai, elektromos (PEG, EEG.) aktivitás egyensúlyának visszatérése, és a maradványtünet nélküli gyógyulás.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A microvascularis coronariabetegség diagnosztikája és kezelése. A magyarországi helyzet sajátosságai

SZAUDER Ipoly

Az invazív vizsgálatok azt mutatják, hogy a betegek kétharmadában a szívizom-ischaemia obstruktív coronariabetegség és más szívbetegség hiányában (INOCA) áll fenn, melynek oka a microvascularis diszfunkció (CMD), és amelynek következménye a microvascularis koszorúér-betegség (MVD), a microvascularis vagy epicardialis va­so­s­pasticus angina (MVA) lehet. A kor­szerű klinikai gyakorlatban a noninvazív kardiológiai képalkotó eljárások fejlődésével lehetővé vált a coronariaáramlás mérése a jellemző indexek meghatározásával. Mind­ezek javítják a CMD és az általa okozott myocardialis ischaemia diagnózisát, és le­hetőséget adnak az elsődleges MVD diag­nosztizálására. Tekintettel arra, hogy az MVD felismerése-kezelése a magyar orvosi gyakorlatban jelentősen alulreprezentált, az alábbiakban részletesen ismertetjük a primer stabil microvascularis anginát (MVA), annak korszerű invazív és noninvazív dif­fe­­renciáldiagnózisát és kezelését, különös tekintettel – a gyakorisága miatt – a magas vérnyomás által kiváltott formára és a nők ko­szorúér-betegségére. Kiemeljük a hazai lehetőségek figyelembevételével az ajánl­ható diagnosztikai eljárásokat.

Lege Artis Medicinae

Kedves Olvasónk! Köszöntő a LAM alapításának 30. évfordulója alkalmából

KAPÓCS Gábor

Kedves Olvasónk! Így indítottuk a lapot 30 évvel ezelőtt, amikor a LAM első köszöntőjét, a Beköszöntőt írtuk. 1990 októberében azonban a megszólításba még bekerült a „reménybeli” kifejezés is. Különös ez a szó, pontosabban ennek a szónak a használata, így egy emberöltő távlatából visszatekintve. Akkor, a rendszerváltás utáni hónapokban, sőt években, de talán az egész ’90-es évtizedben, a reményből volt a legtöbb. Az egész ország abban reménykedett, hogy végre eljött a szabadság kora, amikor kiteljesedhetnek az alkotó energiák és egy nagy, össznemzeti nekibuzdulással átugorhatjuk a megfáradt és kudarcot vallott szocializmusból a fejlett nyugati, szociális piacgazdaságba és plurális demokráciába vezető lépcsőfokokat, hogy aztán a belátható – nem is oly távoli – jövőben ripsz-ropsz utolérjük majd a magyar lakosság zömének példaképét, a „k. u. k.”-beli „sógorok” lakta Ausztriát. Ebből a remény és a nekibuzdulás biztosan megvalósult. A többiről most inkább ne be­széljünk. Nagyon is beszéljünk viszont arról, hogy ez a tenni akarás, az alkotóenergiák felszabadulása egy megújuló, jobb és lakhatóbb ország reményében hogyan vezetett el a LAM megalapításához – mert most ennek jött el az ideje.

Ideggyógyászati Szemle

[Késői kezdetű Sandhoff-betegség atípusos jelentkezése: esetismertetés]

SALAMON András , SZPISJAK László , ZÁDORI Dénes, LÉNÁRT István, MARÓTI Zoltán, KALMÁR Tibor , BRIERLEY M. H. Charlotte, DEEGAN B. Patrick , KLIVÉNYI Péter

[Bevezetés – A Sandhoff-betegség egy olyan ritka, here­ditaer GM2-gangliosidosis (autoszomális recesszív), amit a HEXB gén mutációja okoz. A hexózaminidáz (Hex) enzim β-alegységének károsodása miatt mind a Hex-A, mind a Hex-B izoformák működése zavart szenved. A betegség súlyossága, valamint a tünetek kezdete (infantilis vagy klasszikus, juvenilis, felnőttkori) a residualis enzimaktivitás függvénye. A késői kezdetű formát szerteágazó tünettan jellemzi. Jelen lehetnek többek között motoneuronbeteg­ségre utaló eltérések, ataxia, tremor, dystonia, valamint pszichiátriai és neuropathiára utaló jegyek is. A 36 éves nőbeteg 9 éve tartó, progresszív, szimmetrikus alsó végtagi gyengeség miatt jelentkezett klinikánkon. A részletes neurológiai szakvizsgálat enyhe fokú szimmetrikus gyengeséget igazolt a csípőflexorokban, a többi izomcsoport megkíméltsége mellett. Mind­két oldalon a Patella-reflex renyhe volt. A laboratóriumi vizsgálatok releváns eltérést nem mutattak. A rutin elektro-encefalográfiás, valamint a koponya-MR-vizsgálatok a beteg panaszait magyarázó eltérést nem detektáltak. Az elektroneuronográfiás, valamint az elektromiográfiás vizsgálatokon szenzoros neuropathiának megfelelő eltérések látszottak. Az izombiopsziás minta elemzése kapcsán enyhe fokú neurogén károsodásra derült fény. A beteg öccse (32 éves) hasonló tüneteket mutat. Páciensünk részletes genetikai vizsgálata során két ismert patogén eltérést találtunk a HEXB génben, egy missense mutációt, valamint egy 15 008 bázispár hosszúságú deletiót (NM_000521.4:c.1417G>A; NM_000521:c.-376-5836_669+1473del; kettős hete­ro­zigóta állapot). A szegregációanalízis, valamint a családtagok hexózaminidáz-vizsgálata a késői kezdetű Sandhoff-betegség diagnózisát megerősítették. A jelen esetismertetés célja, hogy felhívja a figyelmet a késői kezdetű Sandhoff-betegség differenciáldiagnosztikai jelentőségére felnőttkorban kezdődő, proxi­mális predominanciát mutató szimmetrikus alsó végtagi gyengeség esetén.]

Lege Artis Medicinae

Műtárgyak a boncteremben, avagy egy művészettörténész visszaemlékezései

NÉMETH István

Közel harminc évvel ezelőtt történt, hogy egykori kollégám, Zentai Loránd, a Szépművészeti Múzeum Grafikai osztályának munkatársa feltette nekem a kérdést: Volna kedved időnként írni egy-egy cikket a nemrégiben alapított Lege Artis Medicinae című orvostudományi lap képzőművészeti rovatába? Én szívesen tettem eleget a felkérésnek. Akkor persze még nem is sejtettem, hogy nem csupán alkalmi kalandozásokról lesz majd szó, hanem egy több évtizedes, s lényegében mind a mai napig tartó folyamatos szakmai kapcsolatról, némi túlzással tehát akár azt is mondhatnám, hogy életem és szakmai pályafutásom ettől kezdve szinte elválaszthatatlanul összefonódott a LAM-mal.

Ideggyógyászati Szemle

Családtervezés sclerosis multiplexben: fogantatás, terhesség, szoptatás

RÓZSA Csilla

A sclerosis multiplex leggyakrabban fogamzó­képes korú nőket érint, így a családtervezés kiemelkedően fontos kérdés ebben a betegségben. Napjainkra egyértelműen bebizonyosodott, hogy a terhesség nem rontja a relapszáló-remittáló sclerosis multiplex hosszú távú prognózisát, ennek ellenére sok beteg még manapság is bizonytalan a gyermekvállalást illetően. A kérdést bonyolítja, hogy az egyre növekvő számú beteg­ségmódosító terápia terhességre gyakorolt hatásával nin­csenek eléggé tisztában a betegek, és sokszor az orvosok sem. Még kevésbé tisztázottak és ismertek a szoptatással kapcsolatos kérdések. A betegek ezekről a témákról elsősorban gondozó neurológusukkal konzultálnak. A neu­ro­ló­gus feladata a fogamzásgátlással, terhességgel, asszisz­tált reprodukcióval, szüléssel, szoptatással, betegségmódosító kezelésekkel járó kockázatokat és előnyöket reá­lisan értékelni, a beteget ezekről tájékoztatni, majd a b­e­teggel közösen a családtervezési tervekkel összhangban a megfelelő betegségmódosító gyógyszert megválasztani. A jelen közlemény célja a klinikusok eligazodását segíteni ezekben a kérdésekben.A releváns szakirodalom áttekintése alapján, a nemzetközi irányelvekkel összhangban a közleményben áttekintjük a fogantatás, terhesség és szoptatás témakörét, különös tekintettel a törzskönyvezett betegségmódosító terápiák terhesség és szoptatás alatti alkalmazhatóságára.