Ideggyógyászati Szemle

Epilepsiával szövődő Systemás Lupus Erythematosus

DR. SZEGEDI Gy.1,2,3, DR. SORSZEGI P.1,2,3, DR. KRASZNAI G.1,2,3, DR. SZABÓ G. 1,2,3

1971. JÚNIUS 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1971;24(06)

A systemás lupus erythematosus (SLE) saját tapasztalatunk szerint is gyakran okoz idegrendszeri megbetegedéseket. A központi idegrendszer érintettségéhez képest a peripheriás idegek kóros elváltozása jóval ritkább. Az idegrendszeri kórképek közül gyakoriságukkal a psychés eltérések és convulsiók emelkednek ki.

AFFILIÁCIÓK

  1. Debreceni Orvostudományi Egyetem I. sz. Belklinika
  2. Ideg- és Elmeklinika
  3. Kórbonctani Intézet

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

A schizophrenia és az epilepsia elkülönítő kórisméjének nehézségeiről

DR. ZSADÁNYI Ottó, DR. MOLNÁR Klára

Betegünk - K. M. 20 éves egyetemi hallgató - kórképének ismertetésével a schizophrenia és a photogen epilepsia elkülönítő kórisméjének nehézségeire szeretnénk felhívni a figyelmet.

Ideggyógyászati Szemle

Adatok a liquor arginase-aktivitás eredetének kérdéséhez. (A liquor arginase aktivitás, liquor-összfehérje, -sejtszám és szérum arginase aktivitás összehasonlítás alapján.)

DR. SZILÁGYI Á. Katalin

Az utóbbi időben alkalmazott új elveken nyugvó módszerek lehetővé tették, hogy a fehérjékről általában, s ezeken belül a liquorfehérjékről is többet tudjunk meg. A negyvenes évektől kezdve a liquorfehérjekutatás új területe kezdett kibontakozni, mely a liquorban észlelt enzimaktivitásokkal foglalkozott, s a kézikönyvek ma már külön fejezetben foglalkoznak e kérdésekkel [13].

Ideggyógyászati Szemle

Intravenás barbiturat altatás alkalmazása generalizált tüske-hullám mintával járó epilepsiás mechanismusokban

DR. HALÁSZ Péter

Az epilepsiás mechanismusokat kísérő elektromos anomaliák természetes ill. gyógyszeres alvás során megfigyelhető felerősödése Gibbs és iskolája [ 7, 10, 21] munkája nyomán korán ismertté vált. 1951-ben Duensing [3] kísérelte meg először, hogy i.v. Hexobarbital narcosissal epileptiform elektromos jelenségeket aktiváljon. Ezen kezdeti kísérletek nyomán a Debreceni Idegklinikán Kajtor [18] dolgozta ki 1952-től 1956-ig az i.v. Hexobarbital altatás módszerét, elsősorban temporalis epilepsiás mechanismusok elektromos jelenségeinek aktiválására és tanulmányozására.

Ideggyógyászati Szemle

A liquor cerebrospinalis lipoproteinjeinek vizsgálata papír-elektrophoresissel különböző neuropsychiatriai kórképekben, különös tekintettel az agysorvadásra

DR. VÁMOSI Bertalan, DR. MOLNÁR Gyula, DR. ÚJVÁROSI Imre, DR. RUSZ Sándor

A liquor cerebrospinalis lipoprotein-tartalmának és összetételének vizsgálatával mintegy két évtizede foglalkoznak. A liquor physiologiás és pathologiás lipoprotein fractiói egyszerű eljárással, papír-elektrophoresissel is jól kimutathatók, és az így nyert adatok az irodalom tanúsága szerint diagnostikailag értékesíthetők.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Hypertonia és Nephrologia

Lupus nephritis, 2022

CZIROK Szabina, DOLGOS Szilveszter

A szisztémás lupus erythematosus (SLE) egyik leggyakoribb szervi manifesztációja a lupus nephritis (LN), amelynek kialakulása az SLE-s betegek magasabb morbiditásával és mortalitásával jár. A glükokortikoidok (GC), a ciklofoszfamid (CYC) és a mikofenolat-mofetil (MMF) alkalmazása, illetve a konzervatív nefroprotektív kezelés a betegség lefolyását ugyan jelentősen javította, de az elmúlt 20 évben a vesevégpontú adatok és halálozási rizikó ebben a betegcsoportban érdemben nem változott. Továbbá nem elhanyagolható a standard immunmoduláló terápia részeként alkalmazott gyógyszereink mellékhatása sem. Számos belgyógyászati betegségben (például hypertonia, diabetes) a patomechanizmus jobb megismerése lehetőséget adott több támadáspontot célzó, hatékonyabb és kedvezőbb mellékhatásprofilú kezelések alkalmazására, kombinálására. Ezért hát nem meglepő, hogy az immunológia fejlődésével párhuzamosan, az SLE molekuláris mechanizmusának jobb megismerésével, új célzott, kombinált kezelési formák szélesíthetik a terápiás palettát. Az immunmoduláló kezelés mellett, a krónikus veseelégtelenség progressziójának lassítása céljából is új hatásmechanizmusú gyógyszer vált elérhetővé. Jelen összefoglaló közleményünk célja, hogy a rendelkezésünkre álló új ismereteket röviden összegezve segítséget nyújtson a klinikusoknak a mindennapi gyakorlatban az LN-es betegek ellátásában, a hatékonyabb és egyénre szabott terápiás lehetőségek megválasztásában.

Hypertonia és Nephrologia

Az EULAR-ajánlások 2019-es aktualizálása a szisztémás lupus erythematosus kezeléséről, kiemelve a lupus nephritis terápiáját

SZLOVÁK Edina, DOLGOS Szilveszter

A szisztémás lupus erythematosus (SLE) egy változatos megjelenésű, lefolyású és prognózisú szisztémás autoimmun megbetegedés. Sokszínű klinikai megjelenése miatt az SLE számos kihívást tartogathat a klinikai orvosok számára mind a diagnózis, mind a kezelés tekintetében. Sokan kizárólag a szerológiai autoimmunitás pozitivitására fókuszálnak (antinukleáris és specifikus autoantitestek), holott a diagnózis felállítása a teljes klinikai kép alapján kell, hogy történjen, egyéb kórképek kizárását követően.

Ideggyógyászati Szemle

[Reverzibilis posterior encephalopathia szindróma mint a szisztémás lupus erythematosus kezdeti megjelenése]

AYAS Özözen Zeynep, ÖCAL Öncel Ruhsen, GÜNDOGDU Aksoy Asli

[A karakterisztikus klinikai és radiológiai jelek által diagnosztizálható reverzibilis posterior encephalopathia szindróma (PRES) általában kezelésre meggyógyul. Szisztémás lupus erythematosusban (SLE) szenvedő betegek körében nem ismert pontosan a PRES prevalenciája. Az SLE gyakran szisztémás megbetegedés formájában jelentkezik. Ritka esetekben azonban a betegség neurológiai tünetekkel kezdődik. Beszámolunk egy 35 éves nőbetegről, aki fejfájással és homályos látással jelentkezett. A mágnesesrezonancia-vizsgálat (MRI) által feltárt cerebralis laesiók és a neurológiai tünetek PRES-re utaltak. A PRES etiológiájának vizsgálata során a beteget SLE-vel diagnosztizáltuk. A tanulmányban hangsúlyozzuk, hogy a PRES az SLE kezdeti megjelenési formája lehet.]

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

Neuropszichiátriai lupus (NPSLE) bemutatása egy fiatal nő esete kapcsán

PUKOLI Dániel, HERNÁDI Miklós, KISS Zsófia, RAJDA Cecília, VÉCSEI László

Bevezetés: Szisztémás lupus erythematosusban (SLE) az esetek 60%-ában észlelhetők idegrendszeri tünetek, melyek akár megelőzhetik, illetve kísérhetik vagy követhetik is a betegség diagnózisának felállítását. Az SLE-ben egyidejűleg jelentkező centrális és perifériás idegrendszeri tünetek differenciáldiagnosztikai kihívást jelenthetnek. Egy 23 éves nőbeteg kórtörténetén keresztül szeretnénk ismertetni a betegségben megjelenő neuropszichiátriai szövődményeket (NPSLE). Esetismertetés: Betegünk több hónapja fennálló, időnként jelentkező, 2-3 napig tartó fejfájás és enyhe kognitív zavar miatt jelentkezett neurológiai szakrendelésünkön. Felvételét megelőzően körülbelül 1 hónappal belgyógyászati osztályon kezelték mélyvénás thrombosis miatt, ekkor orális antikoaguláns terápia került beállításra. Az akutan elvégzett koponya-CT-vizsgálat (venográfia) panaszait magyarázó eltérést nem igazolt. Kezdetben migrénre gyanakodtunk, azonban a koponya-MRI-n látott elváltozások (microangiopathia, kisérvasculitisre utaló jelek) szisztémás autoimmun betegség lehetőségét vetették fel, ezért a beteget immunológiai centrumba utaltuk. Az ott elvégzett vizsgálatok – az érvényben lévő kritériumrendszer alapján – egyértelműen igazolták az SLE-t. A hetente 4 alkalommal alkalmazott chloroquinkezelés mellett a beteg állapota stabilizálódott, fejfájása, kognitív zavara megszűnt. Következtetés: Az általunk ismertetett – az ARC-kritériumok alapján is definitíven igazolt –, lupusban szen- vedő betegünk esete jól szemlélteti az SLE-ben elsőként megjelenő neuropszichiátriai tüneteket, és jó példa arra, hogy egy szisztémás autoimmun betegség szervi manifesztációjának tünetei akár meg is előzhetik a betegség diagnózisának felállítását.

Hypertonia és Nephrologia

Túl a diagnózison – a vesebiopszia értéke a klinikai gyakorlatban két glomerularis betegség példáján keresztül

DOBI Deján

Az összefoglalóban utalunk azokra a közleményekre, amelyek megalapozták a vesebiopszia mint diagnosztikus eljárás helyét a nefrológiában, röviden áttekintjük a lupus nephritis és az IgA glomerulonephritis patomechanizmusát, valamint részletesen bemutatjuk a két betegség korábbi és jelenleg elfogadott klasszifikációs rendszereit és ez utóbbiak klinikai értékét.