Ideggyógyászati Szemle

Acetilszalicilsav- és clopidogrelrezisztencia: lehetséges mechanizmusok és klinikai jelentõség. I. rész: a rezisztencia koncepciója

VADÁSZ Dávid1, SZTRIHA K László1, SAS Katalin1, VÉCSEI László1

2012. NOVEMBER 20.

Ideggyógyászati Szemle - 2012;65(11-12)

Az acetilszalicilsav és a clopidogrel jól ismert thromgocytagátló gyógyszerek az atherothromboticus vascularis betegség kezelésében. A kezelés elleõre azonban a betegek jelentõs számában visszatérõ ischaemiás epizódok jelentkeznek, ezt az acetilszalicilsav- vagy clopidogrelkezelés sikertelenségének tekintik. Különbözõ laboratóriumi technikák állnak rendelkezésünkre, amelyekkel vizsgálhatjuk a thrombocytagátló szerek hatékonyságát. Érdekes, hogy csekély lehet az egyezés az egyes teszetek eredményei között. Az acetilszalicilsav- vagy clopidogrelrezisztencia azokat az állapotokat jelenti, amikor az adott thrombocytagátló szer nem kielégítõ inhibitor hatásossága mutatható ki a thrombocytafunkciót mérõ in vitro esszével. Becslések szerint átlagosan az acetilszalicilsavval kezelt betegek mintegy 30%-a, a clopidogrellel kezelt betegek 20%-a nem éri el a hatásosság megfelelõ mértékét a thrombocytaaktivitást tekintve.

AFFILIÁCIÓK

  1. University of Szeged, Albert Szent-Györgyi Clinical Center, Faculty of Medicine, Neurology Department, Szeged, Hungary

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Szerkesztőségi megjegyzés

KOVÁCS Gábor Géza

Az emberi prionbetegségek gyors lefolyású, mindig letális, drámai kórképek. Az idegrendszerben a kifejezett idegsejtpusztuláshoz és a kóros prionfehérje felhalmozódásához a neuropil vakuolizációja társul, ezért összefoglalóan spongiform encephalopathiának is nevezik.

Ideggyógyászati Szemle

A Magyar Epilepszia Liga közgyűlése

SZUPERA Zoltán

A XXIX. győri Epileptológiai Továbbképző Munkakonferencia keretében tartotta meg az éves közgyűlését a Magyar Epilepszia Liga (MEL). Prof. dr. Janszky József elnöki beszámolója a vezetőség éves munkájáról.

Ideggyógyászati Szemle

A Magyar Epilepszia Liga vezetőségi ülése

SZUPERA Zoltán

Ideggyógyászati Szemle

Klinikai tapasztalatok Creutzfeldt-Jakob-betegségben: három eset ismertetése

SZŰCS Anna, VÁRALLYAY Péter, OSZTIE Éva, PAPP Erzsébet, SÓLYOM András, FINTA Lehel, VARGA Dániel, BARCS Gábor, HOLLÓ András, KAMONDI Anita

A Creutzfeldt-Jakob-kór klinikai, elektroencefalográfiás, liquor- és radiológiai jellemzőit és molekuláris hátterét egyre jobban ismerjük. Annak ellenére, hogy az MR-technika fejlődése lehetővé tette a korábbi diagnosztikai kritériumok pontosítását, a klinikai diagnózis mégis kihívást jelent a mindennapi neurológiai gyakorlatban. Közleményünkben három betegünk kivizsgálása során szerzett tapasztalatainkat ismertetjük azzal a céllal, hogy felhívjuk a figyelmet a betegség klasszikus és újabban meghatározott jellemzőire. Ha a gyorsan romló neuropszichiátriai állapot Creutzfeldt- Jakob-kór gyanúját kelti, akkor követéses EEG-vizsgálatok javasoltak. Ezek lehetővé teszik a típusos pszeudoperiodikus elektroencefalográfiás mintázat, illetve a háttéraktivitás leépülésének detektálását és helyes értékelését. A liquor 14-3-3 fehérje kimutatása támogatja a diagnózist. Az agyi MR-vizsgálat diffúziós szekvenciái alapján, megfelelő klinikai adatok mellett, a diagnózis közel 90%-os biztonsággal felállítható.

Ideggyógyászati Szemle

Új, hatásos immunmoduláló gyógyszer a sclerosis multiplex kezelésében: a fingolimod

KOMOLY Sámuel

A sclerosis multiplexben (SM) szenvedő betegek döntő többsége (80-90%-a) a relapszusokkal- remissziókal, majd másodlagos progresszióval (RRSM) jellemezhető formában szenved. A jelenleg törzskönyvezett immunmoduláló gyógyszerek a visszaesések számát csökkentik, hatástalanok a másodlagos progresszív fázisban, ennek egyik magyarázata lehet, hogy ebben a fázisban jelentős az axonpusztulás.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Thrombocytagátlás acetilszalicilsavval - Cardiovascularis indikációk és vérzéses szövődmények

KISS Nóra, KISS Róbert Gábor

Az acetilszalicilsav hatékonyan gátolja a thrombocyták aktiválódását, így alapszere a nagy cardiovascularis kockázatú betegek antithromboticus terápiájának. A thrombocyták reaktivitásának csökkenését a COX-1 izoenzim irreverzíbilis gátlásával éri el. A megfelelő dózis kiválasztása azonban ma még mindig nem könnyű feladat. Tekintve, hogy a gyógyszer világszerte széles körben elterjedt és használt, a vérzéses mellékhatások kialakulásával is gyakran találkozhatunk. Nagyobb dózisok (300 mg) alkalmazásával az acetilszalicilsav hatékonysága nem nő, azonban emelkedik az acetilszalicilsav által indukált vérzéses mellékhatások kialakulásának kockázata. Ezért érdemes az akut atherothrombosis szakaszának lezajlása után a dózist - pontosan a mellékhatások elkerülésére - a még hatékony minimálisra lecsökkenteni, amely 75-150 mg naponta. Az acetilszalicilsav hatékonysága egyénileg különböző, fontos lenne emiatt kiszűrni azokat a betegeket, akik esetében a szer csökkent hatékonyságú. Az acetilszalicilsav-rezisztencia kimutatása azonban jelenleg még megoldandó probléma, egyelőre nem áll rendelkezésünkre megfelelő módszer. A megfelelő hatékonyság és a mellékhatások elkerülése közötti egyensúly eléréséhez fontos az acetilszalicilsav indikációs területének ismerete. A 2009-es cardiovascularis terápiás konszenzuskonferencia ajánlása szerint csak olyan férfiak esetében alkalmazzunk acetilszalicilsavat primer prevencióban, akiknek nagy a cardiovascularis kockázata, gastrointestinalis vérzést még nem szenvedtek el, hypertoniájuk kontrollált. Szekunder prevencióban pedig cardiovascularis betegség diagnózisa után minden esetben indokolt az alkalmazása kis dózisban (75-150 mg/ nap) élethosszig mindkét nemben.

Lege Artis Medicinae

Acetilszalicilsav (ASA) 75 vagy 100 mg?

KIS János Tibor, ZSIGMOND Kálmán

Az acetilszalicilsav (ASA) az egyik legrégebben és legszélesebb körben használt gyógyszer a világon. Jelenleg leggyakrabban a cardiovascularis betegségek kezelésére és megelőzésére használják. Ma már konszenzus alakult ki abban, hogy primer prevencióban az ASA mellékhatásainak veszélye meghaladja a várható előnyöket. A cardiovascularis betegségek másodlagos megelőzésében azonban őrzi vezető szerepét. Egyetértés van abban is, hogy preventív célból a kis dózisok az ajánlottak, azonban arról, hogy ezen belül a 75-81-100 mg ajánlott-e, még nincs egyetértés. A szerzők összefoglalják a témában megjelent közleményeket.

Hypertonia és Nephrologia

Intenzív (clopidogrel + aszpirin + dipiridamol) és irányelv (aszpirin + dipiridamol vagy clopidogrel) szerinti thrombocytaaggregáció-gátló terápia összehasonlítása akut cerebralis, nem cardioemboliás ischaemiás beteg

VÁRALLYAY Zoltán

Ischaemiás stroke és tranziens ischaemiás attak (TIA) esetén az ismétlődés veszélye legnagyobb az esemény után közvetlenül és hétről hétre csökken. Az aszpirin csökkenti a korai ismétlődés kockázatát (IST, CAST vizsgálatok), de a kettős gátlás még hatékonyabb. A CHANCE vizsgálatban magas kockázatú betegeknél az aszpirin (ASA) + clopidogrel kombináció hatékonyabbnak bizonyult, mint az ASA önmagában. Felmerült a kérdés, hogy ha a kettős kombináció hatékonyabb, akkor a rövid idejű hármas támadáspontú thrombocytaaggregáció-gátló (TAG) kombináció [ASA: ciklooxigenáz irreverzibilis gátlás, clopidogrel: ADP (adenozin-difoszfát)-receptor irreverzibilis blokkolás, dipiridamol: tct. cAMP (ciklikus anonozonmonofoszfát)- és/vagy cGMP (ciklikus guanozinmonofoszfát)- szintet növeli] hozhat-e még előnyt ennek a betegcsoportnak a kezelésében. Ezt in vitro TAG-vizsgálatok, thrombocyta-leukocyta konjugációs, leukocytaaktivációs vizsgálatok, illetve egészséges önkénteseknél és korábban stroke-on átesett betegeknél végzett kisebb létszámú vizsgálatok, esettanulmányok kettős kombináció ellenére is visszatérő epizód esetén hosszú távon alkalmazott effektív hármas kombináció mellett is bizonyítják.

Lege Artis Medicinae

A clopidogrel-hidrogén-szulfát hatékonyságának vizsgálata cerebrovascularis betegek esetében

SZAPÁRY László, FEHÉR Gergely

BEVEZETÉS - Az aktuális ajánlások alapján egyértelműen az acetilszalicilsav plusz dypiridamol, illetve a clopidogrelterápia jön szóba a cerebrovascularis betegek hosszú távú kezelésében, az acetilszalicilsav- monoterápia lehetőleg nem javasolt. A clopidogrel időközben bevezetett generikumainak hatékonyságát korábban még nem vizsgálták akut stroke-on átesett betegek esetében. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - Száz, akut stroke-on vagy tranziens ischaemiás attakon átesett beteg vett részt tanulmányunkban. A betegek az első 48 órában acetilszalicilsav- kezelésben, majd clopidogrelhidrogén- szulfát- (Egitromb®) kezelésben részesültek. A kezelés hatékonyságát a gyógyszeres terápia bevezetését követő 7., majd 28. napon ellenőriztük. EREDMÉNYEK - A clopidogrel-hidrogénszulfát- kezelést követő első mérésnél (7. nap) 11 beteg (11%) esetében tapasztaltunk nem megfelelő hatékonyságot. Szoros összefüggés mutatkozott az aktuális vérnyomás, a vércukor- és vérzsíranyagcsereparaméterek, hsCRP-szintek és a thrombocytaaggregációs értékek között. A következő mérésnél (28. nap) erélyes szekunder prevenciós kezelés hatására a fent jelzett paraméterek normalizálódtak, ezzel együtt a thrombocytaaggregáció-gátló kezelés hatékonysága is nőtt, rezisztens beteg nem volt. Nem kívánatos eseményt, illetve vérzéses szövődményt nem regisztráltunk. KÖVETKEZTETÉS - Tanulmányunk eredményei alapján a clopidogrel-hidrogénszulfát adása biztonságos és optikai aggregometriás mérés alapján is hatékony. Felvetődik az erélyes szekunder prevenciós kezelés szerepe a thrombocytaaggregációgátló terápia hatékonyságának hátterében.

Lege Artis Medicinae

A nem szteroid gyulladáscsökkentő okozta gastropathia A megelőzés újabb szempontjai

HERSZÉNYI László

A nem szteroid gyulladáscsökkentők világszerte a leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek közé tartoznak. Rendszeres szedésük mellett az endoszkópos vizsgálatok 15-30%-ban igazolnak gastroduodenalis fekélyeket. A felső gastrointestinalis súlyos szövődmények (például vérzés, perforáció) éves aránya 1-1,5%. Költség-hatékonysági szempontból a megelőzés kapcsán a gastrointestinalis kockázati tényezők mellett újabban a cardiovascularis rizikót is figyelembe kell venni. Alacsony gastrointestinalis kockázat esetén nem szükséges profilaxis. A tápcsatornai mellékhatások kivédésére jelenleg négy stratégia lehetséges: 1. szelektív ciklooxigenáz-2 enzimgátlók, illetve coxibok alkalmazása; 2. megfelelő gyomornyálkahártya-védelem biztosítása, elsősorban protonpumpagátló gyógyszerek használatával; 3. igen nagy kockázatú betegeknek (lezajlott vérzés esetén) coxib és protonpumpagátló együttes adása; 4. az anamnézisben előfordult fekély esetén a Helicobacter pylori-fertőzés eradikációja. A coxibok használata körülbelül 50%-kal csökkenti a gastrointestinalis mellékhatásokat. Fennálló gastrointestinalis kockázat esetén, vagy ha acetilszalicilsav-szedéshez nem szteroid gyulladáscsökkentő vagy coxibkezelés is társul, protonpumpagátló védelemre van szükség. A protonpumpagátló kezelés a nem szteroid gyulladáscsökkentők szedésével összefüggő dyspepsia megelőzésére és kezelésére is alkalmas. A protonpumpagátlók kedvező klinikai hatása nem magyarázható csupán a savszekréció hatékony gátlásával. Ezért számos, a gyomorsavelválasztástól független hatásmechanizmus lehetősége is felmerül.