Ideggyógyászati Szemle

A status epilepticus kezelése izomrelaxánssal és tartós gépi lélegeztetéssel

KOMÁROMY László1, SZÉKELY Ottó1

1961. ÁPRILIS 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1961;14(04)

Szerzők a status epilepticus patofiziológiai és kezelési problémáinak érintése után 3 esetet ismertetnek, akiknél izomrelaxanst és tartós gépi lélegeztetést alkalmaztak. Tapasztalataikat kedvezőnek tartják.

AFFILIÁCIÓK

  1. Országos Traumatológiai Intézet

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Gyermekkori gerincdaganatok

PÁSZTOR Emil, PARAICZ Ervin, SZÉNÁSY József

A gyermekkori spinalis tumorok kimutatása, illetve a differential-diagnostica kérdései gyakran nehéz problémát jelentenek. Ismertettük ezzel kapcsolatban a gyermekkorban felmerülő speciális nehézségeket és zavaró körülményeket, melyek elsősorban az anamnesticus adatokra és a neurológiai vizsgálat értékelhetőségére vonatkoznak. Azonban a liquorpassage- és laboratoriumi vizsgálata, valamint a röntgen, az esetek többségében támpontul szolgálhat legalább a tumor gyanújának felvetésére és a gyermek szakintézetbe való küldésére. Ha műtéti beavatkozásra nem kerül sor, de tumor gyanúja továbbra is fennáll, feltétlenül szükséges a rendszeres kontroll vizsgálat, lehetőleg ugyanazon orvosok által. A kontraszteljárások alkalmazása mellett is egyes esetekben szükségessé válhat az explorativ laminectomia elvégzése. Kimutatott gerincvelői compressio még feltételezett malignus tumor esetében is műtéti beavatkozást tesz szükségessé, s a csecsemőkor sem indokolja a beavatkozás halogatását. Ismeretes, hogy a műtét eredményessége elsősorban a tumor természetétől, valamint a praeoperativ állapottól függ, azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy nemcsak a juxtamedullaris jóindulatú, hanem az intra medullaris gliomák eseteiben is műtéttel jó eredmények érhetők el. Átmeneti javulás várható a malignus extramedullaris daganatok esetében alkalmazott decompressiótól is, ahol a javulás időtartamát megfelelő röntgen-besugárzással esetleg még meghosszabbíthatjuk.

Ideggyógyászati Szemle

Polyopia és palinopsia

BEKÉNY György, PÉTER Ágnes

Szerzők két ritkább visualis illusioval, a polyopiával és a paliopsiával foglalkoznak. A polyopia vagy sokszoros látás térbeli visualis persevaratio. Psychogen és organikus eredetű lehet. Az organikus polyopiák feloszthatók: 1. ocularis eredetű, 2. nystagmussal összefüggő, 3. occipitalis (cerebralis) polyopiára. Szerzők e három típus egy-egy példáját ismertetik. A palinopsia időbeli visualis preservatio. Az irodalom palinopsia leírásai minden esetben eltérő vonásokat mutatnak. Szerzők 3. esetében tartós televíziónézés után, negatív utóképek formájában jelentkezett palinopsia. 4. esetükben a b. o. art. calcarina területén játszódott le vascularis laesio. A kérgi vakság, illetve a j. o. homonym hemianopsia javulási szakában polyopia, palinopsia, dysmorphopsiák és térészlelési zavar jelentkezett átmenetileg. Esetünkben eidetikus látástipusra utaló szemléletes utóképek voltak előidézhetők. A részleges palinopiák kategoriális beilleszkedését-vagyis az adaequat helyre vetülést szerzők a Gestalt-elmélettel magyarázzák. A cerebralis polyopia és palinopia fontos occipitalis góctünet. Rendesen átmenetileg, összetett tünetegyüttes részeként jelentkeznek. Legtöbbször látópályasérölés javulási szakában mutatkoznak, - radiatio optica laesio azonban nem alapfeltételük. A polyopia és palinopsia bensőséges kapcsolatát nemcsak Pötzl (1954) és szerzők 4. esete mutatja, ahol a két látási illusió együttesen jelentkezett. E kapcsolat mellett szól még az is, hogy a polyopiás részképek mindig időben egymásután keletkeznek. A különböző polyopiaféleségek tehát nemcsak térbeli, hanem időbeli visualis perseveratión is alapszanak. Szerzők hangsúlyozzák, hogy a polyopia egyik alapzavarát palinopsiás készenlét képezi. Utóbbi nem azonos a physiológiás utóképek meghosszabbodásával.

Ideggyógyászati Szemle

Agytumorok és tumoros cysták kolineszteráz aktivitása

WOLLEMANN Mária, ZOLTÁN László

100 agytumor és 50 tumoros cysta AcKE és BuKE aktivitását meghatározva megállapítható, hogy az enzimaktivitásban az egyes tumorféleségeknél szignifikáns eltolódások jönnek létre, melyek jellemzőek a tumor típusára.

Ideggyógyászati Szemle

Csehszlovákiai Tanulmányutam

GÁLFI Béla

A szerző beszámol csehszlovákiai tanulmányútjáról.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A microvascularis coronariabetegség diagnosztikája és kezelése. A magyarországi helyzet sajátosságai

SZAUDER Ipoly

Az invazív vizsgálatok azt mutatják, hogy a betegek kétharmadában a szívizom-ischaemia obstruktív coronariabetegség és más szívbetegség hiányában (INOCA) áll fenn, melynek oka a microvascularis diszfunkció (CMD), és amelynek következménye a microvascularis koszorúér-betegség (MVD), a microvascularis vagy epicardialis va­so­s­pasticus angina (MVA) lehet. A kor­szerű klinikai gyakorlatban a noninvazív kardiológiai képalkotó eljárások fejlődésével lehetővé vált a coronariaáramlás mérése a jellemző indexek meghatározásával. Mind­ezek javítják a CMD és az általa okozott myocardialis ischaemia diagnózisát, és le­hetőséget adnak az elsődleges MVD diag­nosztizálására. Tekintettel arra, hogy az MVD felismerése-kezelése a magyar orvosi gyakorlatban jelentősen alulreprezentált, az alábbiakban részletesen ismertetjük a primer stabil microvascularis anginát (MVA), annak korszerű invazív és noninvazív dif­fe­­renciáldiagnózisát és kezelését, különös tekintettel – a gyakorisága miatt – a magas vérnyomás által kiváltott formára és a nők ko­szorúér-betegségére. Kiemeljük a hazai lehetőségek figyelembevételével az ajánl­ható diagnosztikai eljárásokat.

Lege Artis Medicinae

Második játszma 37. lépés és negyedik játszma 78. lépés

VOKÓ Zoltán

Mi köze a gónak a klinikai döntéshozatalhoz? A klinikai orvoslás egyik legjelentősebb intellektuális kihívása a bizonytalanságban történő döntéshozatal. A hagyományos orvosi döntéshozatal intuitív és heurisztikus mivoltának pszichológiai csapdáin kívül az információhiány, az erőforrások szűkössége, az adott orvos-beteg kapcsolat jellemzői egyaránt hozzájárulnak annak bizonytalanságához. A formális, matematikai számításokon alapuló döntéselemzés, amelyet széles körben használnak a klinikai irányelvek fejlesztésében, illetve az egészségügyi technológiák értékelésében, elvben jó lehetőségeket kínál az intuitív dön­téshozatal hibáinak elkerülésére, ugyan­akkor az egyéni döntési helyzetekben többnyire nehezen alkalmazható,és az orvosok többségétől idegen. Ennek a módszernek is vannak korlátai, különösen az egyéni döntéshozatalban, beleértve a számításokhoz felhasznált input adatok esetleges hiányát, illetve jelentős bizonytalanságát, valamint a matematikai modellek korlátait abban, hogy egy komplex rendszer folyamatait és a folyamatok egyéni variabilitását megfelelően tudják reprezentálni. A klinikai döntéstámogató rendszerek mindezek ellenére hasznos segítséget jelenthetnek az egyéni orvosi döntéshozatalban, ha megfelelően integráltak az egészségügyi információs rendszerekbe, és nem szüntetik meg az orvosok döntési autonómiáját. A klasszikus döntéstámogató rendszerek tu­dásalapúak, szabályrendszerekre, problé­ma­­specifikus algoritmusokra épülnek. Szá­mos területen alkalmazzák az orvosi adminisztrációtól a képfeldolgozásig. A nap­jainkban zajló informatikai forradalom eredményeképpen olyan mesterséges intelligenciaként emlegetett gépi tanulási módszerek jönnek létre, amelyek már ténylegesen képesek tanulni. A mesterséges intelligencia ezen új generációja nem konkrét szabályrendszerekre épül, hanem hatalmas adatbázisokon magukat tanító neurális hálózatokra és általános tanulási algoritmusokra. Ezek a mesterséges intelligenciák egyes területeken, mint például a sakk, a gó, vagy a va­dászrepülőgép vezetése, már jobb teljesítményre képesek, mint az em­berek. Fej­lesztésük bővelkedik kihívásokban, veszélyekben, ugyanakkor olyan technológiai át­törést jelentenek, ami megállíthatatlan és át­alakítja világunkat. Alkal­mazásuk és fej­lesztésük az egészségügyben is megkezdődött. A szakmának részt kell vennie ezek­ben a fejlesztésekben és megfelelő irányba kell, hogy terelje azokat. Lee Sedol 18-szoros gónagymester visszavonult há­rom évvel AlphaGo mesterséges intelligenciától elszenvedett veresége után, mert „Hiá­ba lettem világelső, van egy entitás, amit nem lehet legyőzni”. Ne­künk szerencsére nem versengenünk vagy győznünk kell, hanem el kell érnünk, hogy a mesterséges intelligencia biztonságos és megbízható legyen és az emberekkel együtt­mű­ködve ez az entitás eredményesebbé és hatékonyabbá tegye az egészségügyet.

Hivatásunk

A betegadatok komplex kezelése az egészségügyi ellátás során a legnagyobb érték

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) egy olyan integrációs platform, amelynek központi szolgáltatásai gyorsabbá és átláthatóbbá teszik az egészségügyi folyamatokat. A rendszer hatékony és azonnali adatcserét tesz lehetővé, amelynek fontosabb céljai a betegadatok és dokumentációk cseréjének megvalósítása, illetve a különböző egészségügyi ellátók közti erőforrások (CT, MR, labor és egyéb diagnosztikák) használata.

Nővér

A sebkezelés fejlődésének története

SZABÓNÉ Révész Erzsébet

A sebellátás kezdete több ezer évre nyúlik vissza. Ahhoz, hogy a ma használatos nedves sebkezelés ilyen hatékony lehessen, rögös út vezetett. A sebkezeléshez szükséges lokális folyamatok ismerete, a sebek ellátásához szükséges anyagok hatékonyságának feltérképezése, a sérülés okozta vérzéscsillapítás és traumás sokk kezelése, a sebesülés során bejutott kórokozók elpusztítása, a sebellátás során az optimális higiéniai viszonyok biztosítása, a krónikus sebek esetében az alapbetegség kezelése mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy ma hatékony ellátást tudjunk biztosítani. Az évezredek során zajló sorozatos háborúk nagyban segítették a sebkezelés fejlődését, hiszen napjainkban is sok olyan fejlesztés ismert, amelyet a mindennapi gyakorlatban való elterjedése előtt a hadsereg már használt.

Lege Artis Medicinae

Cukorbetegek szülés körüli ellátásának aktuális kérdései a belgyógyász-diabetológus szemszögéből

KERÉNYI Zsuzsanna

Diabetesszel szövődött terhességben a hyperglykaemia kezelése döntő fontosságú a szülés során mind az anya, mind az újszülött szülészeti kimeneteli adatainak javítása szempontjából. Ez különösen jelentős 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő anyák esetében, és minden olyan anyánál, aki inzulinkezelésre szorul a vá­randósság alatt. Szteroidok alkalmazása a koraszülés kockázatának kitett várandósoknál tovább bonyolítja a hyperglykaemia kezelését közvetlenül a szülés előtti időszakban, és szükségessé teszi az inzulinterápia megfelelő módosítását. A szülés alatti éhomra maradás igénye megfelelő folyadék-, glükóz- és inzulinkezelést igényel a szülést megelőző órákban. Császármetszés esetén a betegek az első étkezésig szintén infúziós kezelésre szorulhatnak. Egységes szülés körüli kezelési ajánlás hiányában a szerző áttekinti a nemzetközi irodalom diabeteses várandósok szülés körüli ellátására vonatkozó belgyógyászati kérdéseit. Az összefoglaló közlemény bemutatja a különböző típusú cu­korbetegségben szenvedő asszonyok in­zulinkezelésének sajátosságait a szülés előtt, alatt, és közvetlenül utána. Adagolási ütem­tervet ismertet azok számára, akik a szülés előtti időszakban koraszülés miatt, és tüdőérlelés céljából antenatalis szteroidkezelésre szorulnak. A közlemény kitér a szülés körüli vércukor-ellenőrzés, a folyamatos szövetközi glükózmonitorozás és a inzulinpumpa-kezelés alkalmazására és programozására is.