Ideggyógyászati Szemle

Beszámolók

BRUNECKER Györgyi1

1965. MÁRCIUS 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1965;18(03)

Beszámoló a ,,Szocialista Országok Gyermek- és fiatalkor Psychiaterei közötti Munka közösség” megalakulásáról.

AFFILIÁCIÓK

  1. PAVLOV Ideg-Elmeszakcsoport

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

A dermatomyositis és polymyositis kutatás 100 éve

BEKÉNY György

Szerző a dermatomyositis és polymyositis kutatás 100 évét részletesen elemzi és időrendben összefoglalja. Megnevezi a kutatás folyamatát, illetve az egyes esetek leírásának szerzőit.

Ideggyógyászati Szemle

Összehasonlító vizsgálatok macska és nyúl alsó agytörzsi formatio reticularisának cholinesterase activitásáról

PAPP Mátyás, BOZSIK György

A szerzők módosított Koelle módszerrel vizsgálták az alsó agytörzs FR sejtcsoportjainak specifikus és nem specifikus ChE activitását. A histochemiai készítményekben e sejtcsoportokban az AChE activitás nagyobb intenzitással az idegsejtek perikaryonjában, dendritekben és a sejthártya mentén volt megfigyelhető. A sejthártyához közel elhelyezkedő (extracellularis) AChE activitás macskánál már alacsonyabb (5,0), míg az intracellularis AChE activitás csak magasabb (6,0) pH-n jelentkezett a FR sejtcsoportjainak nagyobb részében. A macska és nyúl alsó agytörzsi FR-hoz tartozó idegsejtcsoportok specifikus és macskánál nem specifikus ChE activitásának intenzitása és eloszlása alapján a nyúltvelő és híd FR három caudooralis irányban elhelyezkedő sejtoszlopra osztható. Ezek a raphe magok oszlopa, a FR mediális kétharmadát elfoglaló sejtoszlop (n. oblongatae centrális, n. gigantocellularis és paragigantocellu larisok, n. pontis centrális caudalis és oralis) és lateralis sejtoszlop, melynek egy részét az utóbbi magok lateralis széle, a másik részét a n. parvocellularis foglalja el. Ezenkívül negyedik sejtcsoportot képez a n. lateralis reticularis, n. paramedium reticularis és n. reticularis tegmentipontis. Ez utóbbi csoport specificus és nem specificus ChE activitásának intenzitása és egy sejtcsoporton belüli eloszlása alapján eltér a három orocaudalis elhelyezkedésű, minden valószínűséggel az ascendáló activáló és descendáló reticularis rendszer anatómiai substratumát képező sejtcsoportoktól. A lateralis sejtcsoport, melynek az eddigi ismeretek alapján receptív és associativ működést tulajdonítanak igen gyenge enzymactivitású, míg a hosszú le- és felszálló reticularis rostok kiinduló helye, a mediális sejtcsoport idegsejtjeinek AChE activitása a gyenge és erős között változik. A raphe magok AChE activitásának eloszlása eltér a mellettük lévő mediális sejtcsoportétól. A fenti sejtcsoportok specificus és nem specificus ChE activitásának sajátosságai functionalis különbözőségeiket tükrözhetik. Megállapítható volt az is, hogy a két állat alsó agytörzsének FR-t képező neuroncsoportok AChE és ChE activitásában bizonyos különbségek vannak.

Ideggyógyászati Szemle

Dipsannal nyert tapasztalataink alkoholista tbc-s betegek averziós kezelésében

VÁRADY Tamás, LITTAUER András

36 alkoholista tüdőgümőkóros betegen calciumcarbimid (Dipsan) averziós kezeléssel szerzett tapasztalataikat ismertetik. Megállapítják, hogy a mellék tüneteket gyakorlatilag nem okozó Dipsan más chronicus betegségben is szenvedő alkoholisták elvonó kezelésében felhasználható.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A Covid-19-fertőzés lehetséges szemészeti tünetei és szövődményei

NAGY Zoltán Zsolt

A 2019 decemberében Kínában kitört Covid-19 világjárvánnyá vált. A kezdeti, szinte kizárólag légzőszervi tünetek után egyéb nem specifikus, de a Covid-pandémiával összefüggő tünetegyüttesekről jelentek meg beszámolók az irodalomban, így egyre több szemészeti tünet, szövődmény vált ismertté. Az alapvető szemészeti ismeretek azért is fontosak, mert a járvány cseppfertőzéssel terjed, és a nyálkahártyák szerepe ebben kiemelten jelentős. A szem legfontosabb nyálkahártyája a kötőhártya. A kötőhártyát elérő vírusrészecskék a könnyel könnyen bejutnak az orrba, majd az orrgaratba, végül elérhetik a légzőrendszert, vagyis szemészeti úton is terjedhet a fertőzés. Ugyanakkor több közleményben is vitatják a szemészeti úton történő fertőzés valószínűségét. A jelen közlemény a legfontosabb szemészeti, valamint neurooftalmológiai tüneteket foglalja össze. Az intenzív osztályokon a figyelem az életfunkciók fenntartására összpontosul, azonban az életben maradó betegeknél fontos a szemészeti szövődmények megelőzése, illetve azok időben történő kezelése.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

A Covid-19 neurológiai vonatkozásai

FALUSI Mária, SZÁRAZ Gábor, RÓZSA Csilla

A SARS-CoV-2 által okozott pandémia kezdete óta a betegség számos különböző neurológiai manifesztációjáról, lehetséges szövődményéről érkeztek beszámolók. Neurológiai tünet a fertőzés akut és krónikus szakaszában egyaránt jelentkezhet, kísérőjelenségként, illetve a klinikai képet uralva is. Mostanra az oltásokat kísérő tünetegyüttesekkel is megismerkedhettünk. Az elmúlt másfél évben a Jahn Ferenc Kórház neurológiai osztálya is aktívan részt vett a Covid-19-ben szenvedő betegek ellátásában, így közvetlenül is láthattuk a járvány ezen arcát. Előadásunkban néhány eseten keresztül szeretnénk prezentálni az általunk tapasztaltakat, a gyakori szövődményektől (nagyérocclusióval járó ischaemiás stroke, Guillain–Barré- szindróma) kezdve egészen a ritkábbakig (autoimmun encephalitis, opsoclonus-myoclonus szindróma). Egy rövid szakirodalmi kitekintés mellett összefoglaljuk az általunk látott poszt-Covid-jelenségeket – fejfájás, krónikus fatigue szindróma, brain fog –, valamint az oltásokat követően észlelt potenciális szövődményeket: agyi vénás sinusthrombosis, posztvakcinációs encephalopathia, további akut demyelinisatiós polyneuropathiák.

Lege Artis Medicinae

Thromboticus thrombocytopenia a ChAdOx1 nCoV-19 oltás után

KOMÓCSI András

A nagy mortalitású, felső légúti fertőzést okozó RNS-koronavírus, a SARS-CoV-2 által okozott infekció kórképét, a Covid-19-et a WHO 2020. január végén nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi problémaként azonosította. Felfedezése óta a vírus okozta globális epidémia a világ minden országát elérte, és a betegek százezreinek halálát okozta. A SARS-CoV-2-infekcióra specifikus, hatékony gyógyszeres antivirális terápia hiányában, a fertőzést megelőző immunizáló védőoltások elérhetővé válásával kapcsolatos információk táplálják fő reményeinket. Az immunizálás csökkenti a ko­ro­na­vírus-infekció valószínűségét, il­letve im­mu­ni­z­á­lást követően a megfertőződöttek közt kli­nikailag enyhébb lefolyású kórképpel kell számolnunk. Ezeket a reményeket árnyalják azok a beszámolók, amelyek az immunizáltak között észlelt throm­boticus eseményekre hívják fel a figyelmet. A New England Journal of Medicine című folyóiratban két közlemény is beszámolt a védőoltás után észlelt, thrombocytákat érintő hatásmechanizmusú, ritka, de súlyos lefolyású szövődményekről. Az első közlemény norvég, a második németországi és ausztriai eseteket mutat be, amelyekben a vakcinációt követő időszakban szokatlan lokalizációjú thromboticus kórkép jelentkezését észlelték.

Klinikai Onkológia

Daganatos betegeket támogató online lehetőségek és kihívások

B. PAPP László

Az onkológiai ellátás online támogatása növelheti a betegek adherenciáját, ezáltal hozzájárulhat a kezelés eredményességéhez, az életminőség és az orvos-beteg kommunikáció javításához, a betegség feletti kontroll érzésének növeléséhez is. Az online támogatás révén a betegek és családtagjaik információkat kaphatnak arról, mit tehetnek önmaguk az állapotjavulásuk érdekében, hogyan ismerhetik fel a mellékhatások és szövődmények alarmírozó tüneteit, milyen életmódbeli változásokat érdemes követniük, hogyan csökkenthetik a distressz mértékét. A pozitív hatások sok esetben valószínűsíthetők, de a témában megjelenő beszámolók igen jelentős része nem elégíti ki az evidenciákra vonatkozó követelményeket. Az onkológiai ellátás internetes támogatása számos lehetőséget rejt, ám tovább növelheti az esélyegyenlőtlenséget: a tudatos, az egészségműveltség magasabb szintjén lévő – rendszerint iskolázottabb, jobb anyagi körülmények között élő – betegek többet profitálhatnak belőle, míg a digitális szakadék mélyén lévők hátrányát növelheti. A hazai internetes lefedettség és elérés technológiailag lehetővé teszi a szélesebb körű online támogatást, ám a hatékonyságnak akadálya lehet a humán készségek hiányossága. Kihívás olyan platformokat kialakítani, amelyek a lehető legszélesebb körben használhatók, azaz érthetők az alacsonyabb iskolázottságú betegek és hozzátartozók számára, de kielégítőek a magasabb elvárásokat támasztó betegek és családtagjaik részére is.

Lege Artis Medicinae

A filozófiai kávéház mint terápiás közösség

NEMES László

Írásomban a terápiás közösségként felfogott csoportos filozófiai beszélgetések közösségi pszichiátriai ellátásba való beillesztésének lehetőségeit vizsgálom. Bemutatom a filozófiai kávéház mozgalom történetét, a filozófiai kávéház felfogását, módszereit és céljait. Részletesen beszámolok a Semmel­weis Egyetemhez tartozó Ébredések Alapít­vány közösségi pszichiátriai központjában heti rendszerességgel tartott filozófiai kávéházak kétéves tapasztalatairól. A csoportos filozófiai beszélgetéseket a pszichiátriai re­habilitációban szokásos foglalkozások új­szerű és hasznos kiegészítéseként javaslom.