Hypertonia és Nephrologia

Referátumok

VÁLYI Péter

2018. DECEMBER 10.

Hypertonia és Nephrologia - 2018;22(06)

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Hypertonia és Nephrologia

Thrombocytaaggregáció-gátló kezelés perifériás érbetegségben - Paradigmaváltás a gyakorlatban?

FARKAS Katalin, SZŐKE Vince Bertalan, JÁRAI Zoltán

A perifériás verőérbetegség (PAD) a társuló multilocularis atheroscleroticus betegségek következtében igen nagy mortalitású betegség. Tünetes PAD esetén a jól megválasztott antithromboticus kezelés nemcsak az alsó végtagi vascularis események, hanem a cardiovascularis halálozás, stroke és myocardialis infarctus kompozit végpont előfordulási arányának csökkentése szempontjából is kulcsfontosságú. Ezen a területen a thrombocytaaggregáció-gátló acetilszalicilátnál jobb eredményt lehetett elérni clopidogrellel, de a két szer kombinációja már nem jár a cardiovascularis major események számának csökkenésével. Az elmúlt évek vizsgálatai alapján számos, egyéb hatóanyagról bizonyosodott be, hogy a PADbetegek csoportjában nem előnyösebb alkalmazásuk a hagyományos thrombocytaaggregáció-gátló szereknél. Terápiás gyakorlatunkban változást jelenthet azonban a Xa-faktor-gátló rivaroxaban kis dózisának és az acetilszalicilátnak a fix kombinációja, amely a monoterápiánál jobb eredményeket tudott felmutatni a kombinált cardiovascularis végpontot illetően, elfogadható vérzéses kockázatnövekedés mellett.

Hypertonia és Nephrologia

A Magyar Hypertonia Társaság közleménye - Magasvérnyomás-betegség kezelése: változatlanul a 2018-as európai ajánlás követendő

MAGYAR Hypertonia Társaság

Hypertonia és Nephrologia

Hypertonia és pitvarfibrilláció - II. rész A pitvarfibrilláció szűrési módszereinek alapelvei és értéke

KÉKES Ede

A pitvarfibrilláció korai felismerése, különösen a rövid ideig tartó „megszaladások” észlelése, nagyon fontos, elsősorban az idősebb (65 év feletti) egyéneknél, kiemelten azoknál, akik szívbetegségben, hypertoniában vagy diabetesben szenvednek. A pitvarfibrilláció korai felismerésére két módszer ismert: Az egyik (rendszeres szűrés): a 65 év feletti egyéneknél megszabott időszakokban 12 elvezetéses EKG-vizsgálatot készítünk. A másik (opportunista szűrés) esetben minden 65 év feletti beteg, amikor - bármely panasszal - megjelenik a rendelőben, megtapintják a pulzusát és ha aritmiát észleltek, akkor EKG-vizsgálat történik. Mindkettő bizonyítottan hasznosabb a rutinellátási módszernél, amikor a beteg jelentkezik a panaszával.

Hypertonia és Nephrologia

Beszámoló a Magyar Nephrologiai Társaság 2018. évi nagygyűléséről

BÁRCZI Adrienn

Idén 35. alkalommal tartottuk meg társaságunk nagygyűlését Remport Ádám és Reusz György társelnökségével. A kongresszusnak a Hotel Eger és Park adott otthont. A szervezőbizottság Remport Ádám koncepciója alapján válto zatos és színvonalas szakmai és társasági programot állított össze.

Hypertonia és Nephrologia

A stroke-kockázat becslése pitvarfibrillációban

KÉKES Ede

Az egyik legjelentősebb aritmia a pitvarfibrilláció (PF), amelynek jelenléte a stroke-kockázatot ötszörösére emeli. Rendkívül fontos, hogy meghatározzuk PFben a stroke megjelenési kockázatának mértékét, hiszen megfelelő kezeléssel képesek vagyunk a kialakulást megakadályozni, azaz segítjük a stroke-prevenciót.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

A Nyugat-Pannon neurológiai fórum megalakulásának előzményei és története

FERENC Grubits, JÁNOS Nikl

Bevezetés - Magyarország nyugat-dunántúli részén 1953- tól kezdődően szerveződtek orvosi szekciók, szakcsoportok, a neurológusok hasonló tömörülésének megalakulása azonban sokáig váratott magára. A Nyugat-Pannon Neurológiai Fórum megalakulása - A regionális együttműködés létrejöttéhez több tényező járult hozzá, de leginkább az, hogy ezen a területen nem volt a szakmai munkát összefogó orvostudományi egyetem. 1998- ban Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém és Zala megyék neurológusai, idegsebészei, neurorehabilitációval foglalkozó orvosai számára a szükségszerűség hozta így végül létre a rendszeres esetmegbeszélést és továbbképzést nyújtó szakmai csoportot. A fórum működése - Összejöveteleket évente kétszer rendeznek, a megyék különböző városaiban, csütörtöki napok délutánján, két szekcióban, orvosok és szakdolgozók (nővérek, ápolók, gyógytornászok) részére. Fogadást követően késő estére mindenki hazaér. Referátumok tartására az egyetemek neurológiai klinikáiról és külföldről is kérnek fel előadókat. A négy megye területén számos érdekes eset fordul elő, a fórum legfőbb összetartó ereje ezért kazuisztikai jellegű. Következtetések - Az orvosi szekciókban tartott referátumok, előadások száma már meghaladta a félezret, a szakdolgozói szekciókban elérte a háromszázat. A rendezvény 38. összejövetelén, ez év januárjában, Sárváron a résztvevők száma már kétszáznál is több volt, ami jelzi, hogy az orvosok és szakdolgozók igénylik a továbbképzésnek, együttműködésnek ezt a formáját.

Hypertonia és Nephrologia

Referátumok

VÁLYI Péter

Hypertonia és Nephrologia

Referátumok

VÁLYI Péter

Hypertonia és Nephrologia

Referátumok

Magyar Immunológia

Immunológiai aspektusok a gasztroenterológiában

BENE László és munkatársai

Az utóbbi években mind a diagnosztikában, mind a terápiában egyre nagyobb súllyal jelenik meg az immunológiai ismeretek szükségessége. A gasztroenterológiai diagnosztikában természetesen továbbra is meghatározó az endoszkópos vizsgálatok szerepe, de például a coeliakia esetén egyszerűbb és megbízhatóbb a megfelelő antitestek meghatározása. A célzott, biológiai terápia megjelenése, robbanásszerű terjedése pedig nélkülözhetetlenné teszik a patomechanizmus alaposabb ismeretét. A Magyar Gasztroenterológiai Társaság és a Magyar Immunológiai Társaság ezért több mint egy éve megszervezte az Immunológiai aspektusok a gasztroenterológiában című, egész napos rendezvényét; ennek alapvető célja néhány - napjainkban divatosabb, ezért a gyakorló gasztroenterológus számára is érdekes - terület áttekintése volt. A program első felében Szegedi Gyula, Füst György és Gergely Péter „state of art” előadásai hangzottak el a Toll-like receptorokról, a gyulladásos bélbetegségek immungenetikájáról, illetve az immunológiai labordiagnosztika szerepéről a gasztroenterológiában. Ezt a gyulladásos bélbetegségekkel foglalkozó blokk követte. Ebéd után került sor a coeliakiával, a Helicobacter pylori-infekcióval kapcsolatos, határterületi kérdéseket taglaló előadásokra. A programot az autoimmun betegségek gastrointestinalis manifesztációjáról szóló referátumok zárták. A két társaság közös kezdeményezésére a nap befejezéseként megalakult a Magyar Gasztroenterológiai Társaság Immunológiai Munkacsoportja. A munkacsoport vezetősége: Bene László, Sütő Gábor, Csiki Zoltán, Arató András, Molnár Tamás. A kezdeményezés 2004 novemberében Debrecenben kétnapos konferencia keretében folytatódott. 2005 őszén Pécsett tervezzük újabb összejövetelünket.