Hypertonia és Nephrologia

Hol vannak a „vérnyomásgének”?

TISLÉR András

2017. SZEPTEMBER 10.

Hypertonia és Nephrologia - 2017;21(04)

A hypertonia és általában a vérnyomásértékek genetikai hátterének tisztázását célul kitűző vizsgálatok rögös utat jártak be az elmúlt negyedszázad alatt, és az út vége egyelőre csak a távolban sejlik fel.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Hypertonia és Nephrologia

Gondolatok a renovascularis hipertenzióról egy rendhagyó esetbemutatás kapcsán

GAJDÁN Nikolett, LÉGRÁDY Péter, BAJCSI Dóra, MORVAY Zita, NAGY Endre, LETOHA Annamária, KYPROS Constantinou, FEJES Imola, SONKODI Sándor, ÁBRAHÁM György

A renovascularis hipertenzió a szekunder magas vérnyomás jól ismert formája. Az esetek kétharmadában az arteria renalis atheroscleroticus plakkja, míg egyharmadban fibromuscularis dysplasia jelölhető meg kórokként. Prevalenciája az átlagpopulációban <1%. A kórisme „gold standardja” a digitális subtractiós angiográfia. Az 58 éves nőbetegünket először 1998 februárjában vizsgáltuk terápiarezisztens hipertenzió miatt. Duplex ultrahangvizsgálat bal arteria renalis fibromuscularis jellegű stenosisát igazolta, percutan transluminalis angioplastica és stentelés történt. Vérnyomása 120/80 Hgmm-re csökkent. A beteg az előírt kontrollvizsgálatokon nem jelent meg, legközelebb 2001 februárjában utalták be sürgősséggel 210/140 Hgmmes tenziókiugrás miatt. A kontroll duplex ultrahangvizsgálatot követő érfestés zsugorodott bal vesét és a bal arteria renalis teljes occlusióját, valamint a jobb arteria renalis stenosisát igazolta. A bal oldali nephrectomia elkerülhetetlen volt, a jobb arteria renalisban stentelés történt. Vérnyomása ismét rendeződött. Kontrollvizsgálatokra továbbra is öntörvényűen járt. Ezután 2004-től fogva, a leggondosabb követés mellett is éves szinten következett be jobb arteria renalis restenosis, 2014-ig összesen 11 alkalommal! Vesefunkciója mind végig normáltartományban maradt. 2014 őszén súlyos stroke érte és azon a télen 74 éves korában betegünk elhunyt. A renovascularis hipertenzió kezelésében a mai napig számos kérdés fogalmazódik meg, de betegünk esetében összesen 12 intervenció által 16 éven keresztül elfogadható életminőséget sikerült biztosítani normális vesefunkcióval.

Hypertonia és Nephrologia

A hypertonia kezelése szívelégtelen betegekben: a 2016-os európai és a 2017-es észak-amerikai ajánlás összevetése

KOVÁCS Emese Gyöngyvér, JÁRAI Zoltán

Az Európai Kardiológus Társaság 2016. évi szívelégtelenség kezeléséről szóló irányelvében a hypertonia kezelése a szívelégtelenség megelőzése, kialakulásának késleltetése, illetve az élettartam növelése céljából sok evidenciával alátámasztott, erős ajánlásként szerepel (ajánlási fokozat: IA). Az irányelv erre a célra - kiemelve az idős populáció jelentőségét - a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek közül általánosságban a diuretikumokat, az angiotenzinkonvertálóenzim-gátlókat (ACEi), az angiotenzinreceptor-blokkolókat (ARB), valamint a β-adrenerg-blokkolókat (BB) nevezi meg, jól ismert nagy klinikai vizsgálatokra hivatkozva. Konkrét célértéket, szemben a 2017-es észak-amerikai ajánlással - mint majd később látjuk -, nem fogalmaz meg, de utal a SPRINT vizsgálat eredményére.

Hypertonia és Nephrologia

Az antihipertenzív kezelés hatását befolyásoló tényezők eredményességének vizsgálata (CONADPER-HU)

KISS István, KERKOVITS Lóránt, ALFÖLDI Sándor, BALOGH Sándor, BARNA István, JÁRAI Zoltán, PAKSY András, SIMONYI Gábor, SZEGEDI János, KÉKES Ede

2017 májusában lezárult az MHT kétéves vizsgálata, amelyet az Egis Gyógyszergyár Zrt. támogatott. A vizsgálatban a célvérnyomás-elérés arányának növelését figyeltük a magyarországi hypertoniás betegekben a betegegyüttműködés támogatásának segítségével. A célvérnyomás elérése mellett elsősorban a gyógyszer-adherenciát és -perzisztenciát vizsgáltuk (CONADPER-HU tanulmány; ETT-TUKEB 45063-1/2015/EKU).

Hypertonia és Nephrologia

Az időskori izolált szisztolés hypertonia gyakorisága a magyar hypertoniás populációban

KISS István, PAKSY András, KÉKES Ede

A szerzők a Magyar Hypertonia Regiszter 2011-2013. és 2015. évi adatbázisából 49396 hypertoniás beteg adatait emelték ki és közülük 12 244 betegnél találtak izolált szisztolés hypertoniát (ISH). A 65 éves és annál idősebb ISH-egyéneket vizsgálták részletesen. 5899 ilyen esetet találtak, mely az összes hypertoniás beteg 27,5%-a volt. Férfiaknál az arány 26,6%, nőknél 28,2% volt. Az ISH gyakorisága nőknél egyenletesen emelkedik 65 éves kortól, és ez észlelhető még 90 év felett is. Férfiaknál 80 év felett csökkenő tendencia mutatkozott. A szisztolés nyomás a kor előrehaladásával férfiaknál folyamatosan, szignifikánsan nő, nőknél nem. A diasztolés nyomás mindkét nemben szignifikánsan csökken. A pulzusnyomás ISH-esetekben - mindkét nemben - szignifikánsan nagyobb, mint a nem ISH-s hypertoniás egyének esetében.

Hypertonia és Nephrologia

Útmutató szerzőinknek

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Hypertonia és Nephrologia

Mikor együnk, hogy jól legyünk?

VÁLYI Péter

„Reggelizz, mint egy király, ebédelj, mint egy herceg, vacsorázz, mint egy földműves!” - írta az egészséges életvitelről Maimonides, a középkorban élt (1135-1204) orvos és filozófus. Vajon a jelenlegi ismeretek alapján helyes-e a megfigyelés, és mi lehet a mechanizmusa? A mai rohanó életben gyakran nem figyelünk az étkezések időpontjára, gyakoriságára. Sokan úgy igyekeznek fogyókúrázni, hogy a reggelit kihagyják vagy a délelőtt folyamán csak „fogyasztó turmixokat” isznak. A gyerekek gyakran reggeli nélkül mennek az iskolába, legjobb esetben zsebpénzt kapnak: „Vegyél valamit az iskolai büfében!” Ugyanakkor mindezt a napi háromszori főétkezéshez, a „megszokott időben”, „rendszeresen” fogyasztott reggelihez, ebédhez, vacsorához viszonyítjuk, aminek, úgy gondoljuk, nagyon régi hagyományai vannak.

Hypertonia és Nephrologia

Lehetőségek és korlátok. A gyermekkori krónikus veseelégtelenség étrendjének buktatói

REUSZ György, SZABÓ Adrienn

A krónikus vesebetegség során a vese homeosztázist biztosító szerepe fokozatosan romlik. A folyadék-, az elektrolit- és a hormonháztartás zavara mellett a méregtelenítés, a vérnyomás-szabályozás megvalósítása külső segítség nélkül már elégtelen. Gyermekekben az egyensúlyi állapot megteremtése mellett a testi és kognitív/ pszichés fejlődés biztosítása is alapvető szempont. Csecsemő- és kisdedkorban a növekedés meghatározó tényezője a megfelelő kalóriabevitel. A terápiás lehetőségek között a megfelelő összetételű étrend (diéta) alapvető fontosságú. Összetételében, amellett, hogy tükröznie kell a veseelégtelenség által támasztott speciális igényeket, a gyermek számára elfogadhatónak, fogyaszthatónak is kell lennie. A CKD-s gyermekek étrendje normális energiatartalmú legyen! A fehérjebevitel mennyiségét nem kell csökkenteni az alapajánláshoz képest, hanem az alacsonyabb foszfortartalmú és magas biológiai értékű változatot kell előnyben részesíteni. A betegek jelentős részénél javasolt az alacsony nátrium- és káliumtartalmú diéta, amely a dietetikai javaslatok alapján megvalósítható. Külön nehézséget jelent az, ha a gyermeknek speciális étrendi igényei vannak, ugyanakkor szondatáplálásra szorul. Az étrend megtervezése összetett feladat, nehéz a magas energiabevitel mellett az optimális fehérjeellátást és az ásványianyag-megszorítást együttesen megvalósítani. Ilyen esetekben segítséget jelenthet egy, a gyermekkorban alkalmazható és a fejlődési igényeket is szem előtt tartó enteralis tápszer.

Nővér

STOP CRC - A lakosság kolorektális rákszűrésen történő részvételét befolyásoló tényezők vizsgálata

HORVÁTHNÉ KÁNTOR Döniz Vivien

A vizsgálat célja: A kutatás célja a lakossági részvételt befolyásoló tényezők feltárása, és ennek ismeretében a szűrési részvétel emelkedését segítő javaslatok megfogalmazása. Anyag és módszer: A vizsgálat retrospektív, nem véletlenszerű mintavételi technikával, önkitöltős szerkesztett kérdőív segítségével történt, a kiválasztott győri háziorvosi rendelőkben megjelenő egyének körében (n=210). A statisztikai elemzésre SPSS program segítségével került sor, mely során leíró- és matematikai statisztikai módszerek kerültek alkalmazásra. Eredmények: A vizsgálatban résztvevők 30 %-a férfi, 70 %-a nő volt. A válaszadók 50 %-a nem ismerte a kolorektális szűrőmódszereket, és összesen 30 %-a vett részt benne. A rákszűrésen történő részvétel elutasításának legfőbb okaként a panaszok hiányát, illetve a vizsgálattól való félelmet jelölték. A minta 94 %-a szerint önmaga, és a környezetében élő, hasonló korú személyek motiválhatóak a szűrésen történő részvételre. A felkínált szűrésre motiváló tényezők közül a leghasznosabbnak a háziorvosi adekvát tájékoztatást tartották. Következtetések: A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a lakosok nem rendelkeznek elegendő információval a kolorektális karcinómáról, valamint a szűrővizsgálati módszerekről, illetve sok esetben téves információkkal vannak ellátva, amely oka az alacsony szűrővizsgálati látogatottságnak.

Ideggyógyászati Szemle

A tenziós fejfájás és kezelése

ERTSEY Csaba, MAGYAR Máté, GYÜRE Tamás, BALOGH Eszter, BOZSIK György

Az önálló fejfájások leggyakoribb képviselője, a tenziós típusú fejfájás a népesség körülbelül 80%-át érinti. Elsősorban gyakorisága miatt társadalmi-gazdasági kihatása jelentős. A tenziós fejfájás általában kétoldali lokalizációjú, enyhe vagy közepes erősségű, nyomó jellegű, egyéb kísérő tünettel nem jár. Az egyén számára elsősorban a gyakori, vagy mindennapos tenziós fejfájás jelent nagy terhet. A tenziós fejfájás kezelésének két pillére a roham-, illetve a megelőző kezelés. Rohamkezelésre elsősorban egyszerű, vagy kombinált analgetikumokat célszerű alkalmazni. Megelőző kezelést gyakori, és/vagy nehezen kezelhető fejfájásrohamok esetén alkalmazunk. A tenziós fejfájás megelőző kezelésére triciklikus antidepresszánsokat, elsősorban amitriptylint javasolt adni, melynek hatékonyságát számos kettős vak, placebokontrollált tanulmány igazolta. Az egyéb antidepresszánsok közül a mirtazapin és venlafaxin hatékonyságát támasztják alá tudományos vizsgálatok. Gyengébb minőségű bizonyítékok vannak a gabapentin, topiramat, illetve a tizanidin hatékonyságára. A tenziós fejfájás megelőzésének nem gyógyszeres lehetőségei között egyes pszichoterápiás módszerek, illetve az akupunktúra hatékonyságát támasztják alá vizsgálatok.

Hypertonia és Nephrologia

A hyperkalaemia II. rész

DEÁK György, PATÓ Éva, KÉKES Ede

A kálium (K+) a leggyakoribb kation szervezetünkben. A napi K+-bevitel körülbelül 100 mmol, és elsősorban a gyümölcsökből, zöldségekből és a húsból származik, de ezeken belül is nagy különbségek vannak. A hyperkalaemia definíciója nem könnyű, mert a szérumkáliumszint napról napra változik és egyénenként is eltérések vannak. A standard normális érték 3,5-5 mmol/l között van, 5 mmol/l felett már hyperkalaemia van és ezen érték felett enyhe, közepes és súlyos hyperkalaemiát különböztetünk meg.