Hypertonia és Nephrologia

A betegedukáció jelentősége és szerepe a minőségi dialízisellátásban

KULCSÁR Imre, KÁNTORNÉ TÓTH J., SZAKÁCS Gyuláné, GERGELY László

2011. OKTÓBER 23.

Hypertonia és Nephrologia - 2011;15(02 klsz)

A krónikus dialízisprogramban lévő betegek ellátása, a kezelés sikere, számos sajátos szempont mellett, döntően a beteg megfelelő együttműködésén múlik. Dializált betegeink életminősége, produktivitása attól függ, hogy milyen módon tudnak együtt élni a betegségükkel, mennyire képesek új életmódjukat, a dialízist, a gyógyszeres és a diétás kezelést elfogadni évekig, életük végéig.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Hypertonia és Nephrologia

A dialízisellátás fejlõdése a B. Braun Avitum Dialízishálózatban (1991-2010)

SZEGEDI János, KULCSÁR Imre, FABÓK József, HORN Péter, KÁLLAI Tamás, Kiss István

A B. Braun Avitum Hungary Zrt. (a továbbiakban B. Braun Avitum Dialízishálózat) a B. Braun Melsungen AG leányvállalata. A több mint 170 éve fennálló vállalkozás tevékenységének középpontjában a betegek magas szintű ellátása, a beteg emberek életminőségének javítása áll. A B. Braun Melsungen AG 41 666 alkalmazottat foglalkoztat a világ 50 országában, a munkatársak 50%-a Európában dolgozik.

Hypertonia és Nephrologia

A végállapotú veseelégtelenségben szenvedõ dializált betegek epidemiológiája a B. Braun Avitum Dialízishálózat ellátási területén, 2006-2010

KULCSÁR Imre, SZEGEDI János, BARTA Zoltán, BENKE Attila, BORBÁS Béla, FERENCZI Sándor, HENGSPERGER Mária, NAGY Lajos, NÉMETH József, ROZINKA Antal, SZABÓ Tamás, SZELESTEI Tamás, TÓTH Eszter, VARGA Gábor

A B. Braun Avitum Dialízishálózat Magyarország 3,71 milliós populációja számára biztosít dialízisellátást: Budapesten és az ország 11 megyéjében összesen 18 dialízisközpontban kezelünk vesebetegeket. A Dialízishálózat 3 régióra oszlik, egyenként 6-6 dialízisközponttal. Az egyes régiók lakosainak száma: budapesti régió 1,42 millió, nyíregyházi régió 1,19 millió és szombathelyi régió 1,1 millió fő.

Hypertonia és Nephrologia

A peritonealis dialíziskezelés kialakulása és fejlődése Magyarországon és a B. Braun Avitum Dialízishálózatban

FERENCZI Sándor, ZAKAR Gábor, RÁKOSSY Wanda, REMPORT Ádám, SZIGETI Zsuzsa, BALKU István, MÁCSAI Emília, SZABÓ Barna, KOVÁCS LÁSZLÓ, KULCSÁR Katalin, HARNOS Margit, MÉNES István, SCHNEIDER Károly, ROZINKA Antal,, KRUPJÁK Róbert, SZABÓ Tamás, MOLNÁR Szabolcs, KAZUP Szilvia, VARGA Gábor, HENGSPERGER Mária, KULCSÁR Imre

A hazai első peritonealis dialízis (PD) -kezeléseket az 1950-es és 1960-as években heveny veseelégtelenségben végezték [Botár, Kubinyi 1954 (1), Polyák 1964 (2), Rényi-Vámos, Pintér 1964 (3)]. Krónikus veseelégtelenség kezeléseként a PD-t Pintér és Hronszki (4), valamint Karátson és mtsai (1975, Pécs) (5) alkalmazták elsőként

Hypertonia és Nephrologia

A transzplantáció aktuális kérdései

SZELESTEI Tamás, REMPORT Ádám, GERGELY László

A különböző dialízismodalitások elérhetősége az arra rászoruló betegek megfelelő vesepótló kezelését biztosítja, de nagy tanulmányok által igazoltan a legjobb túlélést és az optimális életminőséget a transzplantáció nyújtja. A művesekezelés természetesen nem gyógyítja meg a betegeket - hiszen ez egy szervpótló, az életet meghosszabbító eljárás -, hanem a méreganyagok szintjét egy viszonylag magasabb, elfogadható értéken stabilizálja, nem engedi kritikus mértékű emelkedésüket. Ha időben nem tájékoztatjuk a betegeket, akkor a dialíziskezelés elkezdése után csalódással látják, hogy az addig izgatottan figyelt kreatinin- és karbamidszintjük nem normalizálódik: urémiások maradnak.

Hypertonia és Nephrologia

Beteg-elégedettség és adherencia dializált betegek esetében − tapasztalatok a B. Braun Avitum Dialízishálózatban

TÓTH Eszter, BARTA Zoltán, BENKE Attila, VARGA Gábor

A XXI. század fejlett ipari országaiban nagy kihívást jelent a krónikus veseelégtelenség kezelése az egészségügyi ellátó szervezetek számára. Az előző században végbemenő rendkívüli technikai és tudományos fejlődés vívmányai lehetővé tették a korábban élettel össze nem egyeztethető állapotot jelentő, végstádiumú veseelégtelenség hosszú távú kezelését. Felmerül azonban a kérdés, hogy a várható élettartam megnövekedése a megmaradó alapbetegség, és annak, valamint magának a kezelésnek szövődményei, milyen minőségű életet tesznek lehetővé az uraemiás betegek számára.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban

CSÁBI Eszter, ZÁMBÓ Ágnes, PROKECZ Lídia

Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória műkö­désé­ben, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképe­zése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport eseté­ben két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesz­telés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.

Nővér

A műtői hatékonyság vizsgálata perioperatív APN szemszögből

MADARÁSZ Ildikó, VÁRADYNÉ HORVÁTH Ágnes, PUSZTAI Dorina, ROZMANN Nóra, BERTA Gábor, HARANGOZÓ Csilla, KOZMANN Krisztina

Az egészségügyi ellátórendszeren belül a műtőknek is folyamatosan nagy hangsúlyt kell fektetni a biztonságos, hatékony, minőségi munkavégzésre. A hazai és nemzetközi szakirodalomban a műtők optimális kihasználtságát feltáró kutatások eredménye számos tényezőre hívja fel a figyelmet. A perioperatív időszakok hatékonyabb kihasználásának következtében több operációt lehetne végrehajtani és ezáltal csökkenteni a várólisták idejét. A folyamatok hatékonyságának növelése érdekében több ponton is kiemelkedő szerepet kaphatnak az APN-ek. A tapasztalatok szerint jelentősen növekszik az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő emberek száma, illetve a műtétre várakozók száma is egyre emelkedik, amit tovább növel a jelenleg is tartó SARS-CoV-2 (Covid-19-) járvány kialakulása. Mindezek következménye, hogy csökken a betegek elégedettsége. A műtéti ellátás során a perioperatív APN munkája nagymértékben képes hozzájárulni a betegelégedettség pozitív irányú változásához, tudásából és képzettségéből adódó többfunkciós szerepét kamatoztatva aktívan részt vesz a műtői munkában, az előjegyzett napi műtéti program zavartalan lebonyolításában, és hozzájárul az elmaradt, tervezett műtétek számának csökkenéséhez.

Lege Artis Medicinae

Cardiovascularis prevenció 2021 – az Európai Kardiológiai Társaság 2021. évi irányelvei. Általános elvek

VÁLYI Péter, KÉKES Ede

2021. augusztus 31-én jelent meg az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology) „A cardiovascularis betegségek prevenciója a klinikai gyakorlatban” című irányelve. Az irányelv az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegségek kockázati tényezőit, azok felmérését, kezelését, a kockázatot befolyásoló faktorokat, a cardiovascularis betegségek társadalmi és egyéni szintű megelőzését tekinti át részletesen. A 2016-ban kiadott korábbi irányelv kor­sze­rűsítését az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegség kockázatának és a kezelés kedvező hatásának előrejelzésében az utóbbi időben bekövetkezett jelentős fejlődés, új gyógyszerek és terápiás célok megjelenése tette szükségessé. Jelentősen átalakult a kockázatfelmérés rendszere, amely újabban a halálos és nem halálos cardiovascularis események kockázatát 10 év távlatában, illetve élethossziglan együttesen jelzi előre. Az új irányelvben a kockázatbesorolásban a korábbinál jelentősebb szerepe van az életkornak. Részletesen bemutatjuk az egészséges, illetve a már bizonyított atherosclerosisos cardiovascularis betegségben, diabetes mellitusban és más speciális betegségekben szenvedő és állapotú személyek kockázatának felmérését és lépcsőzetes kezelését. Így a kockázati tényezők befolyásolásának kedvező hatása, a megnyert életévek élethosszig bemutathatók, ami elősegíti, hogy a beteg preferenciáit figyelembe véve, személyre szabottan, közösen döntsünk a beavatkozásokról és azok mértékéről.

Nővér

Gyermekek temperamentumának és szüleik fogászati félelmének hatása a saját fogászati félelmük kialakulására és mértékére

APRÓ Zoltán, NÉMETH Anikó

Vizsgálat célja volt felmérni a 7-9 éves gyermekek fogászati félelmének mértékét, annak összefüggését a szájápolási szokásaikkal, a temperamentumukkal. Emellett vizsgálni kívántuk azt is, hogy a szülők fogászati félelme milyen összefüggésben van a gyermekük fogászati félelmével. A keresztmetszeti vizsgálat egy saját szerkesztésű kérdőívvel történt 2017. december és 2018. január között. 70 kitöltő válaszainak értékelése SPSS 22.0 statisztikai programmal, leíró statisztikával, kétmintás T- és Mann-Whitney próbával, variancianalízissel (ANOVA), és korrelációszámítással (p<0,05). A válaszadó gyermekek 30%-a magas fogászati félelemmel küzd. A szülő fogászati félelme nem függ össze a gyermeke fogászati félelmével. A fogászati félelem nincs jelentős hatással a napi fogmosás gyakoriságára. A fájdalmas élmény a fogorvosnál, illetve a gyermek temperamentuma nincs összefüggésben a fogászati félelmével. A fogászati félelem jelen lévő probléma a gyermekek körében, melynek leküzdésében a család mellett a dentálhigiénikusnak is szerepe van.

Lege Artis Medicinae

Cardiovascularis prevenció 2021 – az Európai Kardiológiai Társaság 2021. évi irányelvei. Speciális megfontolások

VÁLYI Péter, KÉKES Ede

2021. augusztus 31-én jelent meg az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology) „A cardiovascularis betegségek prevenciója a klinikai gyakorlatban” című irányelve. Az irányelv részletesen elemzi az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegségek kockázati tényezőit, azok felmérését, kezelését, a kockázatot befolyásoló faktorokat, a cardiovascularis betegségek tár­sadalmi és egyéni szintű megelőzését. A 2016-ban kiadott korábbi irányelv kor­sze­rűsítését az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegség kockázatának és a kezelés kedvező hatásának előrejelzésében az utóbbi időben bekövetkezett jelentős fejlődés, új gyógyszerek és terápiás célok megjelenése tette szükségessé. Jelentősen átalakult a kockázatfelmérés rendszere, amely újabban a halálos és nem halálos cardiovascularis események kockázatát 10 év távlatában, illetve élethossziglan együttesen jelzi előre. Az új irányelvben a kockázatbesorolásban a korábbinál jelentősebb szerepe van az életkornak. Részletesen bemutatjuk az egészséges, illetve a már bizonyított atherosclerosisos cardiovascularis betegségben, diabetes mellitusban és más speciális betegségekben szenvedő és állapotú személyek kockázatának felmérését és lépcsőzetes kezelését. Így a kockázati tényezők befolyásolásának kedvező hatása, a megnyert életévek élethosszig bemutathatók, ami elősegíti, hogy a beteg preferenciáit figyelembe véve, személyre sza­bottan, közösen döntsünk a beavatkozásokról és azok mértékéről.