Hivatásunk

200 éve született az anyák megmentője

HIDEGKÚTI Alexa

2018. ÁPRILIS 20.

Hivatásunk - 2018;13(02)

Semmelweis Ignác születésének 200. évfordulóját ünnepeljük július 1-jén. A tavaly májusban, Rosivall László professzor vezetésével megalakult Semmelweis Emlékbizottság 2018-at emlékévvé nyilvánította, hogy ezzel is tisztelegjen az újszülöttek és az anyák megmentője előtt.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Hivatásunk

Sportnap a szakdolgozókért

KUN J. Viktória

Második éve szervezi meg a Magyar Szakdolgozói Kamara a kollégáknak és családjaiknak a sportnapot, hogy kikapcsolódást, közösséget és persze a sport, a mozgás szeretetét adja az egészségügyben dolgozóknak. Az ország minden részéről érkeztek a versenyzők, hogy megmutassák: nemcsak a kórteremben, műtőben működik a csapatmunka, hanem a sportpályán is nagy az összetartás. Az esemény feletti védnökséget dr. Szabó Tünde, az Emmi sportért felelős államtitkára vállalta.

Hivatásunk

Kitartás, professzionalizmus, összetartás kell a jó hírnévhez

KUN J. Viktória

„Előbb csináld azt, ami szükséges, utána azt, ami lehetséges, és máris azt fogod csinálni, ami lehetetlen” - ez az Assisi Szent Ferenctől vett idézet immár évtizedek óta „Az év kiváló szakdolgozói közössége” díj idei ezüstérmes csapatának mottója. Ars poeticájukat meg tudták, tudják őrizni a mindennapok harcaiban. A Pécsi Tudományegyetem Sebészeti Klinika Transzplantációs Osztályán az egész országban párját ritkító munkát végeznek, hihetetlen szaktudással, felkészültséggel és nem kisebb összetartással, szeretettel. Teszik ezt csendben, észrevétlenül. Holczerné Csilla osztályvezető több éve makacsul próbálkozott a korábbi pályázatok benyújtásával kivívni a kollégái munkájának elismertetését. És most sikerült kiharcolni nekik egy kis figyelmet, elismerést.

Hivatásunk

Nehéz szabadulni az allergiától

HIDEGKÚTI Alexa

A világ gazdaságilag fejlett országaiban már most is kisebbségben vannak, sőt évről évre kevesebben lesznek azok az embertársaink, akik nem kínlódnak valamilyen makacsul visszatérő, allergiás eredetű panasszal. A betegség okait, terjedésének mechanizmusát és főleg a tünetek sikeres kezelésének a lehetőségeit világszerte sokan kutatják.

Hivatásunk

,,Mi az árnyékban élünk, de jó is ez így”

KUN J. Viktória

,,Ma éreztem először eddigi szakmai életemben, hogy elismerik a munkámat, a rengeteg befektetett energiát, az álmatlan éjszakákat. Ez hatalmas erőt ad, kicsit megveregetem a saját vállam, hogy bármi lesz is, ez az én hivatásom, ennek élek és jó az, amit csinálok” - így fogadta Böjte Attila, az Országos Onkológiai Intézet műtős szakasszisztense, hogy az ,,Az év elhivatott fiatal szakdolgozója 2017” pályázat egyik jelöltje lett. Ez az élete, miközben 18 hónapos ikerfiai megtanították tervezve, felelősséggel élni.

Hivatásunk

Kihívások vonzásában

TARCZA Orsolya

Nehéz feladatot visz kamaránkban Deák Edit, a MESZK Országos Etikai Bizottságának elnöke, akiről amellett, hogy a gyors döntések híve, az is kiderül, hogy éppen új bakancslistát állít össze, mert az előzőnek nemrégiben a végére ért.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Medicus imperitus. Az orvosi felelősség kezdetei a klasszikus római jogban

PÉTER Orsolya Márta

A Magyarországon is egyre szaporodó „orvosperek” korában tanulságos és elgondolkodtató lehet végiggondolni, hogy e jogi felelősségnek milyen előképei léteznek az európai joggyakorlatban. Az európai közös jog alapját képező klasszikus római jogban egységes és általános orvosi felelősséget megállapító normákkal nem találkozhatunk. Ennek okait részben a római jog esetjogi szemléletében kereshetjük, hiszen a jogtudósok egy-egy adott problematikus ügy megoldására, és nem elvont magatartási normák megalkotására koncentráltak. Emellett kihatott a szabályokra az orvosok, valamint a betegek jogállásának heterogén mivolta is. Az orvosok legtöbbször idegen származású gyógyítók voltak, akik rendszerint rabszolgaként kerültek Rómába, majd szerencsés esetben elnyerték a szabadságot és a római polgárjogot, vagy esetleg szabad idegenként telepedtek le a város területén. Szakmai felelősségüket meghatározta a kezelendő beteg jogállása is, hiszen ha az orvos egy, jogilag lényegében dolognak minősülő rabszolgát próbált sikertelenül gyógyítani, a rabszolga tulajdonosa őt dologrongálásért perelhette be. A szabad jogállású betegeken elköve­tett műhibákra vonatkozóan egyértelmű és részletes megállapításokat nem tehetünk, a források azonban azt világosan alátámasztják, hogy a szabad jogállású embert szándékosan megölő orvost a régi Rómában súlyosan büntették.

Lege Artis Medicinae

Kuruzslás elleni kiállítás 1928-ban

KÖLNEI Lívia

Kuruzslás elleni kiállítást rendeztek 1928 szeptemberében a Társadalomegészségügyi Múzeumban. Ez az adat az alternatív gyógymódok kutatója számára „aranyat ér”. Egy ilyen társadalmi esemény kapcsán ugyanis felszínre kerülnek mindazok a háttérinformációk, amelyek az adott korszakban a babona vagy kuruzslás fogalmához kapcsolódtak.

Lege Artis Medicinae

„Érdemes-e az orvostörténelemmel továbbra is foglalkoznia?” – Magyary-Kossa Gyula levele Csajkás Bódognak

PERJÁMOSI Sándor

Egy fiatal, kezdő orvostörténész, Csajkás Bódog levelet írt 1941-ben Magyary-Kossa Gyulának, a magyar orvostörténetírás legismertebb alakjának és elküldte neki néhány munkáját is. Levelében azt kérdezte: „ér­demes-e az orvostörténelemmel továbbra is foglalkoznia?” Magyary-Kossa rövid, bátorító válaszában munkája folytatására biztatta a fiatalembert.

Hypertonia és Nephrologia

A hazai hemodialízis kezdete a múlt század második felében

KARÁTSON András, KAKUK György, MAKÓ János, KISS Éva, ZAKAR Gábor

A klinikai dialízis bevezetését a múlt század közepén Willem Kolff (1944), Nils Alwall (1946), valamint Skeggs és Leonards (1948) munkássága tette le he tő vé. Az első hazai műveseállomások Szegeden (1953), Bu dapesten (1960), Pécsen (1964), Miskolcon (1968) és Debrecenben (1970) alakultak meg. Az akkor használatos tekercs- és lapdializátorok túlnyomórészt csak a heveny veseelégtelenség kezelését tették lehetővé. Előkészítési idejük hosszú volt, és a rendszert konzervvérrel kellett fel tölteni. A kezelést technikai hibák (celofánszakadás, bealvadás), valamint a nagy extrakorporális volumen miatt tenzióingadozás kísérte.

Ideggyógyászati Szemle

Dosztojevszkij epilepsziájáról az újabb neurobiológiai adatok tükrében

TÉNYI Dalma, RAJNA Péter, JANSZKY József, HORVÁTH Zsuzsanna, TÉNYI Tamás, GYIMESI Csilla

Háttér és célkitűzés - Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij orosz író köztudottan epilepsziában szenvedett. Tudománytörténeti szempontból talán a legizgalmasabb és központi kérdés az extatikus aura tárgyköre, melyről elsőként - deklaráltan saját tapasztalata alapján - Dosztojevszkij ad részletes leírást műveiben. A klinikai gyakorlatban meglehetősen ritka extatikus epilepsziás rohamok során a beteg erős boldogság-, harmónia- és kiteljesedésérzést él át. Az extatikus rohamok tünetképző régióját (szimptomatogén zónáját) sokáig temporalis lebenyen belül gondolták. Az utóbbi években azonban ez az elmélet a SPECT és a mélyagyi EEG-regisztrációs vizsgálatok eredményei és az insularis cortexről fennálló ismereteink bővülése következtében megkérdőjeleződött. Módszerek - Irodalmi áttekintés (1928-2013) Dosztojevszkij epilepsziájáról és az ictalis extatikus élmények tudományos eredményeinek szintetikus elemzése. Eredmények és következtetés - Az eddig temporalis lebeny eredetűnek vélt extatikus rohamok - így Dosztojevszkij rohamainak kezdete is - az új elektrofiziológiai és képalkotó eljárások eredményei alapján inkább az insularis cortexhez kapcsolódhatnak.