Ökológia

Utolsó fogás – A világ halak nélkül

2012. MÁJUS 22.

Szöveg nagyítása:

-
+

Ökológus kutatóknak mai napig nem sikerült az élővilág teljes fajszámát meghatározni, a legtöbb vízi élőhelyekre vonatkozó becslés közel 1 000 000 fajt becsül, amelynek döntő többsége az óceánhoz köthető (marine ecosystems). Az óceánokban található ökoszisztémáknak külön értéke, hogy rendkívül ellenállóak az invazív fajokkal szemben(1). A szárazföldi ökoszisztémák sokszor védtelenebbek, könnyebben sebezhetőbbek.

Habár a skálafüggetlen topológiát mutató „vízi-tápláléklánc" rendkívül kifinomult kapcsolatokkal és robusztussággal rendelkezik, az elmúlt ötven évben egyre intenzívebbé váló tengeri halászat felelőtlenül túlhalászta a halállományt, és számos tengeri halfaj (e.g. Hoplostethus atlanticus, Dissostichus eleginoides, Anoplopoma fimbria, Gadus morhua stb. ) tenyészállománya drasztikusan lecsökkent. A pusztítás mértéke már az élelmiszerbiztonságot (food security), számos más élőlényt, illetve a teljes ökoszisztémát - benne az embert - is veszélyezteti.

A film rámutat, hogy a fenékhálós halászat, az irreálisan magas halászati kvóták és az illegális túlhalászat ijesztő változásokat okozott a tengeri élővilágban. Az egyes fajok populációs méretének meghatározása nehéz feladat, de a modellek alapján készült becslések egyetértenek abban, hogy számos halfaj állománya 60-90%-kal csökkent az elmúlt években(2,3,4). A túlhalászat feltehetően fokozza a klímaváltozást, amely pedig az óceánok savasodásához vezet (5). A folyamatban a korallzátonyok ijesztő mértékű pusztulása is jelentős tényező.

Részlet a filmből:



A film a túlhalászat összetett kérdéskörét számos szempontból megvizsgálja (ökológia, környezetjog, élelmiszerbiztonság, kriminalisztika, környezetpolitika, etc.), de nem említi az ismert és hasonlóan súlyos problémát a halak szervezetében található káros exogén vegyi anyagok felhalmozódását, illetve a Csendes Óceánon található Pacific Trash Vortex-et, amely közel két Texas-államnyi műanyag "szemétsziget". A tengereken úszó közel 100 millió tonna műanyag szemét évente közel egymillió madár pusztulásának közvetlen okozója.

A „Bolygónk határai” (Planetary Boundaries) (7) című Nature közlemény megállapítása szerint a klíma, biodiverzitás és termőföld területén már irreverzibilis folyamatok és károsodások dokumentálhatóak. Az óceánok savasodása, a foszfor-és nitrogénciklus, illetve kémiai szennyezés vonatkozásában pedig "vakon repülünk", mivel megfelelő protokollok és mérések hiányában nincs reális képünk a helyzetről. Egyes vélemények szerint már jelentősen túlléptük a bolygónk adta "egészséges" biokémiai kereteket. A rendszer összetettsége miatt az ökológiai mellett a humánegészségügyi implilációkat is nehéz térképezni, hiszen az ökológiai immunológia csak most kibontakozó tudományág.

Magyarországon is aktuálisak a vízi-élővilágra vonatkozó kérdések, hiszen a hazánkban is található tőzeges, lápos és mocsaras élőhelyek jelentős szénmegkötő képességgel rendelkeznek, elpusztulásuk számottevő széndioxid-kibocsátással járhat. Másrészt pedig a Duna-menti vízgazdálkodás és a Balaton kapcsán a gázlómadarak védelme kiemelt kérdés.

A film kiáltványként is értelmhezhető, hiszen nyilvánvalóvá teszi, hogy az EU által proponált elővigyázatossági elv, mindössze retorika. Az alkotás minden felelős gondolkodó és vásárló ember számára ajánlható.


Brys Zoltán
Lege Artis Medicinae

Hivatkozások:
1. Stachowicz, John J., Heather Fried, Richard W. Osman, and Robert B. Whitlatch. 2002. BIODIVERSITY, INVASION RESISTANCE, AND MARINE ECOSYSTEM FUNCTION: RECONCILING PATTERN AND PROCESS. Ecology 83:2575–2590.Allan, J David; Abell, Robin; Hogan, Zeb; Revenga, Carmen; Taylor, Brad W; Welcomme, Robin L; Winemiller, Kirk (2005) Overfishing of inland waters. BioScience, 5 December.

2. Costello, Christopher; Gaines, Steven D; Lynham, John (2008). "Can Catch Shares Prevent Fisheries Collapse?". Science 321 (5896): 1678–1681. Retrieved 2012-05-01.

3. Moustakas, A; Silvert, W; Dimitromanolakis, A (2006). "A spatially explicit learning model of migratory fish and fishers for evaluating closed areas" (pdf). Ecological Modelling 192 (1–2): 245-258. Retrieved 2012-05-01.

5. Climatide - https://climatide.wgbh.org/2011/04/after-overfishing-climate-change/

6. Beszámoló a Jövő Nemzedékek Országyűlési Biztosának 2010.évi tevékenységéről

7. Rockstrom J, Steffen W, Noone K, Persson A, Chapin FS 3rd, Lambin EF, et al. A safe operating space for humanity. Nature 2009;461:472-5.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Ökológia

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ökológia

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ökológia

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ökológia

A katasztrofikus klímaváltozási szcenáriók kutatása

A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...

Ökológia

A fészkesvirágzatú növények (Asteraceae) szerepe az emberi egészség védelmében

Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.

Kapcsolódó anyagok

Ökológia

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ökológia

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ökológia

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ökológia

A fészkesvirágzatú növények (Asteraceae) szerepe az emberi egészség védelmében

Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.

Ökológia

A boldogság közgazdaságtana

Elmondható, hogy a piacok leginkább a boldogtalan és elégedetlen fogyasztókra várnak. Ők ugyanis a vásárlói azoknak a nagy mennyiségben előállított komforttermékeknek – pl. cipők, autók, TV-k -, amelyek használata rövidtávon közvetlen ösztönzést és kellemes érzetet nyújt. Azonban ezeknek a termékeknek gyorsan csökken a hasznosságuk, sőt tartós fogyasztásuk hosszútávon függőséghez vezet(het), ugyanis a múltbeli örömérzet megszerzéséhez a jelenben még több komfortjószágot kell fogyasztani.