Egészségpolitika

Rövidülő kórházi várólisták

2017. ÁPRILIS 03.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, akkor még OEP, 2016 utolsó negyedében tette nyilvánossá legújabb statisztikáját, miszerint csökkent a kórházi műtétekre várakozók létszáma és a várakozás ideje is. Pár évvel korábban, olyan extrémeset is volt, amikor a csípőprotézisre váró betegnek a kórház a műtétre 6-7 éves várakozási időt jelölt meg és például a szürke hályog operációnál is előfordult a sok hónapos, esetleg éves várakoztatás.

A mostani számok azt mutatják, hogy 2016 júliusban még 32 704 beteg várt valamilyen műtéti beavatkozásra, októberre a számuk 28 862-re csökkent és átlagosan rövidült a várakozási idő is. Ami persze még messze van az optimálistól különösen akkor, ha megnézzük az egyes intézmények adatait.

Nem mindegy, hol műtenek

Van olyan kórház, ahol a korábban is a legkritikusabb műtétfajtát, a csípőprotézis-beültetést várakoztatás nélkül elvégzik, más intézményekben viszont 665 nap, 488 nap vagy 426 nap is lehet ez a terminus. Utóbbi majdnem két év, ami időtartamára nézve, a beteg szempontjából még mindig kedvezőbb, mint a régebbi 5 éves várakozási idő, ám távol áll az optimálistól. Jelenleg a leghosszabb várakozási időre a térdprotézist igénylő betegek számíthatnak: az országosan mintegy 6137 fő műtétre váróból a leghosszabb ideig, 512 napig a Nyugat-dunántúli lakosok várhatnak, leghamarább áteshetnek ezen a beavatkozáson (191 nap múlva) a Dél-alföldiek. Ha nemcsak a régiós adatokat vizsgáljuk, hanem az egyes kórházakra lebontott statisztikát is megnézzük, ennél is hosszabb várakozási időkkel találkozunk. Győrben 711, Zalaegerszegen 729 és Veszprémben 925 napot kell a maximális várakozási idő. Térdprotézisre országosan több mint hatezer beteg vár. Az implantátum beültetéssel járó hasfali és lágyéksérv műtétre várakozó betegeknek sem minden, hogy éppen az ország mely régiójában operálják meg őket. Az országos átlag szerint a 779 fő várakozási ideje 318 nap, ám vannak intézmények, ahol ezt egyetlen napi várakozás nélkül elvégzik (pl. a Dél-alföldi Kisteleki Egészségügyi Központ egynapos sebészetén), máshol viszont 1424 napra múlva vállalnák a műtétet (pl. Fejér megyei kórház). A régebben szintén hosszabb várakozási idejű gerincsérv operációknál is rövidült a várakozási idő, de még most is van olyan kórház, ahol 354 nap a műtétre kerülés terminusa. Szürkehályogműtétre a jelenlegi statisztika szerint országosan 10610 páciens várakozik, a leghosszabb várakozási idő erre a beavatkozásra 324 nap, ám van olyan szakorvosi rendelő, ahol egynapos műtétre már másnap fogadják a beteget. Az országos adatok szerint erre a beavatkozásra az átlagos várakozási idő 98 nap. A főleg gyerekeket érintő mandula- és orrmandula operációkra a statisztika szerint maximum 72, minimum egy napot kell várakozni.

Várakozni, vagy előjegyeztetni?

Az a tény, hogy az OEP várólista adatai szerint 2016-ban, egyetlen negyedév alatt mintegy négyezer fővel csökkent a műtétre várók száma, már önmagában is örömteli hír, csakúgy, mint az, hogy rövidebb ideig kell várakozni egy-egy beavatkozásra. Érdemes azonban az OEP előjegyzési nyilvántartására is vetni egy pillantást és az abban látható számokat összehasonlítani a csökkenő várólistáéval. Annál is inkább, mert még az egészségügy szakértői sem tudják (akarják) pontosan meghatározni, hogy mi az éles, jól elhatárolható különbség a gyakorlatban a váró- és előjegyzési listák között. A csípőprotézis műtét országos adatai szerint a maximális várakozási idő (szemben a várólista 548 napos adatával) 1677 nap, és az előjegyzési listán 583 beteg szerepel. Ha a két listán szereplő betegek létszámát összeadjuk (feltételezve, hogy nincs olyan, aki a váró- és az előjegyzési listán is szerepelteti magát) országosan összesen 6293 fő vár csípőprotézis beültetésre. Ez a szám valóban csökkenést mutat a három évvel ezelőtti több mint tízezerhez. A szürkehályogműtétre várók létszámában szintén csökkenés mutatkozik a három évvel ezelőtti 28830 főhöz képest, a mostani váró/előjegyzési listákon, együttesen 13180 pácienst tartanak nyilván. Az előjegyzési listákon maximális várakozási időként 350 napot jelöl a nyilvántartás.

Lóránth Ida
eLitMed.hu

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

Az Európai Uniónak hatékonyabb eszközökre van szüksége a közegészségügyi vészhelyzetetek kezelésére

A koronavírus-járvány megmutatta, hogy az Európai Uniónak hatékonyabb eszközökre van szüksége a közegészségügyi vészhelyzetetek kezeléséhez, fogalmaz az Európa Parlament pénteki állásfoglalása.

Egészségpolitika

Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Béremelés, úgy érdemes, ha az érezhető

Orvoshiány – talán az egészségügy egyre égetőbb és az egyik legnagyobb problémája. Külföld, illetve a magánszféra mind többeket csábít a megélhetés és persze a munkakörülmények miatt. Bérrendezésük folyamatosan napirenden van, érdemi változás azonban eleddig nem történt. A napokban nagyjából egy időben a Magyar Orvosi Kamara lépett fel határozottan a bérrendezés ügyében, illetve Lázár János beszélt arról, másfél és három millió forint lenne a reális bérezése a magyar orvosoknak.

Egészségpolitika

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Bár a szakmának kerek két évet kellett várnia arra, hogy a 2015 júniusában elfogadott alapellátási törvényhez a főhatóság (legalább részben) elkészítse a végrehajtási rendeleteket, idén júniusra megszületett a kollegiális szakmai vezetői rendszer létrehozását elrendelő szabályozás.

Gondolat

„Kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget”: tavaszi gyógyító hiedelmek

Az érdekességre törekedve tekintjük át a magyar nyelvterület tavaszi gyógyító szokásait.

Hírvilág

Elindult az átszervezés

Így alakul át tavasztól az egészségügy struktúrája

Egészségpolitika

Az egészségügy humán erőforrás stratégiája

EGÉSZSÉGÜGYI Minisztérium

Az egészségügy humán erőforrásának megfelelő szintű biztosítása az egészségügyi szolgáltatások minőségének és biztonságának az alapfeltétele. Az utóbbi években - a társadalom és az egészségügy átalakulásával szinkronban - jelentősen megváltoztak az egyes egészségügyi foglalkozásokkal szemben támasztott követelmények. Átalakult a betegségek köre, az ellátás eszközparkja, az egészségügyi foglalkozások struktúrája és nem utolsó sorban a betegek egészségügyi ellátással szemben támasztott elvárásai. Egyre inkább teret kapnak az interdiszciplináris együttműködések illetve a határokon átívelő szolgáltatások is.