Egy nagyra becsült fejlődésneurológus
2015. SZEPTEMBER 18.
2015. SZEPTEMBER 18.
1953-ban a Budapesti Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát. 1963-1965-ben a New York-i Mount Sinai Medical Centerben, 1966-ban a svédországi Lund orvostudományi egyetemén folytatta tanulmányait. 1953-tól az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet idegsebésze volt, 1975-ben a Szabadsághegyi (Svábhegyi) Gyermekgyógyintézetben az Egészségügyi Minisztérium megbízásából megszervezte a fejlődésneurológiai és neurorehabilitációs osztályt.
Munkacsoportjával olyan módszert fejlesztett ki, amely csecsemőknél alkalmasnak bizonyult a veleszületett agyi károsodások diagnosztizálására és kezelésére. Vizsgálataikkal és gyógyító munkájukkal bebizonyították, hogy a magzati életben kialakuló kórós agyfejlődés okozta mozgásbeli, értelmi károsodások esetében a korán megállapított diagnózis és azt követő neuroterápia lehetővé teszi a már kialakult tünetek megszüntetését. A kifejlesztett neurorehabilitációs tréningjeit ma már külföldön is alkalmazzák, számos gyermek köszönhette gyógyulását ennek a mozgásterápiának. A "Katona Intézet" 2007 óta a Szent Margit Kórház egyik osztályaként működik.
Az egyetlen olyan hely Magyarországon, amely felszereltsége, tapasztalata, személyzete révén alkalmas a születés körüli időszakban kialakult agyi, idegrendszeri károsodások következményeinek korai felismerésére és kezelésére, így a fogyatékosság megelőzésére is
Az osztály akkreditált képzőhelye a gyermekneurológus szakorvosoknak, a professzor többedmagával kidolgozott egy számítógépes animációs programot is, amely látványosan és érthetően mutatja be a hallgatóknak az idegi folyamatokat.
Katona Ferenc 1989-től a Magyar Rehabilitációs Társaság elnöke volt, 2008-ban munkatársaival megalapította a Magyar Fejlődésneurológiai Társaságot, amelynek jelenleg is alelnöke, továbbá alapító főszerkesztője a Rehabilitáció című tudományos folyóiratnak. 1963-ban az orvostudományok kandidátusa, 1989-ben doktora lett. 1989 óta címzetes egyetemi tanár.
Számos kitüntetés birtokosa, 1988-ban Állami Díjjal, 2004-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend lovagkeresztjével ismerték el. 2006-ban tüntették ki a megosztott Széchenyi-díjjal a magyar rehabilitáció terén kifejtett tevékenységéért, kutatásaiért és nemzetközileg is nagyra becsült gyógyító és oktató munkájáért.
Csaknem 200 tudományos közleménye jelent meg, több tudományos kötet szerzője: Emberré válás (1974), Az öntudat ébredése (1979), Fejlődésneurológia és neurohabilitáció (1986-90), Klinikai fejlődésneurológia (1999), Az agy felfedezése, az idegtudományok története (2005), Klinikai idegélettan, kórtan és nem invazív terápia (2013).
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Direkt kapcsolat van az antibiotikum-expozíció és az akut pszichózis között, állapította meg a Brain, Behavior, & Immunity – Health című szaklap tanulmánya. Az egyesült államokbeli kutatók cikke az első olyan tanulmány, ami az egyes antibiotikumok pszichiátriai mellékhatásainak (insomnia, hallucináció, delúzió, delírium, katatónia, paranoia, érzelmi elszíntelenedés, pszichózis) gyakoriságát értékeli.
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás