Klinikum

Egy nagyra becsült fejlődésneurológus

2015. SZEPTEMBER 18.


1953-ban a Budapesti Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát. 1963-1965-ben a New York-i Mount Sinai Medical Centerben, 1966-ban a svédországi Lund orvostudományi egyetemén folytatta tanulmányait. 1953-tól az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet idegsebésze volt, 1975-ben a Szabadsághegyi (Svábhegyi) Gyermekgyógyintézetben az Egészségügyi Minisztérium megbízásából megszervezte a fejlődésneurológiai és neurorehabilitációs osztályt.

Munkacsoportjával olyan módszert fejlesztett ki, amely csecsemőknél alkalmasnak bizonyult a veleszületett agyi károsodások diagnosztizálására és kezelésére. Vizsgálataikkal és gyógyító munkájukkal bebizonyították, hogy a magzati életben kialakuló kórós agyfejlődés okozta mozgásbeli, értelmi károsodások esetében a korán megállapított diagnózis és azt követő neuroterápia lehetővé teszi a már kialakult tünetek megszüntetését. A kifejlesztett neurorehabilitációs tréningjeit ma már külföldön is alkalmazzák, számos gyermek köszönhette gyógyulását ennek a mozgásterápiának. A "Katona Intézet" 2007 óta a Szent Margit Kórház egyik osztályaként működik.

Az egyetlen olyan hely Magyarországon, amely felszereltsége, tapasztalata, személyzete révén alkalmas a születés körüli időszakban kialakult agyi, idegrendszeri károsodások következményeinek korai felismerésére és kezelésére, így a fogyatékosság megelőzésére is
Az osztály akkreditált képzőhelye a gyermekneurológus szakorvosoknak, a professzor többedmagával kidolgozott egy számítógépes animációs programot is, amely látványosan és érthetően mutatja be a hallgatóknak az idegi folyamatokat.

Katona Ferenc 1989-től a Magyar Rehabilitációs Társaság elnöke volt, 2008-ban munkatársaival megalapította a Magyar Fejlődésneurológiai Társaságot, amelynek jelenleg is alelnöke, továbbá alapító főszerkesztője a Rehabilitáció című tudományos folyóiratnak. 1963-ban az orvostudományok kandidátusa, 1989-ben doktora lett. 1989 óta címzetes egyetemi tanár.

Számos kitüntetés birtokosa, 1988-ban Állami Díjjal, 2004-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend lovagkeresztjével ismerték el. 2006-ban tüntették ki a megosztott Széchenyi-díjjal a magyar rehabilitáció terén kifejtett tevékenységéért, kutatásaiért és nemzetközileg is nagyra becsült gyógyító és oktató munkájáért.

Csaknem 200 tudományos közleménye jelent meg, több tudományos kötet szerzője: Emberré válás (1974), Az öntudat ébredése (1979), Fejlődésneurológia és neurohabilitáció (1986-90), Klinikai fejlődésneurológia (1999), Az agy felfedezése, az idegtudományok története (2005), Klinikai idegélettan, kórtan és nem invazív terápia (2013).

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

Pszichózis mint az antibiotikumok mellékhatása

Direkt kapcsolat van az antibiotikum-expozíció és az akut pszichózis között, állapította meg a Brain, Behavior, & Immunity – Health című szaklap tanulmánya. Az egyesült államokbeli kutatók cikke az első olyan tanulmány, ami az egyes antibiotikumok pszichiátriai mellékhatásainak (insomnia, hallucináció, delúzió, delírium, katatónia, paranoia, érzelmi elszíntelenedés, pszichózis) gyakoriságát értékeli.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.