Klinikum

Depresszióval küzdő betegek tudatosságalapú csoportterápiája a háziorvosi praxisban

2018. MÁRCIUS 05.

Európában a háziorvosi rendelőt felkereső betegek 12–32%-a depresszióval, szorongással, stresszel vagy alkalmazkodási zavarral küzd. Ezen kórképek standard terápiája a farmakológiai és/vagy pszichoterápiás kezelés. A pszichoterápiák közül a depresszió kezelésében a kognitív viselkedésterápia (cognitive–behavioural therapy, CBT) hatékonyságáról rendelkezünk a legtöbb bizonyítékkal, ezért e terápiás formát standard módszerként vezetik be a svéd háziorvosi praxisokba. Mindazonáltal, az egyéni CBT meglehetősen drága, továbbá hiány van CBT terapeutákból is, ezért – amennyiben az is hatékonynak bizonyul -, hasznos volna a CBT csoportterápiában alkalmazott változatát illeszteni be az alapellátásba.

A kognitív viselkedésterápia egy formája, a tudatosságalapú kognitív terápia (MBCT) és a tudatosságalapú stresszredukció (MBSR) alkalmas lehet depresszióval, szorongással küzdő betegek csoportterápiájára a háziorvosi praxisban; a betegek a módszer megtanulása után képesek azt otthonukban önállóan gyakorolni. A tudatosságalapú terápiák a depressziós tünetek és a szorongás csökkentése mellett a testi betegségek gyakoriságát is csökkentik, növelik az önkontrollt, csökkentik a negatív érzelmeket, javítják a toleranciát, a koncentrációt és a memóriát. Ahogy a beteg megtanulja fókuszálni a figyelmét, és ezt a fókuszált figyelmi állapotot megtanulja fenntartani, az automatikus negatív reakciók megelőzhetővé válnak.

A tudatosságalapú terápia fontos előnye, hogy hat napos képzésben részesült instruktorok is szolgáltathatják; az instruktorok nemcsak pszichológusok, de szociális tanácsadók, ápolók, pszichoterapeuták vagy orvosok egyaránt lehetnek. Mindazonáltal, eddig kevés vizsgálat foglalkozott azzal, hogy milyen a legtöbb beteget ellátó intézményben, azaz a háziorvosi praxisban végzett csoportos tudatosságalapú terápia hatékonysága a többi bevett kezelési formához képest depresszióval, szorongással, stresszel vagy alkalmazkodási zavarral küzdő betegek terápiájában. Jelen vizsgálat ennek a kérdésnek a megválaszolását tűzte ki célul.

Svédország legdélebbi régiójában 24 random módon kiválasztott háziorvosi praxist kerestek meg a kutatók, és kérték fel őket a vizsgálatban való közreműködésre. 17 praxis igent mondott, és a vizsgálat során ezek közül csak 1 praxis maradt ki. Praxisonként 2 szakember vett részt a tudatosságalapú terápia instruktori képzésében, aminek kulcseleme volt az instruktorok saját élményű tudatosságalapú tréningje.

Újonnan és korábban diagnosztizált, enyhe és közepesen súlyos depressziós, valamint stressz- és pánikbetegek, és alkalmazkodási zavarral küzdők egyaránt részt vehettek a kutatásban; szükség esetén megengedett volt a farmakológiai kezelés alkalmazása is. A betegek (n= 215 fő) a vizsgálat indulásakor három depresszió- és szorongás-skálát {Montgomery–Asberg Depression Rating Scale (MADRS-S), Hospital Anxiety and Depression Scale (HADS), Patient Health Questionnaire (PHQ-9)}, továbbá egy általános egészségi állapottal foglalkozó kérdőívet töltöttek ki. Az átlagéletkor 42 év volt, túlnyomó többségben voltak a közép- vagy felsőfokú végzettségű nők (kétharmaduk házas).

A vizsgálati csoport tagjai 8 héten át hetente egyszer 2 órás tudatosságalapú csoportterápiában vettek részt, és arra kérték őket, hogy otthonukban napi 20 percet gyakorolják a módszert egy hangfelvétel, egy kézikönyv és egy napló segítségével (a vizsgálati alanyok a 8 hét alatt átlagosan 102 alkalommal gyakoroltak önállóan). A kontroll csoport tagjai az egyébként szokásos terápiában részesültek, ami esetenként farmakoterápiát jelentett, és az esetek legnagyobb részében pszichoterápiát vagy tanácsadást is magába foglalt: a kontroll csoport legtöbb tagja egyéni tudatosságalapú terápiában részesült. 8 hét elteltével a betegek tüneteik értékelése érdekében ugyanazokat a kérdőíveket töltötték ki, mint a vizsgálat indulásakor.

A vizsgálat elsődleges kimenete annak bizonyítása volt, hogy a tudatosságalapú csoportterápia nem kisebb hatékonyságú (non-inferior), mint a standard módszerek, továbbá a kutatók azt is meg akarták állapítani, van-e dózis–hatás összefüggés a betegek által teljesített tréning-alkalmak száma és a tünetek csökkenése között, valamint hogy eltérő mértékben gyógyulnak-e a kontroll csoport tagjai annak függvényében, hogy milyen típusú terápiában részesültek (farmakoterápia, pszichoterápia, tanácsadás, egyéni tudatosságalapú terápia).

Valamennyi skálán szignifikáns mértékben csökkentek a tünetek a vizsgálati és a kontroll csoportban egyaránt; a csökkenés mértékében nem volt szignifikáns különbség a két csoport között. Az 1-5 tudatosságalapú tréning-alkalomban részt vevők esetében csak a HADS-D skála mutatott szignifikáns tünetcsökkenést, míg a 6-8 tréning-alkalomban részt vevők esetében mindhárom skála. A tudatosságalapú csoportterápia nem inferiornak bizonyult a standard terápiákhoz képest.

Ez az első randomizált kontrollált vizsgálat, ami háziorvosi praxisban alkalmazott tudatosságalapú csoportterápia hatékonyságát hasonlítja össze aktív (standard kezelésben részesülő) kontroll csoport eredményeivel. Az erőforrás-spóroló csoportterápia non-inferiornak bizonyult a standard terápiákhoz képest, és az is bebizonyosodott, hogy képzett instruktorok is eredményesen végezhetik a háziorvosi praxisban gyakran megjelenő, enyhe és középsúlyos pszichiátriai tünetekkel rendelkező betegek kezelését.

Szemlézte:
Kovács Bence dr.


Eredeti közlemény:

The British Journal of Psychiatry
1–8. doi: 10.1192/bjp.bp.114.150243
Mindfulness group therapy in primary care patients with depression, anxiety and stress and adjustment disorders: randomised controlled trial
Jan Sundquist, Asa Lilja, Karolina Palmer, Ashfaque A. Memon, Xiao Wang, Leena Maria Johansson, Kristina Sundquist

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.

Klinikum

Újabb ismeretek a spondylarthritisek patogeneziséről - A Figyelő 2016;1

KOVÁCS LÁSZLÓ

A spondylarthritisek (SpA-k) patogenezisének központi helyszíne a számtalan kisebb-nagyobb enthesis, ahol mechanikai stressz és szisztémás IL23-túltermelődés következtében aktiválódnak az enthesis szövetéhez kötött speciális, Th17 fenotípusú rezidens T-sejtek. A szisztémás IL23 fő forrása a vastagbél, a betegség fő genetikai kóroki tényezője, a HLA-B27 molekula pedig a szintézisének végső lépései során fellépő kóros sejtélettani reakció révén váltja ki macrophagokban az IL23 túltermelődését.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.

Hírvilág

A kényszerbetegség kulcsa

Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.

COVID-19

A dohányzás COVID-19 esetében sem tesz jót a légutaknak

Az American Journal of Respiratory Critical Care Medicine április 24-i elektronikusan megjelent közleményében a szerzők tudományosan bizonyították, hogy a dohányzás fokozza a tüdőben a SARS-CoV-2 receptoraként működő ACE2 gén expresszióját.