A fogamzóképes korú nők 10%-a küzd endometriózissal. A fájdalmas menstruációval járó kórképet gyakran a szakemberek sem ismerik fel. Jelenleg az endometriózis kialakulásának okával és hatékony kezelésével kapcsolatban hiányos a tudásunk, holott a pelvicus fájdalmon kívül infertilitással és megnövekedett rákkockázattal járó kórkép az érintettek életét elkíséri a menopauzáig. A kezelési opció napjainkban a hormonkezelés (fogamzásgátló-szedés) vagy a sebészi reszekció, azonban sok kezelt szenved az előbbi mellékhatásaitól, az utóbbi után pedig gyakori a betegség kiújulása. Ezért potenciálisan nagy jelentőségű a japán kutatók felismerése, melyre 155 nő vizsgálatával, in vitro fibroblastsejt-kísérletekkel, továbbá az endometriózis egérmodelljén végzett kísérletekkel jutottak.

A szülész-nőgyógyászokból, genetikusokból és onkológusokból álló kutatócsapat egyrészt azt demonstrálta, hogy endometriózis esetén az endometrium sejtjeiben felülregulált a transzgelin nevű gén, és a nagy mennyiségben szintetizálódó transzgelin fehérje serkenti az endometrium fibroblast sejtjeinek proliferációját, myofibroblastokká alakulását, migrációját és a peritoneum mesothelialis sejtjeihez történő adhézióját, azaz az endometriózis kialakulását. A kutatók azt is kimutatták, hogy az endometriózisban szenvedő nők 64%-a esetében Fusobacterium infiltrálja az endometriumot. Ez az arány egészséges kontrollok esetén mindössze 7% (korábbi vizsgálatokból ismert, hogy a Fusobacterium jelen van a szájüregben és a bélrendszerben is, ahol hozzájárulhat a colorectalis rák kialakulásához). A továbbiakban immunhisztokémiai és biokémiai analízissel bizonyították, hogy az endometrium sejtjeinek in vitro Fusobacterium-infekciója aktivált transforming growth factor-β- (TGF-β) jelátvitelt eredményez, melynek hatására az endometrium addig nyugvó állapotú fibroblastsejtjei transzgelin-pozitív, proliferációra, migrációra és adherenciára képes myofibroblastokká alakulnak. Az endometriózis egérmodelljén végzett kísérletek pedig azt igazolták, hogy az uterus Fusobacteriummal törénő transzvaginális inokulációja jelentősen növeli a transzgelin-pozitív myofibroblastok számát, valamint az endometriózisos laesiók számát és tömegét. Az egerek vaginális antibiotikus kezelése (metronidazol vagy klóramfenikol ) megelőzte az endometriózis kialakulását, illetve szignifikánsan csökkentette az endometriózisos laesiók számát és tömegét.

A kutatók kifejtik: napjainkban, amikor csökken a születési arányszám, különösen fontos az infertilitást eredményező endometriózis oki terápiája. Az eddigi kezelési formák ugyanis nemcsak rossz hatékonyságúak, de a teherbe esést is megakadályozzák, illetve nehezítik. Mivel kísérleteik arra engednek következtetni, hogy a Fusobacterium-fertőzés közreműködik az endometriózis patogenezisében, a baktérium eradikációja a kórkép kezelésének hatékony megközelítése lehet. Ennek bizonyítására a japán szakemberek klinikai vizsgálatba kezdtek, és humán endometriózis esetén is ellenőrzik az antibiotikus kezelés hatékonyságát. Az eredmények a közeljövőben várhatók.

dr. Kazai Anita

eredeti:

Ayako Muraoka és munkatársai: Fusobacterium infection facilitates the development of endometriosis through the phenotypic transition of endometrial fibroblasts. Sci Transl Med. 2023 Jun 14;15(700):eadd1531.