Klinikum

A vér titkai

2015. JÚNIUS 03.


Az emberi vért a vércsoportrendszerek a benne megtalálható antigének, antitestek alapján kategorizálják. A biztonságos vérátömlesztések és a magzati védelem szempontjából fontos antigének száma ma már 42.

Ennek felfedezéséhez jelentős kutatómunka kellett, melynek egyik úttörője Karl Landseiner volt. Valamikor nemcsak a vérátömlesztésekkor, hanem széles körben, a törvényszéki orvostanban és az apasági tesztek során használták fel a vércsoportokat. Manapság azonban használatukat fokozatosan felváltja a DNS-profil analízise, ami jóval nagyobb biztonságot ad.

De lássuk, kinek köszönhető a vércsoportokkal kapcsolatos tudásunk rendszerezése.
1930-ban a fiziológiai-orvostudományi Nobel-díjat "az ember vércsoportjainak felfedezéséért" Karl Landsteiner osztrák orvos, patológus kapta. Landsteiner 1868. június 14-én. Bécsben született, itt szerzett diplomát a Bécsi Egyetemen 1891-ben. Németországban és Svájcban tevékenykedett, ahol híres élettani intézetekben képezte tovább magát.

1908-ban lett a Bécsi Egyetemen a patológia professzora majd 1916-ban megnősült. Az I. világháború után Hollandiába távozott, majd Amerikába ment, s 1922-ben a new york-i Rockefeller Intézet orvosi kutató részlegének munkájába kapcsolódott be, és itt szerzett jelentős szakmai ismereteket egészen nyugdíjazásáig. A halálos szívroham is munka közben érte new york-i laboratóriumában.

Az 1900-as években a bécsi egyetem kórbonctani intézetében dolgozott, amikor kutatni kezdte a vérátömlesztések során fellépő veszélyes reakciókat. Egy 30 vérkeverékből álló sorozatot állított össze hat személy: ő maga és öt munkatársa véréből. A reakciókat tekintve megállapította, hogy bizonyos személyektől származó vér agglutinációt okoz mások vérében.

Landsteiner arra következtetett, hogy az agglutináció létrejötte vagy elmaradása két antigéntől függ. A két anyagot A-antigénnek (A-csoport) és B-antigénnek (Bcsoport) nevezte el.
A kis számú mintával szerencséje volt, hiszen többféle reakciót figyelhetett meg, holott a hat személy tartozhatott volna ugyanazon vagy esetleg csak két vércsoportba.
Két ismerősétől származó vörösvértestek A-antigénnel rendelkeztek, két másiké pedig B antigénnel. Egy személy és a saját vére egyik csoportnál sem okozott kicsapódást, így hát feltételezte, hogy a vörösvértesteken ez esetben nincsenek antigének, s ezt a csoportot nevezte el.

További vizsgálatairól 1901. november 14-én a bécsi orvosi hetilap hasábjain számolt be. Az elkövetkező években kutatótársaival együtt további felfedezéseket tett, megtalálta a legritkább, a negyedik vércsoportot (AB), mely A és B antigénnel egyaránt rendelkezik.
A Nobel-díjra csak 29 év múlva került sor.

1940-ben egyik felismerője volt az RH-faktornak is és jelentős felfedezéseket tett a a szifilisz kórokozójának vizsgálatáról és a gyermekparalízis kapcsán.

NZS

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.

Kapcsolódó anyagok

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Hírvilág

Magyar világszenzáció! - Megvan a cukorbetegség gyógyszere?

Magyar szer hozhat áttörést a felnőttkori cukorbetegség gyógyításában. A tablettákat már embereken tesztelik. A nemzetközi kutatók is az antibiotikumhoz hasonló áttörésről beszélnek. A kész gyógyszer négy év múlva kerülhet a piacra.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Gondolat

Karinthy öndiagnózisa

NAGY Zsuzsanna

Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül címmel írta meg saját betegségének felfedezését, tüneteinek kialakulását.

Hírvilág

Hol a szakma?

Zacher Gábor méregtelenítésről, varázslatokról és kuruzslókról