Klinikum

A vér titkai

2015. JÚNIUS 03.


Az emberi vért a vércsoportrendszerek a benne megtalálható antigének, antitestek alapján kategorizálják. A biztonságos vérátömlesztések és a magzati védelem szempontjából fontos antigének száma ma már 42.

Ennek felfedezéséhez jelentős kutatómunka kellett, melynek egyik úttörője Karl Landseiner volt. Valamikor nemcsak a vérátömlesztésekkor, hanem széles körben, a törvényszéki orvostanban és az apasági tesztek során használták fel a vércsoportokat. Manapság azonban használatukat fokozatosan felváltja a DNS-profil analízise, ami jóval nagyobb biztonságot ad.

De lássuk, kinek köszönhető a vércsoportokkal kapcsolatos tudásunk rendszerezése.
1930-ban a fiziológiai-orvostudományi Nobel-díjat "az ember vércsoportjainak felfedezéséért" Karl Landsteiner osztrák orvos, patológus kapta. Landsteiner 1868. június 14-én. Bécsben született, itt szerzett diplomát a Bécsi Egyetemen 1891-ben. Németországban és Svájcban tevékenykedett, ahol híres élettani intézetekben képezte tovább magát.

1908-ban lett a Bécsi Egyetemen a patológia professzora majd 1916-ban megnősült. Az I. világháború után Hollandiába távozott, majd Amerikába ment, s 1922-ben a new york-i Rockefeller Intézet orvosi kutató részlegének munkájába kapcsolódott be, és itt szerzett jelentős szakmai ismereteket egészen nyugdíjazásáig. A halálos szívroham is munka közben érte new york-i laboratóriumában.

Az 1900-as években a bécsi egyetem kórbonctani intézetében dolgozott, amikor kutatni kezdte a vérátömlesztések során fellépő veszélyes reakciókat. Egy 30 vérkeverékből álló sorozatot állított össze hat személy: ő maga és öt munkatársa véréből. A reakciókat tekintve megállapította, hogy bizonyos személyektől származó vér agglutinációt okoz mások vérében.

Landsteiner arra következtetett, hogy az agglutináció létrejötte vagy elmaradása két antigéntől függ. A két anyagot A-antigénnek (A-csoport) és B-antigénnek (Bcsoport) nevezte el.
A kis számú mintával szerencséje volt, hiszen többféle reakciót figyelhetett meg, holott a hat személy tartozhatott volna ugyanazon vagy esetleg csak két vércsoportba.
Két ismerősétől származó vörösvértestek A-antigénnel rendelkeztek, két másiké pedig B antigénnel. Egy személy és a saját vére egyik csoportnál sem okozott kicsapódást, így hát feltételezte, hogy a vörösvértesteken ez esetben nincsenek antigének, s ezt a csoportot nevezte el.

További vizsgálatairól 1901. november 14-én a bécsi orvosi hetilap hasábjain számolt be. Az elkövetkező években kutatótársaival együtt további felfedezéseket tett, megtalálta a legritkább, a negyedik vércsoportot (AB), mely A és B antigénnel egyaránt rendelkezik.
A Nobel-díjra csak 29 év múlva került sor.

1940-ben egyik felismerője volt az RH-faktornak is és jelentős felfedezéseket tett a a szifilisz kórokozójának vizsgálatáról és a gyermekparalízis kapcsán.

NZS

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Klinikum

A poszt-akut Covid-19-beteg ellátása a háziorvosi praxisban

A Covid-19-betegek 10%-a tapasztal elhúzódó gyógyulást. Holisztikus támogatással, pihenéssel, tüneti kezeléssel és az aktivitás fokozatos növelésével legtöbbjük spontán, bár lassan gyógyul. Az új, perzisztens vagy progresszív respiratorikus, kardiális vagy neurológiai tünetek specialista bevonását igényelhetik.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

PharmaPraxis

Antimikrobás szerek a patikai gyakorlatban

TÓSAKI Árpád

A baktériumfertőzés esetén alkalmazható készítmények széles tárháza áll a gyógyítók rendelkezésére. Egyes csoportjaik eltérő hatásmechanizmussal pusztítják el a kórokozókat. Jelen cikkben a baktériumok sejtfalszintézisére ható gyógyszerekkel ismerkedünk meg részletesebben.

Klinikum

Pszichózis mint az antibiotikumok mellékhatása

Direkt kapcsolat van az antibiotikum-expozíció és az akut pszichózis között, állapította meg a Brain, Behavior, & Immunity – Health című szaklap tanulmánya. Az egyesült államokbeli kutatók cikke az első olyan tanulmány, ami az egyes antibiotikumok pszichiátriai mellékhatásainak (insomnia, hallucináció, delúzió, delírium, katatónia, paranoia, érzelmi elszíntelenedés, pszichózis) gyakoriságát értékeli.

COVID-19

Gyakorlati tanácsok diabeteses COVID-19-betegek kezeléséhez

A diabetes az egyik legfontosabb társbetegség, amely fokozza mindhárom ismert humán pathogén coronavirus-fertőzés súlyosságát (a COVID-19-betegek 20-50%-a diabeteses). A diabeteses COVID-19-betegek körében nagyobb a hiperglikémia és a súlyos szövődmények kockázata, továbbá a SARS-CoV-2 infekció a hasnyálmirigy károsítása révén az újonnan kialakuló cukorbetegség esélyét is növelheti. A világ 12 országából, 20 vezető szakember által jegyzett Lancet-tanulmány bemutatja a SARS-CoV-2 infekció és a diabetes közötti kapcsolat lehetséges mechanizmusát, és gyakorlati tanácsot ad a diabeteses betegek kezeléséhez.

1.

Lege Artis Medicinae

Könyvekről
SZEPT 25.

2.

Lege Artis Medicinae

A WHO regionális irodájának szimpóziuma
SZEPT 25.

3.

Lege Artis Medicinae

Fasciculus medicinae
SZEPT 25.

4.

Lege Artis Medicinae

Az orvosi reklám
SZEPT 25.