Az acetilszalicilsavval végzett kezelés 32%-kal képes csökkenteni az első szívroham kockázatát és 15%-kal a szívroham, stroke és vascularis eredetű halál kombinált kockázatát (1). A naponta filléres költséget jelentő acetilszalicilsav szélesebb körű, megfelelő használata a világszerte évente előforduló, 32 millióra becsült szívroham jelentős részét megelőzhetné (2). Egyre több bizonyíték mutatja azonban, hogy nem alkalmazzák megfelelően a kis dózisú acetilszalicilsavat azok esetében, akiknek az hasznos lenne. - A friss kutatási eredmények szerint a szívroham szempontjából leginkább veszélyeztetetteknek – akik már átestek szívrohamon, és akik esetében jól ismert az acetilszalicilsav életmentő hatása – mindössze a 25%-ának ajánlja a szedését az orvosa (3). - Az acetilszalicilsav 1993–2003 közötti használatára vonatkozó adatok újabb, két országos adatbázist érintő áttekintése azt mutatta, hogy az Amerikai Egyesült Államokban az ambuláns betegek cardiovascularis kockázatának csökkentését célzó acetilszalicilsav-használat „a legjobb esetben is csak mérsékelten javult, és jelentős a terápiás rés, különösen a másodlagos megelőzésben, aminek az előnyére pedig egyértelmű bizonyítékok állnak rendelkezésünkre” (4). - A tízéves orvosi követés adatain alapuló 2004-es vizsgálat szerint az ischaemiás szívbetegségben (coronary heart disease, CHD) vagy más atheroscleroticus betegségben szenvedő betegeknek kevesebb mint egynegyede, a közepes CHD-kockázatú betegeknek mindössze a 7%-a számolt be acetilszalicilsav szedéséről. A kis kockázatú betegek körében megfelelően kicsinek, 2% alattinak találták az acetilszalicilsav használatát (5). - Az Amerikai Egyesült Államokban 2005-ben végzett online vizsgálatban 1299, 40 éves és idősebb fogyasztót kérdeztek meg, és a válaszadók 42%-át minősítették nagyobb cardiovascularis kockázatúnak (ez tíz év alatt 10%-os vagy nagyobb kockázatot jelentett). Az emelkedett kockázatú alanyoknak csak az 57%-a jelezte, hogy rendszeresen vagy naponta acetilszalicilsavat szed (6). - Az ehhez társuló vizsgálatban a megkérdezett 528 egészségügyi dolgozó csaknem mindegyike (92–100%) azt mondta, hogy ajánlotta a betegeinek az acetilszalicilsavat a szívroham és a stroke kockázatának a csökkentésére. Azonban a nagyobb kockázatú, és az egészségi állapotukról az egészségügyi dolgozóktól tájékozódó fogyasztóknak mindössze 51%-a mondta azt, hogy beszéltek neki az acetilszalicilsav szedésének szükségességéről (6). - Bár a fogyasztói felmérésben a nők a férfiaknál nagyobb mértékben (41% versus 33%) tartották magukat tájékozottnak az acetilszalicilsavról, az emelkedett kockázatú nőknek csak az 54%-a nyilatkozott úgy, hogy acetilszalicilsavat szed a szívroham vagy a stroke kockázatának csökkentésére (6). Ugyanakkor a szívbetegség egyéni terhe bizonytalan. Világszerte - 2020-ra világszerte a szívbetegség és a stroke lesz a halál és a rokkantság vezető oka (7). - Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint (8) a szívbetegség és a stroke világszerte a vezető halálok, évente 17,5 millió, az összes haláleset 30%-áért felelős (8). Európa - A cardiovascularis betegség okozza az összes haláleset közel felét Európában (49%) (9). - A cardiovascularis betegség a betegségteher (betegség és halál) fő oka Európában (a teljes betegségteher 23%-a) (9). Amerikai Egyesült Államok - 700 000 ember fogja elszenvedni az első szívrohamát ebben az évben (lásd Heart Disease in America). - További 500 000 embernek lesz ismét szívrohama (10). - Nő a szívroham szempontjából veszélyeztetett emberek száma a népesség öregedése, az elhízás és a 2-es típusú diabetes mellitus növekvő prevalenciája miatt (10). Kelet-Ázsia és a csendes-óceáni térség - Az utóbbi néhány évig az ázsiai népességben ritka volt a cardiovascularis betegség (11). 2004-ben azonban már a cardiovascularis betegség volt a fő halálok sok ázsiai országban (12). - Az összes halálozás arányában a cardiovascularis betegség az ázsiai-csendes-óceáni térségben változik, Thaiföldön, a Fülöp-szigeteken és Indonéziában <20%, Kína városi népességében, Japánban, Koreában és Malajziában 20–30%. Új-Zélandon, Ausztráliában és Szingapúrban meghaladja a 35%-ot (13). Latin-Amerika és a Karib térség - 2001-ben a cardiovascularis felelt az összes halálozás körülbelül 31%-áért Latin-Amerikában és a Karib térségben, de ez várhatóan 38%-ra emelkedik 2020-ra (14). - Ebben a térségben nőtt a cardiovascularis betegség incidenciája, amikor a növények helyett az állatok váltak a fő fehérjeforrássá és nőtt a zsírfogyasztás (14). Irodalom: 1. Eidelman RS, Herbert PR, Weisman SM, Hennekens CH et al. An Update on Aspirin in the Primary Prevention of Cardiovascular Disease. Archives of Internal Medicine. 2003 Sep 22; 163:2007. 2. World Health Organization, Integrated Management of Cardiovascular Risk, 2002. 3. Bayer HealthCare LLC, Consumer Care Division, 2006 Global Cardio Market Study 4. Stafford RS, Monti V, Ma J (2005) Underutilization of Aspirin Persists in US Ambulatory Care for the Secondary and Primary Prevention of Cardiovascular Disease. PLoS Med 2(12): e353 doi:10.1371/journal.pmed.0020353 5. Stafford R, Ma J. Continued suboptimal use of Aspirin in patients at high and moderate risk for CHD events. Presented at the Society of General Internal Medicine Annual Meeting, Chicago, Ill., May 12-15, 2004 (Abstract) 6. Bayer Aspirin/American College of Preventive Medicine market research survey. Conducted by Harris Interactive, January 2005. 7. World Health Organization, https://www.who.int/mediacentre/news/releases/2004/pr68/en/ 8. World Health Organization, “Facts,” https://www.who.int/dietphysicalactivity/publications/facts/cvd/en/ 9. European Heart Network Web site; https://www.ehnhearat.org/content/sectionintro.asp?level0=1457; CVD Statistics 10. American Heart Association. Heart Disease and Stroke Statistics – 2004 Update, Dallas, Tex.; American Heart Association; 2003 11. https://www.thegeorgeinstitute.org/media-and-publications/latest-news-archive/heart-disease-in-asia-set-to-devaste.cfm 12. Woodward M, Husley H, Lam TH, Barzi F, Lawes CM, Eushima H; Asia Pacific Cohort Studies Collaboration, “A comparison of the associations between risk factors and cardiovascular disease in Asia and Australasia 13. Cardiovascular epidemiology in the Asia-Pacific region, Khor G.L., Asia Pacific Journal of Clinical Nutrition, Volume 10, Number 2, June 2001, pp. 76-80(5) 14. DCCP Report, Chapter 33, “Cardiovascular Disease” dr. Lipták Judit eLitMed.hu