2015. MÁJUS 24.
A világhírű magyar zeneszerző, Lajtha László fia a második világháború idején végezte el a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karát, 1944-től 1947-ig az egyetem Élettani Tanszékének tanársegéde volt. Ezután a British Council ösztöndíjával Oxfordban tanult, és nem tért vissza Magyarországra. Biofizikai, élettani és hematológiai ismeretei révén az angol egyetemi városban hamar kiemelkedett diáktársai közül.
1951-től 1962-ig az oxfordi Churchill Kórház radiobiológiai laboratóriumának vezetőjeként tevékenykedett. Úttörőnek mondható közleményei a hematológiai genetika alapjait teremtették meg. A megfelelő sejttenyésztési technikák közzététele tette lehetővé a későbbiekben az idült myeloid leukémiában (vérképzőrendszerből kiinduló daganatos betegség) a Ph1 kromoszómaeltérés korszakalkotó felfedezését.
Igazi tehetségét a tudományos világ akkor ismerhette meg, amikor 1962-től 1983-ig, nyugdíjba vonulásáig a manchesteri Christie Hospital tudományos kutatóintézetében a Paterson házaspárról elnevezett laboratóriumot vezette.
Irányítása alatt az intézet a rákkutatás, a molekuláris genetika és az immunológia egyik fellegvára lett. Kutatói és vezetői képességeit a nemzetközi közvélemény is nagyra értékelte: 1979 és 1981 között az Európai Rákkutató Intézetek Szervezetének elnöke, majd később elnökségi tagja volt. Jelentős szerepet töltött be a Nemzetközi Rákunióban, ahol éveken át az ösztöndíjakat odaítélő bizottság elnökeként tevékenykedett. 1973-tól 1986-ig az Egészségügyi Világszervezet szakértőjeként is dolgozott.
1979 és 1982 között a British Journal of Cancer című tudományos periodika szerkesztője, majd szerkesztőbizottsági elnöke volt. 1983-tól a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Több mint 250 tudományos publikációval gazdagította a szakirodalmat. Főbb munkái: Az izotópok felhasználása a hematológiában, A vörös vértestek sejtdinamikája.
1995. március 14-én halt meg Oxfordban. Emlékét a Laszlo Lajtha Laboratory őrzi a manchesteri Christie Kórházban .
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
A Covid-19-betegek 10%-a tapasztal elhúzódó gyógyulást. Holisztikus támogatással, pihenéssel, tüneti kezeléssel és az aktivitás fokozatos növelésével legtöbbjük spontán, bár lassan gyógyul. Az új, perzisztens vagy progresszív respiratorikus, kardiális vagy neurológiai tünetek specialista bevonását igényelhetik.
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Egészségpolitika
Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.
Mióta kineveztek tagozatvezetőnek, felhívtam valamennyi hazai fertőző osztályt, hogy megismerjem a valós helyzetet. Kétségbeejtő a fertőző osztályokon dolgozó orvosok létszáma, korösszetétele, és számos helyen aggasztó, hogy milyen nagy távolságra kell küldeni a mikrobiológiai mintákat. Valamennyi kórházban szükség van a klinikai mikrobiológiai és az infektológiai szolgálatra. A fejlett világban a világon mindenütt így van, ez nem tisztán pénz kérdése, hanem szemléleté is – mondta dr. Prinz Gyula a szakmai kollégium infektológia tagozatvezetője.
Gondolat
„A művészet a szellemi világhoz vezető híd” – mondta Franz Marc (1880–1916)
Az iker-testvérek számát 125 millióra becsülik a világon. Statisztikák szerint minden 333 szülésre esik egy olyan, amikor egy terhesség után két baba jön világra.
A „neurománia” gondját lassan mind többen érzik a humán tudományok terén.
1.
2.
3.
4.
1.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Terápia – a betegek szükségleteinek támogatása a kezelés minden lépésében2.
3.
4.
5.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Terápia – valós körülmények közötti vizsgálatok és az SM-regiszterek adatai
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás