Klinikum

A hematológiai genetika alapjainak úttörője

2015. MÁJUS 24.


A világhírű magyar zeneszerző, Lajtha László fia a második világháború idején végezte el a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karát, 1944-től 1947-ig az egyetem Élettani Tanszékének tanársegéde volt. Ezután a British Council ösztöndíjával Oxfordban tanult, és nem tért vissza Magyarországra. Biofizikai, élettani és hematológiai ismeretei révén az angol egyetemi városban hamar kiemelkedett diáktársai közül.

1951-től 1962-ig az oxfordi Churchill Kórház radiobiológiai laboratóriumának vezetőjeként tevékenykedett. Úttörőnek mondható közleményei a hematológiai genetika alapjait teremtették meg. A megfelelő sejttenyésztési technikák közzététele tette lehetővé a későbbiekben az idült myeloid leukémiában (vérképzőrendszerből kiinduló daganatos betegség) a Ph1 kromoszómaeltérés korszakalkotó felfedezését.

Igazi tehetségét a tudományos világ akkor ismerhette meg, amikor 1962-től 1983-ig, nyugdíjba vonulásáig a manchesteri Christie Hospital tudományos kutatóintézetében a Paterson házaspárról elnevezett laboratóriumot vezette.

Irányítása alatt az intézet a rákkutatás, a molekuláris genetika és az immunológia egyik fellegvára lett. Kutatói és vezetői képességeit a nemzetközi közvélemény is nagyra értékelte: 1979 és 1981 között az Európai Rákkutató Intézetek Szervezetének elnöke, majd később elnökségi tagja volt. Jelentős szerepet töltött be a Nemzetközi Rákunióban, ahol éveken át az ösztöndíjakat odaítélő bizottság elnökeként tevékenykedett. 1973-tól 1986-ig az Egészségügyi Világszervezet szakértőjeként is dolgozott.

1979 és 1982 között a British Journal of Cancer című tudományos periodika szerkesztője, majd szerkesztőbizottsági elnöke volt. 1983-tól a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Több mint 250 tudományos publikációval gazdagította a szakirodalmat. Főbb munkái: Az izotópok felhasználása a hematológiában, A vörös vértestek sejtdinamikája.
1995. március 14-én halt meg Oxfordban. Emlékét a Laszlo Lajtha Laboratory őrzi a manchesteri Christie Kórházban .

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.

Klinikum

Újabb ismeretek a spondylarthritisek patogeneziséről - A Figyelő 2016;1

KOVÁCS LÁSZLÓ

A spondylarthritisek (SpA-k) patogenezisének központi helyszíne a számtalan kisebb-nagyobb enthesis, ahol mechanikai stressz és szisztémás IL23-túltermelődés következtében aktiválódnak az enthesis szövetéhez kötött speciális, Th17 fenotípusú rezidens T-sejtek. A szisztémás IL23 fő forrása a vastagbél, a betegség fő genetikai kóroki tényezője, a HLA-B27 molekula pedig a szintézisének végső lépései során fellépő kóros sejtélettani reakció révén váltja ki macrophagokban az IL23 túltermelődését.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

A misztikus kék ló

„A művészet a szellemi világhoz vezető híd” – mondta Franz Marc (1880–1916)

Klinikum

A nők biológiai életkorának hatását immunrendszerük közvetíti

A visceralis elhízás felgyorsítja a kognitív öregedést, míg a nagyobb izomtömeg védő hatást gyakorol. A középkorú nők esetében különösen fontos a rezisztencia-tréning; az elhízás és a testedzés intelligenciára kifejtett hatása nagyrészt az immunrendszer közvetítésével érvényesül.

Gondolat

Egy halálra ítélt szakma végváraiban – Interjú dr. Prinz Gyulával

Mióta kineveztek tagozatvezetőnek, felhívtam valamennyi hazai fertőző osztályt, hogy megismerjem a valós helyzetet. Kétségbeejtő a fertőző osztályokon dolgozó orvosok létszáma, korösszetétele, és számos helyen aggasztó, hogy milyen nagy távolságra kell küldeni a mikrobiológiai mintákat. Valamennyi kórházban szükség van a klinikai mikrobiológiai és az infektológiai szolgálatra. A fejlett világban a világon mindenütt így van, ez nem tisztán pénz kérdése, hanem szemléleté is – mondta dr. Prinz Gyula a szakmai kollégium infektológia tagozatvezetője.

Klinikum

A psoriasisos menetelés – a pikkelysömör szerepe a cardiovascularis társbetegségek kialakulásában -- A Figyelő 2017;1

WIKONKÁL Norbert

A közleményben a psoriasis kezelésében a 2000-es évektől észlelt szemléletváltozást tekintjük át a psoriasissal szövődő egyéb betegségek tekintetében. Célunk, hogy a praxisban dolgozó kollégák mind szélesebb köre ismerje meg a pikkelysömör kezelésében elért jelentős haladást, illetve azt a molekuláris szemléletet, ami megváltoztatta nemcsak a psoriasisról alkotott elképzeléseinket, de a psoriasissal szövődő egyéb betegségek, közöttük a cardiovascularis megbetegedések jelentőségét is.

Gondolat

A váltóláz-ellenes kínakéreg (kinin) felfedezése

A mocsárláz vagy váltóláz (malária= mal aria, rossz levegő), ősidők óta az afro-eurázsiai népek állandó kísérője ismeretlen volt a prekolumbiánus Amerikában.