Klinikum

A hematológiai genetika alapjainak úttörője

2015. MÁJUS 24.


A világhírű magyar zeneszerző, Lajtha László fia a második világháború idején végezte el a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karát, 1944-től 1947-ig az egyetem Élettani Tanszékének tanársegéde volt. Ezután a British Council ösztöndíjával Oxfordban tanult, és nem tért vissza Magyarországra. Biofizikai, élettani és hematológiai ismeretei révén az angol egyetemi városban hamar kiemelkedett diáktársai közül.

1951-től 1962-ig az oxfordi Churchill Kórház radiobiológiai laboratóriumának vezetőjeként tevékenykedett. Úttörőnek mondható közleményei a hematológiai genetika alapjait teremtették meg. A megfelelő sejttenyésztési technikák közzététele tette lehetővé a későbbiekben az idült myeloid leukémiában (vérképzőrendszerből kiinduló daganatos betegség) a Ph1 kromoszómaeltérés korszakalkotó felfedezését.

Igazi tehetségét a tudományos világ akkor ismerhette meg, amikor 1962-től 1983-ig, nyugdíjba vonulásáig a manchesteri Christie Hospital tudományos kutatóintézetében a Paterson házaspárról elnevezett laboratóriumot vezette.

Irányítása alatt az intézet a rákkutatás, a molekuláris genetika és az immunológia egyik fellegvára lett. Kutatói és vezetői képességeit a nemzetközi közvélemény is nagyra értékelte: 1979 és 1981 között az Európai Rákkutató Intézetek Szervezetének elnöke, majd később elnökségi tagja volt. Jelentős szerepet töltött be a Nemzetközi Rákunióban, ahol éveken át az ösztöndíjakat odaítélő bizottság elnökeként tevékenykedett. 1973-tól 1986-ig az Egészségügyi Világszervezet szakértőjeként is dolgozott.

1979 és 1982 között a British Journal of Cancer című tudományos periodika szerkesztője, majd szerkesztőbizottsági elnöke volt. 1983-tól a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Több mint 250 tudományos publikációval gazdagította a szakirodalmat. Főbb munkái: Az izotópok felhasználása a hematológiában, A vörös vértestek sejtdinamikája.
1995. március 14-én halt meg Oxfordban. Emlékét a Laszlo Lajtha Laboratory őrzi a manchesteri Christie Kórházban .

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

Pszichózis mint az antibiotikumok mellékhatása

Direkt kapcsolat van az antibiotikum-expozíció és az akut pszichózis között, állapította meg a Brain, Behavior, & Immunity – Health című szaklap tanulmánya. Az egyesült államokbeli kutatók cikke az első olyan tanulmány, ami az egyes antibiotikumok pszichiátriai mellékhatásainak (insomnia, hallucináció, delúzió, delírium, katatónia, paranoia, érzelmi elszíntelenedés, pszichózis) gyakoriságát értékeli.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Gondolat

A misztikus kék ló

„A művészet a szellemi világhoz vezető híd” – mondta Franz Marc (1880–1916)

Gondolat

Egy halálra ítélt szakma végváraiban – Interjú dr. Prinz Gyulával

Mióta kineveztek tagozatvezetőnek, felhívtam valamennyi hazai fertőző osztályt, hogy megismerjem a valós helyzetet. Kétségbeejtő a fertőző osztályokon dolgozó orvosok létszáma, korösszetétele, és számos helyen aggasztó, hogy milyen nagy távolságra kell küldeni a mikrobiológiai mintákat. Valamennyi kórházban szükség van a klinikai mikrobiológiai és az infektológiai szolgálatra. A fejlett világban a világon mindenütt így van, ez nem tisztán pénz kérdése, hanem szemléleté is – mondta dr. Prinz Gyula a szakmai kollégium infektológia tagozatvezetője.

Klinikum

A psoriasisos menetelés – a pikkelysömör szerepe a cardiovascularis társbetegségek kialakulásában -- A Figyelő 2017;1

WIKONKÁL Norbert

A közleményben a psoriasis kezelésében a 2000-es évektől észlelt szemléletváltozást tekintjük át a psoriasissal szövődő egyéb betegségek tekintetében. Célunk, hogy a praxisban dolgozó kollégák mind szélesebb köre ismerje meg a pikkelysömör kezelésében elért jelentős haladást, illetve azt a molekuláris szemléletet, ami megváltoztatta nemcsak a psoriasisról alkotott elképzeléseinket, de a psoriasissal szövődő egyéb betegségek, közöttük a cardiovascularis megbetegedések jelentőségét is.

Klinikum

A nők biológiai életkorának hatását immunrendszerük közvetíti

A visceralis elhízás felgyorsítja a kognitív öregedést, míg a nagyobb izomtömeg védő hatást gyakorol. A középkorú nők esetében különösen fontos a rezisztencia-tréning; az elhízás és a testedzés intelligenciára kifejtett hatása nagyrészt az immunrendszer közvetítésével érvényesül.