2015. MÁJUS 24.
A világhírű magyar zeneszerző, Lajtha László fia a második világháború idején végezte el a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karát, 1944-től 1947-ig az egyetem Élettani Tanszékének tanársegéde volt. Ezután a British Council ösztöndíjával Oxfordban tanult, és nem tért vissza Magyarországra. Biofizikai, élettani és hematológiai ismeretei révén az angol egyetemi városban hamar kiemelkedett diáktársai közül.
1951-től 1962-ig az oxfordi Churchill Kórház radiobiológiai laboratóriumának vezetőjeként tevékenykedett. Úttörőnek mondható közleményei a hematológiai genetika alapjait teremtették meg. A megfelelő sejttenyésztési technikák közzététele tette lehetővé a későbbiekben az idült myeloid leukémiában (vérképzőrendszerből kiinduló daganatos betegség) a Ph1 kromoszómaeltérés korszakalkotó felfedezését.
Igazi tehetségét a tudományos világ akkor ismerhette meg, amikor 1962-től 1983-ig, nyugdíjba vonulásáig a manchesteri Christie Hospital tudományos kutatóintézetében a Paterson házaspárról elnevezett laboratóriumot vezette.
Irányítása alatt az intézet a rákkutatás, a molekuláris genetika és az immunológia egyik fellegvára lett. Kutatói és vezetői képességeit a nemzetközi közvélemény is nagyra értékelte: 1979 és 1981 között az Európai Rákkutató Intézetek Szervezetének elnöke, majd később elnökségi tagja volt. Jelentős szerepet töltött be a Nemzetközi Rákunióban, ahol éveken át az ösztöndíjakat odaítélő bizottság elnökeként tevékenykedett. 1973-tól 1986-ig az Egészségügyi Világszervezet szakértőjeként is dolgozott.
1979 és 1982 között a British Journal of Cancer című tudományos periodika szerkesztője, majd szerkesztőbizottsági elnöke volt. 1983-tól a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Több mint 250 tudományos publikációval gazdagította a szakirodalmat. Főbb munkái: Az izotópok felhasználása a hematológiában, A vörös vértestek sejtdinamikája.
1995. március 14-én halt meg Oxfordban. Emlékét a Laszlo Lajtha Laboratory őrzi a manchesteri Christie Kórházban .
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
A visceralis elhízás felgyorsítja a kognitív öregedést, míg a nagyobb izomtömeg védő hatást gyakorol. A középkorú nők esetében különösen fontos a rezisztencia-tréning; az elhízás és a testedzés intelligenciára kifejtett hatása nagyrészt az immunrendszer közvetítésével érvényesül.
Mióta kineveztek tagozatvezetőnek, felhívtam valamennyi hazai fertőző osztályt, hogy megismerjem a valós helyzetet. Kétségbeejtő a fertőző osztályokon dolgozó orvosok létszáma, korösszetétele, és számos helyen aggasztó, hogy milyen nagy távolságra kell küldeni a mikrobiológiai mintákat. Valamennyi kórházban szükség van a klinikai mikrobiológiai és az infektológiai szolgálatra. A fejlett világban a világon mindenütt így van, ez nem tisztán pénz kérdése, hanem szemléleté is – mondta dr. Prinz Gyula a szakmai kollégium infektológia tagozatvezetője.
Gondolat
„A művészet a szellemi világhoz vezető híd” – mondta Franz Marc (1880–1916)
A közleményben a psoriasis kezelésében a 2000-es évektől észlelt szemléletváltozást tekintjük át a psoriasissal szövődő egyéb betegségek tekintetében. Célunk, hogy a praxisban dolgozó kollégák mind szélesebb köre ismerje meg a pikkelysömör kezelésében elért jelentős haladást, illetve azt a molekuláris szemléletet, ami megváltoztatta nemcsak a psoriasisról alkotott elképzeléseinket, de a psoriasissal szövődő egyéb betegségek, közöttük a cardiovascularis megbetegedések jelentőségét is.
A mocsárláz vagy váltóláz (malária= mal aria, rossz levegő), ősidők óta az afro-eurázsiai népek állandó kísérője ismeretlen volt a prekolumbiánus Amerikában.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás