COVID-19

Hematológiai betegek kezelése a COV-19 járvány idején

2020. MÁRCIUS 27.

A British Journal of Haematology levelezési rovatában megjelent közlemény a SARS-CoV-2 koronavírus által okozott COVID-19-fertőzés miatt a különösen veszélyeztetett betegcsoportok közül a hematológiai betegek járvány idején való kezelésére, a folyamatos gondozás alatt álló betegek esetében pedig elsősorban a kockázatokat csökkentő lehetőségekre összpontosít.

Mint azt John Willan és szerzőtársai remélik, hogy gondolataik ösztönzőleg hatnak majd az Egyesült Királyság nemzeti testületeinek hivatalos, központosított ajánlásainak készítésekor.

A cikk csak a 2020. március 4-ig elérhető adatokat tartalmazza, amikor az Egyesült Királyságban csak 116 volt az esetszám, és a kormány COVID-19 cselekvési terve arra számított, hogy lakosság akár 80% -a is fertőzött lesz. /Ezt a tervet azóta elvetették./

A szerzők nem csak azokra a jól ismert tényekre hívják fel a figyelmet, hogy a betegség inkább a felnőttek, különösen az időskorúak és a komorbiditással rendelkezők esetében jár nagyobb kockázattal. Rámutatnak arra is, hogy mindeddig nem egyértelmű, hogy ezek az életkori eltérések valósan tükrözik-e a fertőzési arányt, vagy torzulhatott, mivel az idősebb betegeknek nagyobb valószínűséggel lehetnek tüneteik és kérhetnek orvosi ellátást. Kínai adatok alapján az esetek halálozási arányának növekedése az időskorúak között egyértelmű: 14,8% a 80 év felettieknél, 8% pedig 70-80 év között. A rákos betegek körében, ahol a legtöbb kezelés immunszuppresszív jellege miatt súlyos a fertőzés kockázata várhatóan nagyobb, mint a normál populációban. Sajnos a hematológiai malignitásban szenvedő betegekről jelenleg semmilyen adat nem áll rendelkezésre.

A szerzők pontokba szedett, a gyakorlatban megvalósítható tanácsai közt első az orvos-beteg kapcsolat biztosítása. Elengedhetetlennek tartják az összes beteg elérhetőségeinek (e-mail cím, mobiltelefonszám) összegyűjtését, és olyan stratégia kidolgozását, mellyel a betegeket gyorsan el lehet érni a legfrisseb tanácsokkal. Fontos, hogy a betegeket előre tájékoztassák arról is, hogy a személyzet leterheltsége miatt a normál kommunikációs csatornák esetleg nem állnak majd rendelkezésre. A megvalósításhoz nélkülözhetetlen, hogy az egészségügyi dolgozók és az adminisztrátorok információtechnológiai (IT) támogatást kapjanak, hogy otthonról /önkéntes karanténban is dolgozhassanak, illetve folytathassák a munkát akkor is, ha a helyszínen tartózkodás nem feltétlenül szükséges.

Járóbeteg-szakrendelések: az önkéntes karantén lehetővé teheti a betegek számára, hogy késleltessék vagy elkerüljék a COVID-19- fertőzést, ami kritikus jelentőségű lehet, különösen kemoterápiás kezelést követően. Ahogy azonban nő a járványban megbetegedettek száma, úgy annak kockázata is, ha egy potenciálisan immunszuppresszált és gyakran időskorú rákos beteg jelentkezzen a szakrendelésen. Ezt amennyire csak lehet, kerülni kell. Telefonos megbeszélésekre vagy videokonferencia-megbeszélésekre kell átállni, amikor pedig a személyes megjelenés elkerülhetetlen, a betegeket meg kell kérni, hogy autójukban várjanak, amíg a szakorvos rendelkezésükre állhat, így ugyanis jelentősen csökkentik a más betegekkel való érintkezés kockázatát.

A vérmintavételek is elősegíthetik a fertőzés terjedését. Fontolóra kell venni a vérvizsgálatok közötti intervallum meghosszabbítását, amint a kockázatok, és az egészségügyi ellátás terhei is növekednek. Célszerű a vérvételeket a szakrendeléswen kívül, például parkolókban, ideiglenes kis létesítményekben elvégezni, ahol a betegek saját autójukban várhatnak addig, amíg sorra kerülnek, minimalizálva a többi beteggel való érintkezést.

A támogató terápiák ideiglenes szüneteltetésére is sor kerülhet, azonban arról, hogy mely terápiák tartozhatnak ebbe a csoportba, nemzeti szinten kell egyezségre jutni.

A fenntartó kemoterápia folytatásának előnyeit és kockázatait is fel kell mérni. Össze kell vetni az alapbetegség kezelésének előnyeit a kezelés immunszuppresszív hatásai miatt megnövekedett COVID-19- fertőzés kockázatával. A kezelés elhalasztására példa lehet a fenntartó rituximab-kezelés follikuláris és köpenysejtes limfómában. Ahol lehetséges, orális kemoterápiát kell alkalmazni.

A járvány nagymérvű elterjedése esetén előfordulhat, hogy még az ütemezett kemoterápiás ciklusok is késleltethetők, esetleg csak az életmentő kemoterápiát lehet azonnal alkalmazni. Ezt a helyzetet tovább súlyosbíthatja, ha maguk a kemoterápiára szakosodott eü. dolgozók lesznek fertőzöttek. Ilyen helyzetben az életmentő kezelés nyújtásában nemzeti szintű egyetértés kell a méltányosság szempontjainak alkalmazására.

Az allogenikus (és kisebb mértékben autológ) csontvelő-átültetések olyan speciális és hosszan tartó kórházi tartózkodást követelnek, amely egy nagy járvány idején valószínűleg nem biztosítható. Így valószínűleg csökkenteni kell majd a transzplantációk számát, vagy a betegek áthelyezését a járvány által kevésbé sújtott területekre. Ezért szükség lehet a transzplantációs team-ek közötti szorosabb együttműködésre.

Az Európai Vér- és Csontvelő-Transzplantációs Társaság állandóan frissített útmutatásai a COVID-fertőzésekkel kapcsolatban is elérhetők (https: //www.ebmt.org/ebmt/news/ebmt-recommendation-coronavirus-disease-covid-19.)

A járvány idejére a kórházakban szigorú látogatási tilalmat kell elrendelni.

A gyógyszerek biztosítása, illetve a fertőzés kitörésének globális jellege miatt fellépő átmeneti gyógyszerhiány elkerülése érdekében összehangolt nemzeti felügyeletet javasolnak. Megoldásként említik a lehetséges vírusexpozíció csökkentése érdekében, hogy a gyógyszertárak helyett a betegek telefonos értesítés után egy átmeneti gyógyszergyűjtő létesítményben vehessék át gyógyszerüket. Megoldás lehet az is, ha egyes kórházak futárszolgálatot alkalmaznak.

A tervek megvalósításához szükséges munkaerő azonban szintén megbetegedhet. Az Egyesült Királyság kormánya javaslatot tett önkéntesek és nemrégiben nyugdíjba vonult egészségügyi személyzet bevonására. Az alapszolgáltatások fenntartása érdekében az is előfordulhat, hogy a haematológusoknak a szűkebb szakmájukon kívül kell dolgozniuk.

Ma még nem tudjuk, hogy a COVID-19 járvány világszerte mekkora terhet jelent majd az egészségügyi rendszereknek, de az bizonyos, hogy a kommunikációban és az irányításban jelentős szerepe lesz az államigazgatásnak és a kórházi vezetőknek. Szűkebb körben, erős kezű irányítás kell a haematologiai szakmában is, hogy a kockázatok növekedése esetén is ellensúlyozhassuk a kockázatokat és megvédhessük a betegeinket.

Eredeti közlemény:

John Willan, Andrew J. King, Sandy Hayes, Graham P. Collins, Andrew Peniket: Care of haematology patients in a COVID-19 epidemic. British Journal of Haematology



Szemlézte:
Kittel Ágnes dr.

A fenti közlemény csak tájékoztató jellegű szemlézés, a COVID-19 járvánnyal kapcsolatban érvényben lévő hazai eljárásrend az alábbi oldalon érhető el: Nemzeti Népegészségügyi Központ: ELJÁRÁSREND A 2020. ÉVBEN AZONOSÍTOTT ÚJ KORONAVÍRUSSAL KAPCSOLATBAN - 2020.03.18.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

1.

Lege Artis Medicinae

Októberi Szám Melléklete
OKT 01.

2.

Lege Artis Medicinae

Novemberi Szám Melléklete
NOV 01.

3.

Lege Artis Medicinae

Március Szám Melléklete
MÁRC 01.

4.

Lege Artis Medicinae

Júniusi Szám Melléklete
JÚN 01.

5.

Lege Artis Medicinae

Júliusi Szám Melléklete
JÚL 01.