COVID-19

Hematológiai betegek kezelése a COV-19 járvány idején

2020. MÁRCIUS 27.

A British Journal of Haematology levelezési rovatában megjelent közlemény a SARS-CoV-2 koronavírus által okozott COVID-19-fertőzés miatt a különösen veszélyeztetett betegcsoportok közül a hematológiai betegek járvány idején való kezelésére, a folyamatos gondozás alatt álló betegek esetében pedig elsősorban a kockázatokat csökkentő lehetőségekre összpontosít.

Mint azt John Willan és szerzőtársai remélik, hogy gondolataik ösztönzőleg hatnak majd az Egyesült Királyság nemzeti testületeinek hivatalos, központosított ajánlásainak készítésekor.

A cikk csak a 2020. március 4-ig elérhető adatokat tartalmazza, amikor az Egyesült Királyságban csak 116 volt az esetszám, és a kormány COVID-19 cselekvési terve arra számított, hogy lakosság akár 80% -a is fertőzött lesz. /Ezt a tervet azóta elvetették./

A szerzők nem csak azokra a jól ismert tényekre hívják fel a figyelmet, hogy a betegség inkább a felnőttek, különösen az időskorúak és a komorbiditással rendelkezők esetében jár nagyobb kockázattal. Rámutatnak arra is, hogy mindeddig nem egyértelmű, hogy ezek az életkori eltérések valósan tükrözik-e a fertőzési arányt, vagy torzulhatott, mivel az idősebb betegeknek nagyobb valószínűséggel lehetnek tüneteik és kérhetnek orvosi ellátást. Kínai adatok alapján az esetek halálozási arányának növekedése az időskorúak között egyértelmű: 14,8% a 80 év felettieknél, 8% pedig 70-80 év között. A rákos betegek körében, ahol a legtöbb kezelés immunszuppresszív jellege miatt súlyos a fertőzés kockázata várhatóan nagyobb, mint a normál populációban. Sajnos a hematológiai malignitásban szenvedő betegekről jelenleg semmilyen adat nem áll rendelkezésre.

A szerzők pontokba szedett, a gyakorlatban megvalósítható tanácsai közt első az orvos-beteg kapcsolat biztosítása. Elengedhetetlennek tartják az összes beteg elérhetőségeinek (e-mail cím, mobiltelefonszám) összegyűjtését, és olyan stratégia kidolgozását, mellyel a betegeket gyorsan el lehet érni a legfrisseb tanácsokkal. Fontos, hogy a betegeket előre tájékoztassák arról is, hogy a személyzet leterheltsége miatt a normál kommunikációs csatornák esetleg nem állnak majd rendelkezésre. A megvalósításhoz nélkülözhetetlen, hogy az egészségügyi dolgozók és az adminisztrátorok információtechnológiai (IT) támogatást kapjanak, hogy otthonról /önkéntes karanténban is dolgozhassanak, illetve folytathassák a munkát akkor is, ha a helyszínen tartózkodás nem feltétlenül szükséges.

Járóbeteg-szakrendelések: az önkéntes karantén lehetővé teheti a betegek számára, hogy késleltessék vagy elkerüljék a COVID-19- fertőzést, ami kritikus jelentőségű lehet, különösen kemoterápiás kezelést követően. Ahogy azonban nő a járványban megbetegedettek száma, úgy annak kockázata is, ha egy potenciálisan immunszuppresszált és gyakran időskorú rákos beteg jelentkezzen a szakrendelésen. Ezt amennyire csak lehet, kerülni kell. Telefonos megbeszélésekre vagy videokonferencia-megbeszélésekre kell átállni, amikor pedig a személyes megjelenés elkerülhetetlen, a betegeket meg kell kérni, hogy autójukban várjanak, amíg a szakorvos rendelkezésükre állhat, így ugyanis jelentősen csökkentik a más betegekkel való érintkezés kockázatát.

A vérmintavételek is elősegíthetik a fertőzés terjedését. Fontolóra kell venni a vérvizsgálatok közötti intervallum meghosszabbítását, amint a kockázatok, és az egészségügyi ellátás terhei is növekednek. Célszerű a vérvételeket a szakrendeléswen kívül, például parkolókban, ideiglenes kis létesítményekben elvégezni, ahol a betegek saját autójukban várhatnak addig, amíg sorra kerülnek, minimalizálva a többi beteggel való érintkezést.

A támogató terápiák ideiglenes szüneteltetésére is sor kerülhet, azonban arról, hogy mely terápiák tartozhatnak ebbe a csoportba, nemzeti szinten kell egyezségre jutni.

A fenntartó kemoterápia folytatásának előnyeit és kockázatait is fel kell mérni. Össze kell vetni az alapbetegség kezelésének előnyeit a kezelés immunszuppresszív hatásai miatt megnövekedett COVID-19- fertőzés kockázatával. A kezelés elhalasztására példa lehet a fenntartó rituximab-kezelés follikuláris és köpenysejtes limfómában. Ahol lehetséges, orális kemoterápiát kell alkalmazni.

A járvány nagymérvű elterjedése esetén előfordulhat, hogy még az ütemezett kemoterápiás ciklusok is késleltethetők, esetleg csak az életmentő kemoterápiát lehet azonnal alkalmazni. Ezt a helyzetet tovább súlyosbíthatja, ha maguk a kemoterápiára szakosodott eü. dolgozók lesznek fertőzöttek. Ilyen helyzetben az életmentő kezelés nyújtásában nemzeti szintű egyetértés kell a méltányosság szempontjainak alkalmazására.

Az allogenikus (és kisebb mértékben autológ) csontvelő-átültetések olyan speciális és hosszan tartó kórházi tartózkodást követelnek, amely egy nagy járvány idején valószínűleg nem biztosítható. Így valószínűleg csökkenteni kell majd a transzplantációk számát, vagy a betegek áthelyezését a járvány által kevésbé sújtott területekre. Ezért szükség lehet a transzplantációs team-ek közötti szorosabb együttműködésre.

Az Európai Vér- és Csontvelő-Transzplantációs Társaság állandóan frissített útmutatásai a COVID-fertőzésekkel kapcsolatban is elérhetők (https: //www.ebmt.org/ebmt/news/ebmt-recommendation-coronavirus-disease-covid-19.)

A járvány idejére a kórházakban szigorú látogatási tilalmat kell elrendelni.

A gyógyszerek biztosítása, illetve a fertőzés kitörésének globális jellege miatt fellépő átmeneti gyógyszerhiány elkerülése érdekében összehangolt nemzeti felügyeletet javasolnak. Megoldásként említik a lehetséges vírusexpozíció csökkentése érdekében, hogy a gyógyszertárak helyett a betegek telefonos értesítés után egy átmeneti gyógyszergyűjtő létesítményben vehessék át gyógyszerüket. Megoldás lehet az is, ha egyes kórházak futárszolgálatot alkalmaznak.

A tervek megvalósításához szükséges munkaerő azonban szintén megbetegedhet. Az Egyesült Királyság kormánya javaslatot tett önkéntesek és nemrégiben nyugdíjba vonult egészségügyi személyzet bevonására. Az alapszolgáltatások fenntartása érdekében az is előfordulhat, hogy a haematológusoknak a szűkebb szakmájukon kívül kell dolgozniuk.

Ma még nem tudjuk, hogy a COVID-19 járvány világszerte mekkora terhet jelent majd az egészségügyi rendszereknek, de az bizonyos, hogy a kommunikációban és az irányításban jelentős szerepe lesz az államigazgatásnak és a kórházi vezetőknek. Szűkebb körben, erős kezű irányítás kell a haematologiai szakmában is, hogy a kockázatok növekedése esetén is ellensúlyozhassuk a kockázatokat és megvédhessük a betegeinket.

Eredeti közlemény:

John Willan, Andrew J. King, Sandy Hayes, Graham P. Collins, Andrew Peniket: Care of haematology patients in a COVID-19 epidemic. British Journal of Haematology



Szemlézte:
Kittel Ágnes dr.

A fenti közlemény csak tájékoztató jellegű szemlézés, a COVID-19 járvánnyal kapcsolatban érvényben lévő hazai eljárásrend az alábbi oldalon érhető el: Nemzeti Népegészségügyi Központ: ELJÁRÁSREND A 2020. ÉVBEN AZONOSÍTOTT ÚJ KORONAVÍRUSSAL KAPCSOLATBAN - 2020.03.18.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

COVID-19: Gondoljunk a citokinvihar-szindrómára és az immunszupresszióra

A 2020 március 12.-i adatok alapján a COVID-19 által okozott betegségnek 3,7 % a mortalitása, míg az influenzáé az előző évek adatai alapján kevesebb, mint 1 %. A rendelkezésre álló, gyarapodó adatok azt mutatják, hogy a súlyos betegek egy részében citokinvihar-szindróma jelentkezhet.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.