Sok beteg rögzíti már ma is okostelefonján az orvosokkal való konzultációit, a jövőben pedig elkerülhetetlen, hogy az egészségügyi rendszer maga végezze az orvos–beteg találkozások elektronikus rögzítését. A megfelelően menedzselt kép- és hangfelvételek alapjaiban fogják átalakítani az orvoslást. Mint arról a BMJ Open már 2015-ben beszámolt, minden tizedik beteg okostelefonján rögzíti a beteg–orvos találkozásokat (Elwyn G. et al.: Patients recording clinical encounters: a path to empowerment? Assessment by mixed methods). Glyn Elwyn, Paul Barr és Sheri Piper, a BMJ 2018. május 14-i szerkesztőségi közleményének szerzői azt írják, ahogy egyre több beteg él a beteg–orvos találkozások elektronikus rögzítésének a lehetőségével, az egészségügyi intézmények minden bizonnyal követni fogják őket, és igyekeznek majd saját maguk irányítani ezt a rengeteg pozitív és negatív lehetőséget egyaránt biztosító új lehetőséget. Az egyre fejlettebb mesterséges intelligencia korában az egészségügyi interakciók hangrögzítéséből és az így nyert adat egyre szélesebb körű kiaknázásából mind az orvosok, mind a betegek sokat profitálhatnak. A módszer azonban jelentős kockázatokat is hordoz, ezért már alkalmazásának legelejétől fogva tiszta szabályrendszert kell kialakítani, írja az egészségpolitikusból, háziorvosból és betegből álló szerzőhármas tanulmánya. Hozzáteszik: a betegek azért veszik fel hangrögzítővel a beteg–orvos találkozásokat, hogy újra tudják hallgatni az orvosukkal folytatott beszélgetést, meg tudják azt osztani családtagjaikkal vagy gondozóikkal. A betegek így megismételhetik és tisztázhatják az elhangzott, és egyébként gyakran elfelejtett orvosi információt, ellenőrizhetik, hogy pontosan számoltak-e be orvosuknak saját állapotukról, tüneteikről, és a következő vizit előtt monitorozhatják, hogy sikerült-e elérniük a közösen megállapított kezelési célt. Kevés az olyan beteg, aki ártó szándékkal rögzíti digitálisan az orvosokkal folytatott kommunikációt, teszik hozzá a szakemberek. Az egészségügyi szervezetek egyelőre össze vannak zavarodva, nem tudják, hogyan kezeljék a betegek hangrögzítési kéréseit, és kevés az utat mutató irányelv is, írják Elwyn és munkatársai Tsulukidze és kollégái tanulmányára hivatkozva (Providing recording of clinical consultation to patients—a highly valued but underutilized intervention: a scoping review. Patient Educ Couns 2014;95:297-304). Néhány amerikai klinika azonban proaktív megközelítést alkalmaz: egy texasi rák-központ maga ajánlja betegeinek, hogy megkaphatják a vizitek információit videóra rögzítve, egy neurológiai intézet biztonságos website-on teszi a betegek számára hozzáférhetővé a viziteket rögzítő videókat, egy Michigan-i orvos pedig már 2011 óta felajánlja betegeinek, hogy videót készíthetnek. Ha a beszélgetéseket digitálisan szöveggé írják át, annak információtartalma automatikusan átkódolható, így az orvos végre felszabadulhat a billentyűzet és a monitor rabsága alól, és az információrögzítés helyett a beteggel való találkozásnak szentelheti az idejét. Az orvos-beteg találkozások egyre pontosabb rögzítése felé vezető úton a teljes mértékben digitalizált adatrögzítés lesz a következő logikus lépés, hangsúlyozzák a szakemberek (Chiu C-C et al. Speech recognition for medical conversations. arXiv:1711.07274V1. 2017). Jelenleg a rengeteg dokumentáció, ami esetenként az orvos munkaidejének akár 50%-át is felemésztheti, akadályozza a hatékony orvos-beteg kommunikációt, és egyik fontos előidézője a kezelőszemélyzet kiégésének, a pontatlan dokumentáció pedig adverz klinikai következményekkel járhat. A technológiai óriások, pl. a Google és az Amazon ma már azon versenyeznek, hogy melyik tud előbb olyan nyelvi feldolgozó rendszert kifejleszteni, aminek révén a klinikai megbeszélések elektronikus adatbázissá lesznek fordíthatók. Az így létrehozott adatbázis nemcsak tökéletes bizonyítékot szolgáltatna azzal kapcsolatban, hogy mi hangzott és mi nem hangzott el egy-egy vizit során, de lehetővé tenné a betegadherencia fejlesztését, a családtagok jobb bevonását, a megosztott, közös döntéshozatalt, az oktatást, a klinikus teljesítményével kapcsolatos visszajelzést és a kutatást is. A viziteket rögzítésük révén előre megállapított feltételek mentén szakmailag értékelni lehetne, és a mai általános díjazás helyett be lehetne vezetni az adott szolgáltatás minősége szerinti díjszabást. A terület gyors fejlődése miatt sürgősen le kell fektetni az irányelveket, és meg kell hozni a jogszabályokat, hiszen a vizitek digitális rögzítése speciális beleegyezést, a magánélet új típusú tiszteletben tartását, valamint megfelelő kiberbiztonsági intézkedések meghozatalát igényli. A folyamat során az egészségügyi információk új tulajdonosi viszonyainak kell kialakulniuk, amelyben az emberek a saját adataik tulajdonosai, ahogy ez a banki szektorban a pénzzel kapcsolatban is működik, és meg kell akadályozni az olyan ellentmondásos fejlesztéseket, mint amikor a Google Deep Mind nevű, mesterséges intelligenciával foglalkozó leányvállalata egy londoni kórházzal együttműködve több mint másfél millió brit állampolgár egészségügyi adatait szerezte meg beleegyezésük nélkül (Armstrong S. Data, data everywhere: the challenges of personalised medicine. BMJ 2017;359:j4546). Az érzékeny klinikai adatot védeni kell a hackerekkel, a nem megfelelő elosztással és a hirdetői befolyásszerzéssel szemben, a tulajdonlás, tárolás és megosztás rendszereit a jelenleginél sokkal jobban kell definiálni és szabályozni egyaránt, és ebben az esetben a digitális vizit-rögzítés a társadalom óriási hasznára fog válni a jövőben, zárják írásukat a BMJ szerzői. Szemlézte: Kovács Bence dr. Eredeti közlemény: Glyn Elwyn, Paul Barr, Sheri Piper: Digital clinical encounters; Managed safely, digital recordings could transform healthcare BMJ 2018;361:k2061 2018. július 28. eLitMed.hu