Amikor a védelem létszükséglet – Hematológiai megbetegedések és a Covid
2023. JÚLIUS 10.
2023. JÚLIUS 10.
Szöveg nagyítása:
Dr. Bátai Árpád belgyógyász, hematológus szakorvost, a Fejér Megyei Szent György Kórház osztályvezető főorvosát kérdeztük arról, milyen változások történtek az egészségügyi ellátásban a járvány hatására:
Miért veszélyesebb egy koronavírus-fertőzés a hematológiai betegek számára?
A hematológiai betegségek a vérképző rendszer megbetegedését jelentik, amely többek között az immunrendszer működéséért is felelős. Ide tartoznak a leukaemiák, a lymphomák és a myeloma multiplex. Ezek a betegségek majdnem az összes esetben olyan immunhiánnyal járnak, amelyek egy fertőzés lezajlását lényegesen hosszabbá, súlyosabbá tehetik. Emellett számos hematológiai betegség kezelése is úgy zajlik, hogy ezt a kedvezőtlen tendenciát tovább rontja, ilyen például a csontvelő-átültetés vagy a kemoterápia.
Hogyan lehet törekedni a hematológiai betegek relatív biztonságára?
E betegségek esetében fokozott elővigyázatosságra van szükség. Családi látogatás, orvosi kontrollvizsgálat vagy bármilyen társasági esemény előtt át kell gondolni, megéri-e az adott helyzetben vállalni a kockázatot. Mérlegelni kell az oltás lehetőségét akkor is, ha valaki fél a mellékhatásoktól, hiszen épp az oltás adhatja meg a biztonságot egy olyan vírussal szemben, amely talán erősebb, mint a beteg szervezete.
Akár járványhelyzet van, akár nincs, a hematológiai betegek minden egyes alkalommal kötelező szűrésen vesznek részt a kórházi kontrollt vagy kezelést megelőzően. Ez elsősorban azért történik, hogy a vírus ne terjedjen tovább, és ne veszélyeztesse a többi beteget.
A hematológiai betegeknél azért is hagytuk meg ezeket a járványhelyzet alatt érvényben lévő szigorú szabályokat a járványhelyzettől függetlenül, mert egyes kezelések, immunterápiák – elsősorban a B-sejt-ellenes terápia, vagy az őssejt-transzplantáció – a beteg eleve gyenge immunrendszerét ideiglenesen még tovább gyengítik.
Védőoltásból minél több, annál jobb?
Fontos, hogy a hematológiai betegek a lehető legtöbb védőoltást felvegyék. Ez főként a krónikus, hosszú lefolyású betegségben szenvedő páciensekre vonatkozik, hiszen náluk várhatóan gyorsabban csökken majd az a Covid-ellenes immunitás, amit egyetlen oltás nyújt nekik. A megfigyelések szerint a 3. oltás egy hematológiai betegnél 20-30%-kal növeli a védettséget a 2. oltáshoz viszonyítva.
Természetesen vannak olyan esetek, ahol a kezelés kizárja az oltást, ilyenkor az orvosnak kell mérlegelnie, hogy melyik jelenti a kisebb kockázatot.
Mit kell tudni az új variánsokról?
A legújabb koronavírus-variánsok ellen még nem áll rendelkezésre sem védőoltás, sem passzív immunizálás, így csak az első variánsra kifejlesztett szereket tudják bevetni az orvosok. Ez nem tökéletesen hatékony, de mégis ad valamilyen szintű védelmet. A betegség súlyosabb lefolyásának esélyét ezekkel az eszközökkel is hatékonyan tudják csökkenteni.
Ezenkívül fontosak a szigorú izolálási és dezinfekciós szabályok. Ezek – ugyanúgy, mint a járvány kitörésekor – a betegek közeli hozzátartozóira és a legenyhébb felső légúti megbetegedésekre is vonatkoznak. Kizárólag a betegek és az orvosok szoros együttműködése és a prevenciós intézkedések betartása teszi lehetővé a Covid kontroll alatt tartását és azt, hogy a hematológiai betegek most is ugyanazokban a korszerű terápiákban részesülhessenek, mint a Covid megjelenése előtt.
Járványügy
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
Járványügy
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.
Egészségpolitika
Az Investigate Europe tényfeltáró cikkéből kiderül, számos uniós országban nem lehet közvetlenül hozzáférni létfontosságú terápiához. Magyarországon 32 gyógyszerből 25 nem elérhető a betegeknek.
Helyünk a világban
2021-ben az európai lakosság kétharmada keringési zavarokban, rákbetegségben vagy koronavírus által hunyt el. Ez utóbbiban Magyarország az éllovasok között állt.
Járványügy
A tudomány megreformálására szólít fel a Covid-19-pandémia kezelésének abszurd vonásait összefoglalva a Journal of Evaluation in Clinical Practice cikke. Kemény kijelentéssel kezdik „Mit tanított nekünk valójában a Covid-19 a tudományról, a bizonyítékokról és a társadalomról?”
Klinikum
Mint arra a Covid-19-járvány is felhívta a figyelmet, az egyének immunválasza jelentősen különbözik. Ismert, hogy az életkor, a nem és a genetika nagyban befolyásolja a fertőzésre adott immunválaszt.
Kognitív károsodás hosszú Covid esetén
Akut neurotraumatológiai betegellátás számszerű alakulása a SARS-CoV-2-pandémia tükrében
1.
2.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”1.
2.
Helyünk a világban
A felzárkózás kudarca – 5+1 súlyos megállapítás Orosz Éva tanulmányából3.
4.
Idegtudományok
Neurofeedback: az ADHD-val küzdő gyerekek fejlesztéséhez is használható módszert oktatnak Vácon5.