Járványügy

Szöveg nagyítása:

-
+

Újra emelkedőben van a SARS-CoV-2-fertőzések száma
A tesztelő országokban egyre nagyobb a pozitív eredmény aránya. Az új variánsok kiszorítják a régieket, most éppen az XBB.1.16 nevű vírusvonalnak köszönhetően több a fertőzött, írja cikkében Ewen Callaway, majd hozzáteszi: a tudósok szerint az óriási Covid-19-fertőzéshullámok kora lejárt, az ezután érkező, kisebb hullámok már nem fogják megtölteni a kórházakat. Gyakoribb, újabb és újabb vírusvariánsok által okozott, kevésbé halálos hullámok várhatók, amelyek viszonylag nagy arányban enyhe infekciót okoznak. Az egyes hullámok hatása egyre inkább el fog térni az egyes országokban (az országok mérete alapján és aszerint, hogy mikor vonultak át az adott országon a korábbi hullámok), és a hullámok megjelenése továbbra is nagyon el fog térni az influenzavírus, valamint a náthát okozó koronavírusok szezonális mintázatától. Mint a Nature-nek nyilatkozó evolúcióbiológus, Trevor Bedford kifejti: semmi nem utal arra, hogy a SARS-CoV-2-fertőzés terjedése lelassulna; a Covid-19 egy folyamatosan cirkuláló respiratorikus betegség marad.

Új vírusvariáns
Az XBB.1.16 vírusvariáns márciusban, Indiában indított újabb fertőzéshullámot, miután kiszorította a korábbi Omicron-variánsokat, és elődeihez hasonlóan enyhe tüneteket okozva kevés hospitalizációt és alacsony mortalitást eredményez. Az XBB.1.16-ot a WHO április 17-én érdeklődésre számot tartó variánsként osztályozta. Jelenleg a variáns az Amerikai Egyesült Államokban a fertőzések 11%-áért felel, Európában lassabban terjed, mivel itt még csak most tetőzött a közeli rokon, az XBB.1.5 variáns által okozott fertőzéshullám, ami az Egyesült Államokat hamarabb érte el.

Új mutációk
A SARS-CoV-2 vírus továbbra is óriási sebességgel változik, folytatja Bedford. A SARS-CoV-2 tüskefehérjéje, az immunvédekezés kikerülését lehetővé tevő mutációk leggyakoribb előfordulási helye, jelenleg kétszer olyan gyorsan evolválódik, mint a szezonális influenza, és tízszer olyan gyorsan, mint a náthavírusok hasonló proteinje. A SARS-CoV-2 nagy mutációs rátája és a rövid életű humán immunitás együttesen akadályozzák meg azt, hogy a Covid-19 szezonális mintázatot vegyen fel.

Új adatok
A Covid-19-fertőzéshullámok nagy frekvenciája miatt sok a fertőzött. Egy tavalyi adatsor alapján például tudható, hogy Nagy-Britanniában 2022-ben annyi fertőzött volt, ahány lakos, ami 100%-os éves támadási rátát jelent, magyarázza a Nature olvasóinak az evolúcióbiológus. A jövőben minden évben 50% körüli támadási ráta várható – az influenza esetén ez 20% körül alakul. Mindazonáltal az is kétségtelen, hogy kevesebb lesz a Covid-19-hez kötődő probléma, mint a múltban, árnyalja a képet Bredford.
Waasila Jassat, a dél-afrikai közegészségügyi intézet szakértője elmondja: országában az elmúlt hónapokban nem emelkedett a Covid-19-betegek halálozása és hospitalizációs igénye sem, bár az Omicron megjelenése óta eltelt másfél évben még mindig nagy a SARS-CoV-2 által okozott mortalitás: a tízszerese annak, mint ami az influenzára jellemző. Mindazonáltal, a nagy Covid-19-fertőzéshullámokkal Dél-Afrikában is kevesebb kórházi ápolás és kisebb mortalitás jár együtt, ami a közegészségügyi szakértő szerint bizakodásra ad okot: az elkövetkező években a Covid-19 által kiváltott problémák egyre jobban megközelítik majd az influenza szintjét.

Reinfekció
Egy másik Nature-cikk azt mutatja be, hogy mennyire rossz (vagy nem rossz) a Covid-19-reinfekció. Mint Cassandra Willyard írja, a témában nincs egyetértés a kutatók között. Egy idézett vizsgálat szerint az Amerikai Egyesült Államok lakosainak 65%-a már több mint egyszer megfertőződött, míg egy másik tanulmány Sao Paulóban, 2020 márciusa és 2022 márciusa között egészségügyi dolgozók körében 5%-osnak találta a reinfekciós rátát (két fertőződés között átlagosan 429 nap telt el), és arról számolt be, hogy valamennyi reinfekciós eset enyhe volt. Egy további amerikai vizsgálat szerint a második fertőzés után a szervezet gyorsabban meg tud szabadulni a vírustól: míg az első fertőzés után ehhez hét napra van szükség, a második után már csak ötre. A következő idézett vizsgálat azt bizonyítja, hogy azok, akik első fertőzésük során enyhe tünetekkel úszták meg, nagy valószínűséggel a következő fertőzésnél is így járnak, továbbá a reinfekciónál csökken a súlyos betegség esélye. Egy angol vizsgálat szerint a reinfekció utáni hónapban 61%-kal kisebb a mortalitás, mint az első fertőzés utáni hónapban, az intenzív osztályos ápolás esélye pedig 76%-kal csökken.
Mindazonáltal, a reinfekció nem kockázatmentes. Azok, akik esetében az első fertőzéskor nagy volt a súlyos betegség esélye, a reinfekció során is veszélyeztetettek maradnak: a súlyos második fertőzés esélye sokkal nagyobb azoknál, akik az első fertőzésük során súlyosan megbetegedtek. Egy egyesült államokbeli vizsgálat (Nature Medicine; Acute and postacute sequelae associated with SARS-CoV-2 reinfection) például azt találta, hogy az első fertőzésükkor lélegeztetővel kezeltek 30%-a került lélegeztetőgépre a reinfekciója során is. Vagyis bizonyos – és nem meglepő –, hogy több mint egyszer megbetegedni Covid-19-ben rosszabb, mint csak egyszer elkapni a fertőzést. A Nature Medicine-tanulmány szerint az ismételten Covid-19-ben szenvedők kétszer nagyobb eséllyel halnak meg, és háromszor nagyobb eséllyel kerülnek kórházba, mint azok, akik először szenvedik el a fertőzést. Meglepő eredményt adott viszont – és ezért nagy médiafigyelmet váltott ki – ugyanez a tanulmány a vakcináció hatásával kapcsolatban: Benjamin Bowe és munkatársai a félmillió amerikai veterán, köztük 41 ezer újrafertőzött személy elektronikus adatait átvizsgálva azt találták, hogy a vakcinációs státusz nem befolyásolta a reinfektáltak hospitalizációs esélyét.
Egy angol tanulmány azonban legalább részben bíztató eredményekről számol be: bár azok esetében, akik hosszú Coviddal küzdenek, a reinfekció általában exacerbálja a tüneteket, a hosszú Covid esélye azonban az első fertőzés utáni 4%-os értékről a reinfekció után 2,4%-ra csökken.

Szemlézte:

Kazai Anita dr.

Eredeti közlemény:

Ewen Callaway: COVID’s future: mini-waves rather than seasonal surges. Nature 617, 229-230 (2023)

és

Cassandra Willyard: Are repeat COVID infections dangerous? What the science says. Nature 616, 650-652 (2023)

A rovat további cikkei

Járványügy

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Járványügy

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Járványügy

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

Járványügy

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

Járványügy

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Kapcsolódó anyagok

Helyünk a világban

Keringési betegségek és rák az EU haláloki listája élén

STATISZTIKA eLitMed

2021-ben az európai lakosság kétharmada keringési zavarokban, rákbetegségben vagy koronavírus által hunyt el. Ez utóbbiban Magyarország az éllovasok között állt.

Járványügy

Mit tanított nekünk a COVID 19?

A tudomány megreformálására szólít fel a Covid-19-pandémia kezelésének abszurd vonásait összefoglalva a Journal of Evaluation in Clinical Practice cikke. Kemény kijelentéssel kezdik „Mit tanított nekünk valójában a Covid-19 a tudományról, a bizonyítékokról és a társadalomról?”

Klinikum

Mi befolyásolja a citokinválaszt?

Mint arra a Covid-19-járvány is felhívta a figyelmet, az egyének immunválasza jelentősen különbözik. Ismert, hogy az életkor, a nem és a genetika nagyban befolyásolja a fertőzésre adott immunválaszt.

Ember és környezet

Biodiverzitás és emberi egészség: őslakosok egészségétől a városi társadalmi egyenlőtlenségekig

SZEMLE eLitMed

A biodiverzitás és az emberi egészség kapcsolata lenyűgözően sokrétű. A különböző aspektusok egy része szélesebb körben ismert, vannak azonban olyanok, amelyekről alig esik szó.

Honnan ered a SARS-CoV-2? - interjú Müller Viktorral és Kemenesi Gáborral