A kapillárisok öntiszításának új mechanizmusát fedezték fel: az erek membránba csomagolják és kiköpik a torlaszt képező törmeléket, állapították meg amerikai kutatók.

Jó ideje ismert, hogyan történik a duguláselhárítás a nagyobb erekben: a hemodinamikai erők (vagyis a vérnyomás feszítő ereje) és a fibrinolitikus enzimek széttördelik, illetve feloldják a véráram útjában álló szennyeződéseket, például vérrögöket vagy koleszterinből és kalciumból álló plakkokat.

Arról azonban korábban nagyon keveset tudtak, hogy a hajszálerek hogyan küszöbölik ki a vérrögök vagy szövettörmelék miatti elzáródást. A Northwestern University Feinberg School of Medicine kutatói elsőként mutatták ki, hogy a vérnyomás és az enzimek nem hatékonyak a kapillárisok kitisztításában a terület vérellátása szempontjából kritikus 24-48 órán belül, különösen, ha a torlaszt nem vérrögök képzik.

Hogyan zajlik ez a folyamat a kapillárisokban? A kérdés megválaszolására a kutatók fluoreszcens jelöléssel ellátott mikrorögöket hoztak létre, majd beinjektálták egerek arteria carotisába. Az injektálás után meghatározott időközönként, multifotonos mikroszkóp segítségével követték a mesterséges vérrög útját az (élő) egerek agyában. Azt tapasztalták, hogy a rögök 2-7 napon belül eltűntek az érből, egy meglepő és korábban ismeretlen mechanizmus révén. Az elzáródás közelében lévő endothelsejtek membránnyúlványokat növesztettek, amelyek teljesen beburkolták a mikrorögöt, majd az ér a kapilláris falán keletkező nyíláson át kiköpte a becsomagolt mikrorögöt az ereket körülvevő parenchymába. A vérrögöt burkoló membrán pedig befoltozta az érfalon keletkezett nyílást. Ez a vérkeringés teljes helyreállását eredményezte, és az apró erek és a környező agyi sejtek megmentését.

A Nature május 27-i számában megjelent közleményből az is kiderül, hogy az öregedő állatokban a folyamat 30-50%-kal lassabb volt, mint a fiatalokban, és ez a késlekedés tartós szöveti hypoxiához, szinaptikus károsodáshoz és sejtpusztuláshoz vezetett. A kutatók szerint az újonnan felfedezett védő mechanizmus csökkent hatékonyságának fontos szerepe lehet egyes öregedéssel járó tünetek kialakulásában, például a stroke utáni lassabb felépülésben és a szellemi hanyatlásban.

Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna

Forrás: Nature 2010; 465, 478-482