Idegtudományok

Hogyan emlékezünk a tapintásra?

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+


Az emberi agy képes a tapintott ingerek munkamemóriában történő elraktározására – igazolták az elsők között a Charité - Universitätsmedizin Berlin kutatói. Agyunk egyszerre több tapintási ingerre is képes emlékezni és koncentrált figyelemmel tudatosan képesek lehetünk felidézni egyes tapintási formákat. „Az új tapintási emlékek nem írják felül a korábbiakat, sőt, a taktilis emlékek egymástól függetlenül akár hosszú távon is megmaradhatnak, ha egyszer már átéltük őket" - nyilatkozta a kutatás vezetője a PNAS című szaklapban. A Charité Neurológiai Tanszékének és a Bernstein Komputeres Idegtudományi Központjának szakértői elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogyan tárolódnak a különböző tapintott ingerek a munkamemóriában. A munkamemória a felelős az információ rövid távú tárolásáért, ami rendkívül fontos környezetünk észlelésében és megértésében. A mostani kísérletek során a kísérleti alanyokat taktilis ingerekkel stimulálták, vagyis két külön frekvenciájú rezgéssel ingerelték a mutatóujjukat. A stimuláció után újabb rezgéseket kaptak, amelyeket össze kellett hasonlítaniuk az előzőekkel. Az agy úgynevezett érzületközpontjában, ahol a taktilis ingerek információi először tárolódnak, jelentős kéregaktivitási változások jelentkeztek, amikor az alanyok egy adott tapintási formára emlékeztek. Ezek az alfa ritmusban látható változások azonban még nem segítettek elkülöníteni a különböző ingereket. A különböző tapintási formákra, a két külön frekvenciára csak az elülső lebenyben beállt változások után emlékszik az agy. Ekkor egy specifikus hullámhossz, a béta ritmus megjelenésekor az agy már képes hosszú távon is különbséget tenni a két inger között. Ekkor már a konkrét inger sem szükséges az emlékezéshez, elég csak erősen az egyik ingerre gondolni és máris visszatérnek az emlékek. A kutatók szerint ezek alapján feltételezhető, hogy az elülső lebenyben egy mennyiségi taktilis memória működik, amelynek aktív tartalmát akár tudatosan is képesek lehetünk irányítani. Forrás: Medipress Kapcsolódó anyagok: Ideggyógyászati Szemle - 2011;64(1-2) Öregedés és számolási teljesítmény: Az EEG spektrális, komplexitás- és hálózatjellemzői

Ideggyógyászati Szemle - 2004;57(9-10) Az egzekutív zavarok

A csecsemők agyi fejlődése az evolúció lenyomatát mutatja

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Idegtudományok

Kortikoszteroidkezelés neuritis vestibularisban

A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.

Idegtudományok

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Idegtudományok

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Idegtudományok

Klinikai döntéshozatal MOG antitest-asszociált betegségben

A szenzitív és specifikus sejtalapú esszék kifejlesztésével a humán myelin-oligodendrocyta glikoprotein (MOG) ellenes IgG-antitestek kimutatása lehetővé tette az anti-MOG antitest-asszociált betegség (anti-MOG antibody-associated disease, MOGAD) és az egyéb demyelinisatiós betegségek elkülönítését. A MOGAD, az aquaporin-4-asszociált neuromyelitis optica spektrum betegség (AQP4-NMOSD) és a sclerosis multiplex (SM) megkülönböztetését a betegségek különböző kórélettani háttere, klinikuma, terápiás és prognosztikus következményei egyaránt indokolják.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Idegtudományok

Hogyan csökkenthetnénk a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát?

SZEMLE eLitMed

A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.

Egészségpolitika

Az egészségügy vergődik a túlzott centralizáció és a pénzhiány miatt

Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.

Hírvilág

Test és lélek kapcsolata

Kónya Ilona klinikai szakpszichológus a daganatos megbetegedések, köztük az emlődaganat kialakulásának lélektani vonatkozásait, pszichológiai hatásait és az onkopszichológiai tudományág feladatait vizsgálja.

Egészségpolitika

Őrségváltás a MOK élén

Kapócs Gábor interjúja Álmos Péterrel, a MOK frissen megválasztott és a leköszönt elnökével, Kincses Gyulával. A MOK két vezetője beszél a kamara elmúlt 4 évéről, a sikerekről és kudarcokról. Beszámolnak a vezetőség előtt álló feladatokról, a társkamarákkal való kapcsolatokról, a közeljövő terveiről és feladatairól. Az interjúban szóba kerül a kormányzattal való viszony is.