Visszafelé sülhetnek el a rákszűrést népszerűsítő kampányok?
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
A prosztatarák szűrés népszerűsítését célzó egészségügyi kampányok egy friss német tanulmány szerint nem kívánt mellékhatással is járhatnak: eltántoríthatják a férfiakat a prosztatavizsgálattól. A Psychological Science legújabb számában közölt tanulmány során a Heidelbergi Egyetem kutatói a prosztatarák szűrésre való hajlandóságot vizsgálták 45 éven felüli férfiak esetében két német nagyvárosban. A szűrésben még sosem résztvett férfiakat két kijelentés egyikével szembesítették: tavaly a német férfiak csupán 18 százaléka vett részt szűrésen, illetve 65 százalékukat szűrték. A kutatók megjegyezték, hogy tényszerűen mindkét kijelentés igaz, mert az első adat az egyéves szűrési időszakra utalt, a második pedig az élethosszig tartó szűrési mintát tükrözte. Miután a résztvevők meghallgatták a számukra kijelölt kijelentést, a kutatók arra kérték őket, jelezzék, kívánnak-e részt venni szabványos szűrővizsgálaton a következő évben. Az eredmények azt mutatták, hogy azok a férfiak, akik a magasabb szűrési arányról hallottak, sokkal nagyobb valószínűséggel jelezték igényüket a szűrővizsgálatra. Az alacsonyabb szűrési arányról tájékoztatott férfiak pedig kisebb valószínűséggel adták meg adataikat, amelyek alapján be lehet hívni őket rákszűrésre. A szerzők szerint az egészségügyi kampányok tartalmának egyszerű módosításával jelentős hatást lehetne elérni a népszerűsítő kampányok motivációs erejére, legyen szó akár a prosztatarák szűrésről, vagy bármilyen más fontos egészségügyi kérdésről, például a higiéniáról vagy a védőoltásokról. Monika Sieverding szerint ez azért annyira érdekes, mert rendkívül könnyen változtathatunk. A hozzáállást nagyon nehéz megváltoztatni, a kampány felépítése azonban könnyűszerrel módosítható. Forrás: Medipress Kapcsolódó link: Psychological Science
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Őrségváltás – Interjú Álmos Péterrel, a MOK frissen megválasztott és a leköszönt elnökével, Kincses Gyulával
Pályaválasztás 2020 - beszámoló az egészségügyi hivatást népszerűsítő kamarai kampányról
1.
2.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás