Hírvilág

Világvége mítoszok a művészetben

2012. OKTÓBER 08.

Szöveg nagyítása:

-
+

A figuratív festészet nemzetközileg is ismert alkotóinak munkáiból nyílt kiállítás vasárnap Debrecenben, a MODEM - Modern és Kortárs Művészeti Központban. Az Alkony címet viselő tárlat az év egyik legjelentősebb képzőművészeti eseménye Magyarországon. Az Alkony a világvége-mítoszokat és a bizonytalanságot a festészet nyelvén tematizálja. A koncepció inspirációjaként Isaac Asimov 1941-ben írt Alkony című elbeszélése szolgált. Ez arról szól, hogy mi történne egy olyan bolygó lakosaival, amely eddig csak a napsütést ismerte, ha hirtelen sötétség borulna rájuk. A tárlat napjaink legnevesebb festőinek, a figuratív festészet nemzetközi sztárjainak munkáit hozza egy fedél alá, ráadásul az alkotók többsége még sohasem állított ki hazánkban. Így minden esély megvan arra, hogy az Alkony nagy visszhangot keltsen, és 2012 kiemelt kiállításává váljon Magyarországon. A tárlat februárban utazik tovább Prágába. A 2009-es Messiások óta nem volt ilyen nagy jelentőségű nemzetközi kiállítás a MODEM-ben: a tárlaton 28 művész 106 festménye tekinthető meg. A kiállításra a világ minden tájáról, összesen kilenc országból, félszáz galériából és magángyűjtőtől érkeztek alkotások. A MODEM kölcsönöz képeket például a londoni White Cube Galériától, az Eigen and Art Leipzig/Berlin magángalériától és a Los Angeles-i Mihai Nicodim Galériától. A kiállító művészek között van Ellen Altfest, Karin Mamma Andersson, Hernan Bas, Marius Bercea, Bodoni Zsolt, Oliver Clegg, Martin Eder, Nicole Eisenman, Tim Eitel, Adrian Ghenie, Cantemir Hausi, Chantal Joffe, Victor Man, Justin Mortimer, Ryan Mosley, Ahmad Moualla, Daniel Pitín, Vitalij Pusnitszkij, Neo Rauch, Daniel Richter, Serban Savu, David Schnell, Mircea Suciu, Szűcs Attila, Alexander Tinei, Caroline Walker, Matthias Weischer és Hugo Wilson. Az Alkony kurátora Jane Neal független művészetkritikus az Egyesült Királyságból. A kiállítás megnyitójával egy időben, a kurátor tanulmányával jelent meg az Alkony reprezentatív katalógusa is. Az egyedülálló művészeti projekt egyéves szervezőmunka eredményeként jött létre, és februárban utazik is tovább Prágába, a Rudolfinum Galériába. Az anyagban a figuratív festészet valódi nemzetközi sztárjai szerepelnek. A sztármezőny egyik legnagyobb alakja Neo Rauch, a világhírű Új Lipcsei Iskolához tartozó festőművész, akinek hatalmas vásznain keveredik a szürrealizmus hagyománya a pop-arttal és a szocreállal. Volt már egyéni kiállítása New Yorkban és Münchenben. 2012. október 8., hétfő

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

A szüzesség kultusza

GYIMESI Ágnes Andrea

A szüzesség kultúrtörténetében is találunk történelemhamisítást. Az infantilizált ember, a nemzés és halál összefüggéseiről beszélgettünk dr. Magyar László Andrással, a Semmelweis Orvostörténi Múzeum főigazgató-helyettesével.

Gondolat

A püspök rejtélyes jóslatai

A világvége jóslatok korunkban is lázban tartják az embereket, a kezdet és a vég titkai mindenkit erősen foglalkoztatnak.

Ökológia

Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Az ökológiai gondolkodás az 1970-es évekig nem volt számottevő jelentőségű, bár Aldo Leopold ökológus már a század elején felhívta a figyelmet az erőforrások kimerülésével kapcsolatos aggodalmaira.

Gondolat

A szimbólumok és szertartások szerepe a modern kori ember életében

CSÖRGŐ Zoltán

Kezdetben úgy tűnt, hogy a tudományos gondolkodás uralkodóvá válása után az élet mindennapjainak mitológiai megközelítésű magyarázata elvesztette jelentőségét az emberi társadalmak életében. A felvilágosodás, majd a pozitivizmus - mert nem értette az értékeit - a tudomány “magasáról” lenézte, a babonás szokások szintjére degradálta, majd száműzte, eltűntette az emberiség évezredes tapasztalatait hagyományokba foglaló mitologikus és vallási formákat és helyükbe új hitet, a tudományba, mint az emberiség minden bajára gyógyírt nyújtó megismerő útba, minden kérdésre választ adó világmagyarázatába vetett hitet kínálta.

Ökológia

Az élő város

Eberhard Straub könyve a városok történetét, az egymásra rakódott, és ugyanakkor dinamikusan változó legfontosabb kultúraformáló tényezők mentén mutatja be. Miközben áttekintést ad az európai városok fejlődésének legfontosabb narratív kereteiről, felvázolja az életmódokat és széles ecsetvonásokkal azok társadalompolitikai kontextusát.