Hírvilág

Vidéken van sárgaláz elleni vakcina

2013. DECEMBER 06.

Szöveg nagyítása:

-
+

A sárgaláz elleni oltóanyagból időszakos hiány alakult ki Európában, és ez Magyarországot is érinti - közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat csütörtökön az MTI-vel. Mint hangsúlyozták, Magyarországon ez a betegség nem fordul elő. Gondot az okoz, hogy most kezdődik az afrikai, dél-amerikai utazások szezonja - írta az ÁNTSZ, megjegyezve, hogy az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) Oltóközpontjában ebben az időszakban hetente 30-40 ember jelentkezik sárgaláz elleni védőoltásra. A népegészségügyi szakigazgatási szervek vidéki oltópontjai közül már csak Kaposváron, Székesfehérváron, Miskolcon és Nyíregyházán van sárgaláz elleni vakcina. Az ÁNTSZ az oltóanyaghiányt belső átszervezéssel hidalja át, így aki igényli, megkaphatja a vakcinát, de ehhez előzetesen - lehetőség szerint néhány héttel az utazás előtt - telefonon be kell jelentkeznie. Így Budapesten az OEK Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpontja, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Nemzetközi Oltóhelye folyamatosan biztosítja a védőoltást. A sárgaláz okozója egy vírus, amelyet szúnyogok terjesztenek Dél-Amerika és Afrika trópusi területein. Néhány napos lappangás után lázzal, izomfájdalommal, sárgasággal, veseelváltozással, esetleg vérzéses szövődményekkel járó betegség, amely körülbelül 10 százalékban halálozással végződik, védőoltással azonban megelőzhető. Az oltóanyag hatásossága csaknem 100 százalékos. Egyetlen oltást kell beadni, a védettség tíz nap múlva alakul ki és tíz évig megmarad. Az ÁNTSZ közleménye szerint 20 afrikai ország (Angola, Benin, Bissau-Guinea, Burkina Faso, Burundi, Elefántcsontpart, Gabon, Ghána, Kamerun, Kongó, Kongói Demokratikus Köztársaság, Közép-afrikai Köztársaság, Libéria, Mali, Niger, Ruanda, Sao Tomé és Principe, Sierra Leone, Tanzánia és Togo), Dél-Amerikában pedig Francia Guyana csak akkor engedélyezi a beutazást, ha a sárgaláz elleni védőoltás beadását az utazó igazolni tudja. Afrikában 10 országban (Etiópia, Gambia, Guinea, Kenya, Mauritánia, Nigéria, Szenegál, Szomália, Szudán, Uganda) és Dél-Amerikában is 10 országban (Bolívia, Ecuador, Guyana, Kolumbia, Panama, Paraguay, Peru, Suriname, Trinidad és Tobago, valamint Venezuela) nem kérik a sárgaláz elleni oltás igazolását, de ezen országok egyes területei fertőzöttek. Vannak olyan országok is, ahol a betegség nem fordul elő, de terjedésének a feltételei adottak, emiatt sárgalázzal fertőzött országból beutazva kérik az igazolást - írta az ÁNTSZ, hozzátéve: a kockázat megítélésében és az oltás szükségességében az orvosi konzultáció nyújt segítséget. MTI 2013. december 5., csütörtök

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

LAPSZEMLE eLitMed

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Egészségpolitika

Alapvetően alakulhat át a gyógyszerhozzáférés - Interjú Molnár Márkkal

KUN J Viktória

„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.

Idegtudományok

Hogyan csökkenthetnénk a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát?

SZEMLE eLitMed

A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.

Egészségpolitika

Nihil faciendum?

KAPÓCS Gábor

A közelmúltban elképesztő képek jelentek meg a hazai sajtóban egy határszéli szociális otthon ágyipoloska-fertőzöttségét bemutatva. A tudósítások egyöntetűen arról szóltak, hogy az elmúlt időszakban az ágyipoloskák az otthon különböző épületeiben, lakószobáiban általánosan elterjedtek, így a bemutatott jelenség valójában több száz ott élő (és dolgozó) ember életét keseríti meg, és már huzamosabb ideje. Nem csupán megkeseríti mindennapjaikat, hanem egészségüket is veszélyezteti. Mert az ágyi poloska (Cimex lectularius) a vérszívó poloskák családjába tartozva elsősorban emberek vérével táplálkozik, így súlyos betegségek terjesztője is lehet.

Egészségpolitika

Az egészségügy vergődik a túlzott centralizáció és a pénzhiány miatt

Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.