Hírvilág

Változó háziorvosi szerepek

2015. MÁRCIUS 16.

A „Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben – Területi együttműködések kialakítása” című TÁMOP pályázat eddigi eredményeiről és várható hatásairól számoltak be a szakemberek egy korábbi konferencián az egészségügyért felelős államtitkárságon. A projekt célja többek között a lakóhely közeli egészségszolgáltatás megvalósítása, a területi hatékonyság fejlesztése, ezért erősítheti az alapellátás és a betegek kapcsolatát is.

Az egészségügyért felelős államtitkárság „Egészséges Magyarország” címet viselő ágazati stratégiája a népegészségügyet állítja a fókuszba, amelynek megvalósításában nagy szerep juthat a TÁMOP projektnek – mondta Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár, hozzátéve, a program összecseng a szakpolitika terveivel, és éppen úgy annak megvalósulását szolgálja, mint az alapellátás megerősítése. A TÁMOP 6.2. B megújítja az egészségügyi szolgáltatások rendszerét, ezen belül is a közösségi szintű egészségszervezésre helyezve a hangsúlyt, így javítva az ellátások hatékonyságát. Csökkentve a területi ellátási egyenlőtlenségeket, széles körben hozzáférhető, jó minőségű lakóhely közeli egészségszolgáltatást teremt.


A háziorvos nem lehet magányos harcos


A nemzetközi trendek az egészségmegőrzés, míg mi magyarok még mindig a betegség szempontjából határozzuk meg az egészség fogalmát – mondta dr. Szolyák Tamás, a TÁMOP projekt szakmai vezetője. A program azoknak az elvárásoknak a rendszerszintű összehangolását végzi, amelyeket az állam és az állampolgár fogalmaz meg az ellátórendszerrel szemben. Így leginkább a közösséghez közeli ellátási formákra, azon belül leghangsúlyosabban az alapellátásra hat. Olyan kísérleti jelleggel futó programok megvalósításában segít, mint például a népegészségügyi fókuszú Alapellátás-fejlesztési Modellprogram, amely svájci projekt néven az észak- és kelet magyarországi régióban kísérleti jelleggel működik, lakóhely közeli szolgáltatást nyújtva.

Nem feltétlenül kell mindenütt svájci projektnek működnie a szakember szerint, de az ehhez hasonló modellek összehangolásával elérhető, hogy mind a szolgáltató, mind a „fogyasztó”, azaz a beteg elégedett legyen az ellátással. A közösségi egészségszervezés mind a kapacitásokat, mind a finanszírozást a területen élők szükségletei szerint tervezi, a TÁMOP projekt ehhez szolgáltatási térképeket és az irányelveket is ad. Az új szemléletmód a páciensre összpontosít, azonban őt magát is tevékeny részesévé teszi saját egészségi állapotának megőrzésében.

A TÁMOP 6.2. B más, hasonlóan innovatív elemeit már a megvalósítás fázisában tesztelik a gyakorlatban, a pilotba kétezer, az alapellátásban dolgozó szakembert vonnak be, ennek eredményeként a módszertani fejlesztéseket követően finanszírozási javaslatokat is letesznek a döntéshozók asztalára. Szolyák Tamás hangsúlyozta, az eddig megszokott háziorvosi szerepeknek is változniuk kell, mert a hatékony lakóhely közeli egészség szolgáltatás csak team munkában képzelhető el, ahol a háziorvos már nem „univerzális és multifunkcionális lovag”, aki egyedül küzd a betegeiért, hanem a vele dolgozó csapat munkáját koordináló szakember, aki ezen túl az orvosi gyógyító munkára koncentrál.


De hol a stratéágia?


Szakmaiatlan az egészségügyért felelős államtitkárság „Egészséges Magyarországért” elnevezésű stratégiája, amely nem csak ágazati, de népegészségügyi programnak is kevés. Erről már dr. Ádány Róza, a Debreceni Egyetem Társadalomtudományi és Egészségtudományi Oktatási Központ és Megelőző Orvostani Intézetének igazgatója beszélt a konferencián. Elsőként egy új, tudományosan megalapozott evidenciákra és megfelelő adatokra épülő népegészségügyi stratégia kidolgozását sürgette, hiszen az „Egészség évtizede” népegészségügyi program tavaly lejárt, a döntéshozó pedig elmulasztotta annak pótlását.

Nem felszólítani, hanem felkészíteni kell az állampolgárokat arra, hogy képesek legyenek részt venni a stratégia megvalósításában – folytatta a professzor asszony, aki azonban úgy vélte, az oktatási rendszerben nyoma sincs annak, hogy a döntéshozó erre törekedne. Mint mondta, nem kell elvetni minden ötletet, ami nyugatról érkezik, a megalapozatlan, interszektorális politikai programok azonban bukásra vannak ítélve.

Bár a halálozási mutatók a kilencvenes évek elején kezdődött epidemiológiai krízis után – a rákos megbetegedésekre visszavezethető okokon kívül – sokat javultak, ám a változás mértéke elmarad az európai átlagtól. Ehhez viszonyítva a magyaroknak három– ötször nagyobb az esélye arra, hogy a 65 éves koruk előtt halnak meg szív- és érrendszeri, daganatos, vagy emésztőrendszeri okok miatt, ami első sorban az egészségtelen életmódra vezethető vissza. Az ország gazdasági teljesítőképessége, de még az egészségügy meglehetősen alacsony GDP-arányos részesedése sem indokolja a rossz halálozási mutatókat, és a születéskor várható egészségben töltött életévek alacsony számát.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2015-03-16

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

EESZT - állandó társ a háziorvosi ellátásban

Az EESZT talán a háziorvosok számára nyújtja a legtöbb segítséget, mivel megismerhetik betegük kórelőzményeit, melyek tekintetében eddig a páciensre voltak utalva. A NEAK által ellenőrzött kötelező adatszolgáltatás biztosítja számukra, hogy a szükséges információkat megtalálhassák a rendszerben, azonban részükre is előír kötelezettségeket, amiket a napokban megjelent jogszabály-módosítás alapján az egészségügyi államigazgatási szerv is ellenőrizni fog.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

A kényszerbetegség kulcsa

Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mikola István: Az orvos a belső tartalék

Biztonságos és minőségi a magyar élelmiszer

Hírvilág

Koncepció készül: mi történik az alapellátásban?

Szuperbruttó a 130 ezer forintos fix díj

Hírvilág

Ónodi: A szakmával szemben nem tudok csatát nyerni

Nem sokat tisztult a kép a Világgazdaság szerdai egészségügyi konferenciáján, már ami a fővárosi szuperkórház, vagy az egészségügyi kancelláriarendszer bevezetését illeti.

Hírvilág

Ónodi bejelentkezik a kormánynál béremelésért

Új hangot ütött meg az államtitkár: partnereket keres a reformhoz

Hírvilág

Béremelés biztosan lesz, új budapesti kórház talán nem

Miközben az OEP önállóságának elvesztésébe beletörődni látszik az egészségügyért felelős államtitkár, „szabad szemmel is jól látható” béremelést ígért jövőre.