Hírvilág

Új utakon a fejlődéslélektan világában – konferenciabeszámoló

2012. JANUÁR 31.

A Közép-európai egyetem által „Conference on Cognitive Development” címmel szervezett háromnapos fejlődés-lélektani konferencia több témával foglalkozott: a csecsemők eseményfeldolgozása, előrejelzési mechanizmusa, a nyelv elsajátítása, a tárgyakhoz való viszony, a tudatelmélet és a becsületességhez való viszony. Szinte az összes tárgyalt területen a 2010-es és 2011-es kutatások új távlatokat nyitottak meg.

A kongitív szemléletű fejlődéslélektan kísérletalapú tudomány. A pszichoanalitikus vagy humanisztikus szemléletű pszichológiával szemben a kognitív fejlődéslélektan eredményei megismételhetőek vagy kísérleti alapon vitathatóak. A kognitív pszichológia emberképe neutrális, antropológiája a funkcionalimzus, tehát nincs kiinduló emberképe. A teoretikai modellek a kísérleti adatok alapján folyamatosan változó elemeket tartalmaznak, bővülnek, változnak. Naturális (előhúrozott , „preprogrammed” modellek), és szociálpszichológiai hangoltságú (social learning) elemeket is találunk a kognitív teóriákban.

Tudjuk, hogy a csecsemők aktív módon tanulják a világot, bizonyos kognitív képességek (pld. reprezentációs képesség) sokkal előbb kifejlődik, mint néhány éve gondoltuk. Az anya-újszülött szemkontaktus mintái, az imitálás, a verbális és nonverbális jelzések valamint a szándék- és tudástulajdonítás pragmatikus vizsgálatán felül a modern agyi képalkotó (neuroimaging) eljárások segítségével a kognitív mechanizmusok neurológia korrelátumainak meghatározása is előtérbe került a fejlődéslélektan modern irodalmában. (Főként EEG, fNIRS, és fMRI eszközökkel.)


„Propose but verify”

A pszicholingvisztikában (különösen a nyelv elsajátításában) vezető szakembernek számító Lila Gleitman (University of Pennsylvania) „Learning words via single-meaning hypothesis testing” címmel tartott nyitóelőadásában a szavak tanulásának komplex folyamatát mutatta be. A „cross-situational learning” hipotézis és a „multiple-meaning” hipotézis ismertetése után az előadó bemutatta a „propose but verify” elnevezésű modelljét, amely közel 15 éves elméletet kérdőjelez meg a nyelv elsajátításának világában.

A tárgyak elnevezését - realisztikus körülmények között - ezer és ezer más tárgy között tanulja meg a csecsemő. A multiple-meaning elmélet szerint a csecsemő egy szóra nagyszámú potenciális referenst tart fent és a következő helyzetben konfirmálja a szó jelentését. Gleitman szerint több milliárd helyzet több ezer tárgyát nem képes a csecsemő a memóriájában tárolni és nem is lenne optimális tanulási folyamat. Habár a jelenlegi pszicholingvisztikai tesztek „tisztított” helyzeteiben (néhány szó, néhány tárgy) az elmélet alátámasztott, életszerű helyzetben több száz „nevezhetőség” van a csecsemő környezetében.


(Lila Gleitman, University of Pennsylvania)

A realisztikus körülményeket jobban megközelítő kutatásban lehalkított videofelvételt használtak, amit hanggal vagy műszavakkal egészítettek ki. Gleitman hipotézise szerint egyszerűbb helyzetekben lehetséges, hogy az asszociatív tanulás működik, de életszerű, komplex helyzetekben a szavak tanulása során az előző hipotézisünkre emlékezünk, nem pedig a szituációra. Gleitman elmélete magyarázatot adhat az elképesztő gyors szótanulási folyamatra (hatéves korra közel 10 000 szó).

A másik két keynote előadást Kovács Ilonától (ELTE) és Winkler Istvántól (MTA) hallhattuk. Kovács Ilona az új kutatási eredmények tükrében kifejtette, hogy az emberi binokuláris látás feltehetően nem előhúrozott, hanem létezik a sztereolátást aktiváló mechanizmus. A meglepő felfedezés újabb bizonyítéka az elképesztő kérgi neuroplaszticitásnak és további kérdéseket vet fel a cselekvésirányitó és a perceptuális látórendszerekkel kapcsolatban is. Winkler István az újszülöttek hanginger-feldolgozásáról szóló előadásában eseményfüggő agyi potenciálok mérésével folytatott kísérleteinek eredményeit mutatta be.


Esemény-előrejelzés

A csecsemők kognitív fejlődésének kutatásában a csecsemők megfigyelési mechanizmusairól egyre több derült ki, így az elmúlt években a kutatók fókusza az előrejelzések folyamataira irányult. A szimpózium ezek bemutatását célozta. Az egyes folyamatok, mechanizmusok, fogalmak (pld. intention, goal-directed-action, shared intention, prior intention, desire, stb.) elkülönítése és ezek előhúrozottságának, kialakulásának a tisztázása a jelenlegi kutatások célja.

Ismert, hogy a csecsemők képesek a megfigyelt események – bizonyos szintű - elemzésére, célokat, és eredményeket képesek hozzájuk rendelni. A szemmozgáskövető (eye-tracking) és a „motor activation” kutatásokból következtethetünk arra is, hogy a csecsemők események – bizonyos szintű - előrejelzésére is képesek. Az viszont jelenleg nem ismert, milyen módon. Victoria Southgate (University of London) előadásában – kutatásai alapján – vitatta a jelenlegi hipotézist (Kanagoki & Itakura 2011), mely szerint a csecsemők csak az általuk végrehajtható akciókról képesek előrejelzést készíteni. Southgate kísérletei alapján úgy tűnik, hogy a csecsemők képesek az általuk nem végrehajtható akciókról is előrejelzést készíteni.


(Hallgatóság)

A percepciós és akciós kongitív műveletek elkülönülnek felnőttek esetében, de hatással vannak egymásra. Moritz M. Daum (Max Planck Institute) előadásában arra a kérdésre kereste a választ, hogy a percepciós és kognitív domain egymásra hatásának milyen a szerkezete és mikor alakul ki (pld. egy vagy kétirányú, velünk született, stb.) és hogyan. A kutatásokban „grasping” és a „pointing” elvárások mérési eredményeit és neurológiai korrelátumait próbálták meghatározni. Nyitott kérdés, hogy melyik művelet velünk született és melyik mennyire előhúrozott, illetve milyen kongitív műveletek különíthetőek el.

Szemmozgáskövető (eye-tracking) kutatásokból megállapítható, hogy 12 hónapos gyermekek már képesek előrejelezni, hogy egy kosárból kiguruló labda várhatóan hová fog érkezni. Eddigi kutatások alapján úgy tűnt, hogy a csecsemők tapasztalatai összefüggnek az előrejelzési képességével, azaz csak olyan cselekedeteket képesek előrejelezni, amiket maguk is képesek elvégezni. Ám Gustaf Gredebak (Uppsala Universitet) újabb (kinetikus információt tartalmazó) kutatásaiból arra következtet, hogy az akció-predikció többszintű és komplex folyamat eredménye.

Az emberi társadalomba történő beilleszkedés során a szándék és az ágens téves akciójának (failed action) felismerése kulcsszerepet tölt be a csecsemők fejlődésében. Amanda C. Brandone (Lehigh University) a téves akció (failed action) megértését vizsgálta. A „failed action” felismerése összetett folyamat, hiszen a megfigyelt személy szándékának ismeretét feltételezi. 8 – 12 hónaposokon végzett szemmozgáskövetés vizsgálatok eredményeit mutatta be az előadó, melyben 8 hónapos csecsemőknél nem volt megfigyelhető elvárást jelző tekintet (anticipatory look), míg 10 hónaposoknál már igen.


Korai pragmatikus érzékenység

Cat Davis (University of Leeds) munkatársaival végzett kutatási eredményeit mutatta be. Grice fogalmait használva a 3-5 éves gyermekek alulinformált és túlinformált helyzetek iránti érzékenységét vizsgálta (reakcióidő, szemmozgáskövetés és verbális válaszok alapján). Túlinformált helyzetben a gyermekek egy feladat elvégzéséhez több információt kaptak a szükségesnél. (pld. egy pohár és egy tányér volt előttük és megkérték, hogy nyújtsák át a kis kék poharat.) Alulinformált helyzetben pedig az utasítás nem specifikált eléggé. (pld. egy kék színű és egy piros színű pohár volt a gyermekek előtt, és az utasítás pedig az volt, hogy adják át a poharat.) Davis szerint megállapítható, hogy míg az ötéves gyermekek mind a túlinformálásra, mind pedig az alulinformálásra is érzékenyek, addig a háromévesek csak limitált érzékenységet mutattak csak az alulinformált helyzetekben.


Cat Davis (University of Leeds)

Frauke Berger (University of Potsdam) és munkatársai a preszuppozíciót használó „szintén” szó használatának megértését vizsgálták. Friss kutatásuk szerint 3, 4 és 5 évesek a szintén szó használatát döntő többségben helyesen értik meg. Nausicaa Pouscoulous (University College London) a metaforák megértéséről tartott előadásában elmondta, hogy a gyermekek az iskolaérettségig nem teljesítenek jól a metaforák megértésében, de körülbelül 12 éves korukra már felnőtt szintén képesek követni a metaforák jelentését. Ugyanakkor már 20 hónapos kortól megfigyelhető, hogy önkéntelenül is „gyártanak” metaforákat, habár ezek inkább tiszta analógiákra és hasonlóságokra épülnek. Mindazonáltal a „szenzoros metaforák” (sensory metaphors) jobban érthetőek a gyermekek számára.


Tudatelmélet (Theory of Mind)

A tudatelmélet (Theory of Mind, ToM) az az emberi képesség, hogy mentális állapotokat – elképzeléseket, szándékokat, vágyakat, színlelést, tudást tulajdonítunk magunknak és másoknak. A ToM kérdése a reprezentációs képességgel, valamint a mentalizáció elméletével is összefüggésben áll. Hannes Rakoczy arra a kérdésre kereste a választ, hogy csecsemők rendelkeznek-e ToM-mel. Kovács Ágnes Melinda felvetetése szerint két jól elkülöníthető szintje van a ToM-nek. Az elsődleges reprezentációs képesség, ami megtalálható csecsemőkben, gyermekekben és felnőttekben (hét hónapos kortól). A másodlagos ToM képesség, amely pedig a reprezentációk alapján predikciókat képes készíteni. (Sajnos a magyar pszichológia és pszichiátriai köznyelvben a reprezentációs képesség, a tudatelmélet, a tudatolvasás és a mentalizáció időnként hibásan szinonimaként használt fogalom.)


Probabilisztikus modellek

Egy adott helyzetről történő véleményalkotás nagymértékben függ az egyén által elképzelhetőnek tartott valószínű kimenetelektől. A múltbeli és a jövőbeni helyzetek értékelése is fontos és meghatározó emberi kognitív művelet. Laura Schulz (MIT) szimpóziuma a valószínűségi modellek mechanizmusaival foglalkozott gyermek- és felnőttkorban. Tavalyi kutatások (Teglas, 2011) arra engednek következtetni, hogy talán már 18 hónapos csecsemők is készíthetek valószínűségi modelleket (vagy ehhez hasonló kognitív műveletsorozatra képesek). Schulz talányos kísérletei pedig arra engednek következtetni, hogy óvodás korban már probabilisztikus modelleket tarthatnak fent a világról.


Laura Schulz (MIT, US)


Tárgyak használata

A mai tárgyakkal zsúfolt világunkban a gyermekek tárgyakkal kapcsolatos tanulási folyamata érdekes kérdés. Csibra és Gergely kutatásaiból tudjuk, hogy a szülők implicit és explicit módon is közvetítik a normatív kultúra elvárásait a gyermekek felé. Ebbe a tárgyhasználat is beletartozik.

Andrew Simpson (University of Essex) kiemelte, hogy a csecsemők meglepően gyorsan tanulják meg az emberi tárgyak neveit és úgy tűnik, hogy a tárgyakhoz kapcsolódó esemény és funkció már hároméves korban világos és összekapcsolt. (Egyértelműen és könnyen meghatározható funkciójú tárgyak esetében.) Margaret A. Defeyter (Northumbria) a gyermekek tárgyak kontextusukon kívüli használatához való viszonyát elemezte, kutatásai szerint 3-4 éves gyermekek megértik és megnevezik egy-egy adott tárgy konvencionális funkcióját, de a gyermekek könnyen hajlandóak atipikus funkciókra használni a tárgyakat, és nem tiltakoznak ez ellen.

Lara A.N. Wood (Durham University) a gyermekek másolási mechanizmusait tárgyalta, a szociális tanulás, az imitáció, az irreleváns elemek másolatát, és a kanalizáció folyamatát. Wood kutatásai szerint az előzetesen és invividuálisan szerzett információ elősegítheti a későbbi tágabb explorációt egy-egy feladat esetén. Sarah R. Beck (University of Birminghan) a tárgykészítéssel kapcsolatos viselkedést vizsgálta. Nyolcévesen a gyermekek képesek egy problémát egy új tárgy készítésével megoldani, ötévesen „tárgy-gyártásra” képesek, ha előzetesen megmutatták a probléma megoldásához szükséges tárgy készítésének módját. Meglepő módon hasonló problémát bizonyos állatok (varjak, hollók) képesek megoldani.


A becsületességhez való viszony

A gyermekeknek a javak elosztására vonatkozó kongitív mintái és a becsületesség érzéke (játékelméleti és közgazdasági vonatkozása miatt is) interdiszciplináris és intenzíven kutatott terület.

Peter R. Blake (Harvard, US) a szociális tanulás mellett az imitáció és az intergenerációs hatások pontos hatását igyekezett meghatározni. Az USA-ban és Indiában végzett (cross-cultural) kutatásai jelentős különbségeket mutattak a „dictator game” módosított változatában.


Peter R. Blake (Harvard, US)

Martina Wittig (Max Planck Inst.) kétszemélyes játékelméleti kísérletei arra engednek következtetni, hogy ötéves gyermekek már – bizonyos mértékben – figyelembe veszik a partner szándékát. Katherine McAuiffe (Harvad) kutatásai alapján arra a következtetésre jutott, hogy 8-9 évesek körében az elosztási játékokban a partner informáltsága befolyásoló tényező. A szekcióban Keith Jensen (University of London) pedig a büntetés, különösen az altruisztikus büntetés szerepét emelte ki.


(Téglás Ernő összefoglalója a konferenciáról)


A konferencia külön szekciókban foglalkozott a csecsemők eseményfeldolgozási és szótanulási mechanizmusaival is, illetve a poszter szekcióban közel 80 poszter került bemutatásra. Az idén második alkalommal megrendezett budapesti konferenciára minden kontinensről érkeztek résztvevők, összesen több mint 200 fő. Csibra Gergely és Gergely György nevével fémjelzett (évente megrendezésre kerülő) budapesti konferenciát több résztvevő a legszínvonalasabb szakmai fórumnak nevezte. A területen tapasztalható „forradalom” és szakmai pezsgés a poszter szekciók alatt volt leginkább tetten érhető: vezető egyetemi tanárok is lelkesedéssel pásztázták a posztereket és iratkoztak fel azok follow-upjára, valamint intenzíven eszmét cseréltek a kollégákkal.


Brys Zoltán
eLitMed.hu

Fotók: Cognitive Development Center at CEU, Marian L. Chen

Kapcsolódó anyagok:

» Az agy, amely megváltoztatja önmagát - Norman Doidge

» Kisgyermekek kognitív fejlődése a modern tudományos eredmények fényében

» A megismerés és a gondolkodás csecsemőkori gyökerei - könyvrecenziók

» Budapest a kognitív fejlődés élvonalában 2011 - személyes konferencia beszámoló

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

A kényszerbetegség kulcsa

Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Budapest a kognitív fejlődés élvonalában - személyes konferencia beszámoló

Feltehetően a fiatal kutatók által történt szervezésnek köszönhetően hatalmas területet ölelt fel a tematika: a gyermek fejlődésének vonatkozásában a fonológiai és lexikális fejlődés, a kognitív fejlődés több aspektusa (tudatelmélet, true-false belief), a memória és metamemória kérdésköre, a tulajdon kognitív oldala, a összehasonlító viselkedés-kutatás, developmental cybernetics, preverbális és prelexikális kommunikáció, fNIRS vizsgálatok.

Agykutatás

Preverbális korszak kutatása

Gergely György professzort, a CEU Babalabor vezető kutatóját a kognitív tudományok szerepéről és jelentőségéről valamint a budapesti konferencia sikeréről és a hazai eredményekről kérdeztünk...

Hírvilág

Az emberi beszéd fejlődését tárják fel az orángutánok hangjai

A nyelv evolúciójában a magánhangzószerű majomhangok kutatásához képest a mássalhangzók tanulmányozása jóval bonyolultabb. Serge Wich, a liverpooli John Moores Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője szerint azonban ezek fontos alkotóelemei a nyelv fejlődésének. Kiemelte: a legtöbb nyelvben jóval több a mássalhangzó, mint a magánhangzó.

Hírvilág

Héthónapos bölcsek

Kovács Ágnest (MTA, CEU) a Science-ben publikált kutatásáról kérdeztük. Az eddigi tudományos állásponttal szemben a kutató azt bizonyította, hogy már hét hónapos kisbabák is rendelkeznek a reprezentációs képességgel (figyelembe veszik másik tudását), az animációs film segítségével végzett kísérletben a babák nézési idejének mérésével sikerült kimutatni az átütő eredményt..