Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2021. SZEPTEMBER 30.

Mentalizációs deficit traumás agysérült betegek körében

TAMÁS Viktória, BÜKI András, HEROLD Róbert

A mentalizáció vagy tudatelmélet, mint a szociális kogníciónk egyik aspektusa, az a készségünk, mellyel képesek vagyunk mások mentális állapotaira (intenciók, vágyak, gondolatok, érzelmek) következtetni, és ez alapján viselkedésüket előre jelezni. Ez a funkciónk jelentősen meghatározza a szociális világban történő részvételünket és eligazodásunkat, továbbá fontos szerepet játszik a társalgási szituációkban, a szociális interakciókban, a társas integrációban és adaptációban. Traumatikus agysérülés alkalmával – mely sokszor érinti a fiatalabb populációt – károsodhatnak azok az agyi régiók, melyek az elmeolvasó funkció alapjául szolgálnak. A koponyatraumák fokális vagy diffúz cerebralis sérüléseket okozhatnak, melyek következményeként gyakran alakul ki mentalizációs deficit. A témával kapcsolatban elsősorban olyan publikációkra kerestünk rá, melyek a tudatelméleti képességet traumás agysérülést elszenvedett egyének és kontrollszemélyek között hasonlították össze (komparatív jellegű eset-kontroll vizsgálatok). A közlemények felkutatására internetes/online felület alapú keresést végeztünk a PubMed, a Web of Science, a ScienceDirect, a Google Scholar, az APA PsycNET (PsycARTICLES) és az EBSCO Host oldalak felhasználásával. A keresés a témaspecifikus kulcsszavak következő kombinációja alapján történt: theory of mind vagy mentalizing vagy social cognition és traumatic brain injury vagy head/brain injury vagy diffuse axonal injury. A keresés alapján talált és feldolgozott tanulmányok/vizsgálatok (21 db) eredményei szerint a traumás agysérülés gyakran vezet különböző fokú mentalizációs deficithez. Jelenlegi összefoglaló közleményünkkel arra próbáljuk felhívni a figyelmet, hogy az elmeolvasási diszfunkció megjelenése és mértéke nagymértékben befolyásolhatja a betegség kimenetelét, az esetleges rehabilitációs idő hosszát és végső soron a traumás agysérült egyén életkilátásait. Emellett áttekintésünkkel igyekszünk állást foglalni a tudatelméleti képesség területspecifikus vagy területáltalános volta mellett, traumás agysérült páciensek mintáján végzett kutatások alapján.

HUN 2021;74(09-10)

Idegtudományok

2020. SZEPTEMBER 28.

A parancsnak engedelmeskedés csökkenti a fájdalom-tükörneuronok aktivitását

Komplex kísérleti elrendezésű fMRI-vizsgálatokkal bizonyították, hogy a parancsra fájdalmat okozók agyának empátiával és bűntudattal összefüggő régiói kevésbé aktívak, mint azoké, akik saját döntésük alapján okoznak fájdalmat.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2015. NOVEMBER 20.

Mentalizációs deficit neurológiai betegségekben: összefoglaló közlemény

HEROLD Róbert, VARGA Eszter, MIKE Andrea, TÉNYI Tamás, SIMON Mária, HAJNAL András, FEKETE Sándor, ILLÉS Zsolt

A mentalizáció azt a készséget jelenti, hogy képesek vagyunk másoknak mentális állapotokat (intenciókat, vágyakat, gondolatokat, érzelmeket) tulajdonítani, és ez alapján viselkedésüket megjósolni. Ez a készség alapvetően meghatározza a szociális világban történő részvételünket, és fontos szerepet játszik a szociális integrációban, adaptációban.

HUN 2015;68(11-12)

Idegtudományok

2013. JANUÁR 21.

Szótlan Piaget – konferenciabeszámoló a BCCCD13-ról

Idén harmadik alkalommal rendezték a Budapest CEU Conference on Cognitive Development-t. A CEU budapesti műhelye – Csibra Gergely és Gergely György munkásságának köszönhetően – a fejlődéslélektan egyik vezető kutatási centrumának tekinthető.

HUN

Idegtudományok

2012. MÁRCIUS 26.

A fejlődő pszichiátriai határai

Beszámoló az MPT XVII. Vándorgyűléséről

HUN

Hírvilág

2012. JANUÁR 31.

Új utakon a fejlődéslélektan világában – konferenciabeszámoló

A csecsemők eseményfeldolgozása, előrejelzési mechanizmusa, a nyelv elsajátítása, a tárgyakhoz való viszony, a tudatelmélet és a becsületességhez való...

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Budapest a kognitív fejlődés élvonalában - személyes konferencia beszámoló

Feltehetően a fiatal kutatók által történt szervezésnek köszönhetően hatalmas területet ölelt fel a tematika: a gyermek fejlődésének vonatkozásában a fonológiai és lexikális fejlődés, a kognitív fejlődés több aspektusa (tudatelmélet, true-false belief), a memória és metamemória kérdésköre, a tulajdon kognitív oldala, a összehasonlító viselkedés-kutatás, developmental cybernetics, preverbális és prelexikális kommunikáció, fNIRS vizsgálatok.

HUN