Hírvilág

Új kísérletek magzati őssejtátültetésre

2011. AUGUSZTUS 15.


Miért fulladt kudarcba a születési rendellenességek prenatális kezelésében egykor ígéretesnek tartott magzati őssejtátültetés: az egész az anya hibája – vélik amerikai kutatók.

Azonban az édesanya sejtjei jelenthetik a megoldást is – derül ki a Journal of Clinical Investigation szaklapban közzétett egérkísérletből.
A hiba az lehetett, hogy az orvosok megpróbáltak átültethető csontvelő őssejteket a magzattal párosítani. Az anya immunrendszere veszélyként azonosította az új sejteket, és kilökte azokat. A tanulmányból az derült ki, ha az anyának megfelelő sejteket ültettek be, közel 100 százalékos volt a siker aránya.

„A kutatás azért érdekes, mert egyértelmű és elegáns megoldást biztosít számunkra, amely elérhető célkitűzéssé teszi a magzati őssejtátültetést” – nyilatkozta a tanulmány vezető szerzője, Tippi MacKenzie, a Kaliforniai Egyetem kutatója. „Most először van olyan kivitelezhető stratégiánk, amellyel a születést megelőzően kezelni lehet a veleszületett őssejt-rendellenességeket.”

Amennyiben az eljárás emberek esetében is beválik, számos olyan örökletes immunbetegséget kezelni lehetne, amelyek a szülés előtti szűréseken kimutathatók. Ilyen például a sarlósejtes betegség, a talasszémia vagy a krónikus granulomatózis. Az áttörésnek köszönhetően véget lehetne vetni az évtizedes tudományos talánynak, ami miatt sokan elveszítették érdeklődésüket a terület iránt.

„Nagyon rejtélyes volt, hogy a magzati őssejtátültetés sikertelennek bizonyult, különösen a széles körben elfogadott dogmát figyelembe véve, miszerint az éretlen magzati immunrendszer képes adaptálódni, és tolerálni az idegen anyagokat” – számolt be a tanulmány társszerzője, Qizhi Tang, a UCSF transzplantációs kutatólaboratóriumának munkatársa. „A legmeglepőbb eredmény az, hogy az édesanya immunrendszere felelős a sikertelenségért.”

A kutatók különböző egérmodellekkel megvizsgálták a magzati vér tartalmát, és kimutatták, hogy 10 százaléka illett az anya vérsejtjeihez, ami magasabb arány, mint bárhol másutt a fejlődő egér testében. Ezután olyan vérsejteket ültettek be az egerekbe, amelyek sem a magzathoz, sem az édesanyához nem illettek, majd megfigyelték, mi történik. A fertőzés ellen küzdő T-sejtek áradata indult meg az anyától a magzat felé, ami kikényszerítette a beültetett sejtek kilökését. Amikor azonban a kutatók olyan vér őssejteket ültettek be, amelyek az anyának feleltek meg, a folyamat általában sikeres lett, mert az anya immunrendszere nem azonosította veszélyként az idegen sejteket.
„Ha a beültetett sejtek megfelelnek az anyának nem számít, hogy illenek-e a magzathoz” – nyilatkozta a tanulmány társszerzője, Amar Nijagal.

A kutatás következő szakaszában azt kell megvizsgálni, hogy a folyamat emberek esetében is ugyanígy működik-e.

Forrás: Medipress


Kapcsolódó anyagok: Az őssejtekről






HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Agykutatás

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.

Klinikum

Újabb ismeretek a spondylarthritisek patogeneziséről - A Figyelő 2016;1

KOVÁCS LÁSZLÓ

A spondylarthritisek (SpA-k) patogenezisének központi helyszíne a számtalan kisebb-nagyobb enthesis, ahol mechanikai stressz és szisztémás IL23-túltermelődés következtében aktiválódnak az enthesis szövetéhez kötött speciális, Th17 fenotípusú rezidens T-sejtek. A szisztémás IL23 fő forrása a vastagbél, a betegség fő genetikai kóroki tényezője, a HLA-B27 molekula pedig a szintézisének végső lépései során fellépő kóros sejtélettani reakció révén váltja ki macrophagokban az IL23 túltermelődését.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a szülész szemével: csökken a fertilitás - A Figyelő 2017;1

PAJOR Attila

A gyulladásos reumatológiai betegségek többnyire nőkben fordulnak elő, és gyakran a családtervezés időszakában. Míg a rheumatoid arthritis (RA), a juvenilis idiopathiás arthritis és a spondyloarthritis ízületi gyulladással és kevés szervi manifesztációval, addig a kevert, differenciálatlan kötőszöveti betegségek, a szisztémás lupus erythematosus (SLE), az antifoszfolipid szindróma (APS), a szisztémás sclerosis, a Sjögren-szindróma, a gyulladásos myopathiák és a vasculitisek különféle autoantitestek megjelenésével és különböző szervi érintettséggel járnak.

Gondolat

Nem tükörkép hasonmások Az ikrek világa

FAZEKAS Erzsébet

Az iker-testvérek számát 125 millióra becsülik a világon. Statisztikák szerint minden 333 szülésre esik egy olyan, amikor egy terhesség után két baba jön világra.