Az átalakult gyógyszerügyi hatóság vezetőjének terveiről, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) finanszírozással kapcsolatos tapasztalatairól, a gyógyszeripari felvásárlások és portfóliócserék hatásáról beszéltek a szakemberek a Medical Online múlt heti, „Mi vár ránk? – Gyógyszeripar 2015” című konferenciáján, ahol az is kiderült, a konzervatív egészségügy egyelőre képtelen kihasználni az infótechnika nyújtotta lehetőségeket, ami hatékonyság kárára megy. Modern, erős, ugyanakkor – amennyire csak hatósági szerepköre engedi – ügyfélbarát intézmény kialakítását tervezi a március 1-el felállt Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) vezetője, dr. Pozsgay Csilla. A hatóság a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetből (GYEMSZI – ma már Állami Egészségügy Ellátó Központ, ÁEEK) kiválva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézettel (OÉTI) egyesült. Ennek köszönhetően a jövőben hatósági jogkörben léphetnek fel az étrend-kiegészítők piacán. Egyébként a hatóság már korábban is ötvenezer különféle ügyben járt el, legfontosabb feladata a betegek védelme. A gyógyszeripari cégek tavalyi fúziója és felvásárlása arra enged következtetni, hogy míg egyes gyártók az innovatív terápiák piacán igyekeznek vezető pozícióra törni, mások – értékesítve ilyen típusú portfóliójukat – a generikus szerekre koncentrálnak. Szepesházi Zsolt, az IMS Health nemzetközi gyógyszeripari tanácsadócég ügyvezetője úgy vélte, a gyógyszerpiac 2018-ig növekedni fog, ám egyre nagyobb szerephez jutnak a stratégiai együttműködések. A molekuláris patológia alulfinanszírozottsága, ezzel egy időben az ellátó helyek eladósodásának tiltása legkiszolgáltatottabb betegcsoportokat hozza még nehezebb helyzetbe dr. Oberfrank Ferenc, a Magyar Orvostudományi Társaságok Szövetségének (MOTESZ) ügyvezető alelnöke szerint. Hogy a rákgyógyítást forradalmasító új terápiák elérhetőek legyenek, a szakma a finanszírozás átalakítását, és a szükséges jogszabályi változtatások bevezetését sürgeti. Közbeszerzés és informatika Kórházi gyógyszerközbeszerzések eddigi tapasztalatairól dr. Hankó Balázs, az Országos Gyógyszerterápiás Tanács (OGYTT) titkára számolt be. Az eljárás – a korábbi félelmekkel ellentétben – nem emelte az árakat, 2013-ben öt eljárásban 46 hatóanyagra és 57 brandre kivetítve négymilliárd forintos csökkenést értek el a HBCS finanszírozott gyógyszerkörben. További előnyt jelentett, hogy a közbeszerzési körbe bekerült citosztatikumok és antibiotikumok folyamatosan elérhetőek voltak a kórházak számára, a kedvező fizetési feltételek és szállítási határidők pedig segítette az intézmények gazdálkodását. Az országos közbeszerzések koordinatív szerepének köszönhetően elindult a hatóanyagok közötti árverseny, ennek eredményeként több beteghez juthattak el a terápiák, az ellátás biztonságát pedig az növelte, hogy a kórházak számára akár két készítményt is elérhetővé tettek. A kórházak gyógyszerfelhasználását heti rendszerességgel nyomon követő kórházi patikai adatszolgáltatás (KOPASZ) nem csak a negyedéves ellenőrzést, hanem a szakmai elemzés lehetőségét is megteremti a fenntartó számára. Az idei évben a korábbi beszerzésekből kifutott termékek és újak beszerzését is elindították, a gyógyszerek közé szájon át szedhető készítmények is bekerülnek, az ajánlatokat március 9-én bontják fel – számolt be a konferencián dr. Drexler Donát, az ÁEEK Egészségügyi Szolgáltató Zrt., vezérigazgatója. sikerként értékelte, hogy az összevont közbeszerzésekkel 29 százalékos megtakarítást értek el a földgáz és a villamos energia árakban. Az intézményekben felhasznált orvostechnikai eszközök (OTE) beszerzésének a vezérigazgató szerint alapvető feltétele, hogy az intézményi rendszer ne adósodjon el, mert jó árat csak úgy lehet elérni, ha fizetőképesek a kórházak. Ezért különösen fontos, hogy az áprilisi konszolidáció tartósan stabilizálja a szolgáltatók helyzetét. Az OTE-knek nincsen a KOPASZ-hoz hasonló katasztere, így ezek kevésbé ellenőrizhetők. Változást hozhat az az uniós projekt, amely lehetővé teszi a beszerzések központilag koordinált menedzsmentjét, és ennek keretében valósulhat meg a központi egészségügyi közbeszerzési portál kialakítása is. Az infokommunikációs és információs technológiák egyelőre nem hoznak áttörést az egészségügyben, mert a gyógyítás túl konzervatív ahhoz, hogy befogadja az ezek kínálta lehetőséget. Erről már dr. Botz Lajos, a Pécsi Tudományegyetem professzora beszélt, jelezve, hogy míg a gyógyítás egyes területein – így a neurológiában vagy a kardiológiában – új utakat nyitott az infótechnika, forradalmasítva a gyógyítást, addig a gyógyszeripari területen nem sikerült áttörést elérni ezekben. Sokszor a fenntartó anyagi okokból elzárkózik azoktól a rendelkezésre álló lehetőségektől, amelyeket az automatika és a számítástechnika kínál például a kórházi betegek személyre szabott gyógyszerelésében. A hazai egészségügyi ellátás nem innovatív, nem követi a változásokat, ezért hatékony sem lehet. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2015-03-09