Hírvilág

Új hatóság, új beszerzés, új trendek a piacon

2015. MÁRCIUS 09.

Az átalakult gyógyszerügyi hatóság vezetőjének terveiről, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) finanszírozással kapcsolatos tapasztalatairól, a gyógyszeripari felvásárlások és portfóliócserék hatásáról beszéltek a szakemberek a Medical Online múlt heti, „Mi vár ránk? – Gyógyszeripar 2015” című konferenciáján, ahol az is kiderült, a konzervatív egészségügy egyelőre képtelen kihasználni az infótechnika nyújtotta lehetőségeket, ami hatékonyság kárára megy.

Modern, erős, ugyanakkor – amennyire csak hatósági szerepköre engedi – ügyfélbarát intézmény kialakítását tervezi a március 1-el felállt Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) vezetője, dr. Pozsgay Csilla. A hatóság a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetből (GYEMSZI – ma már Állami Egészségügy Ellátó Központ, ÁEEK) kiválva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézettel (OÉTI) egyesült. Ennek köszönhetően a jövőben hatósági jogkörben léphetnek fel az étrend-kiegészítők piacán. Egyébként a hatóság már korábban is ötvenezer különféle ügyben járt el, legfontosabb feladata a betegek védelme.

A gyógyszeripari cégek tavalyi fúziója és felvásárlása arra enged következtetni, hogy míg egyes gyártók az innovatív terápiák piacán igyekeznek vezető pozícióra törni, mások – értékesítve ilyen típusú portfóliójukat – a generikus szerekre koncentrálnak. Szepesházi Zsolt, az IMS Health nemzetközi gyógyszeripari tanácsadócég ügyvezetője úgy vélte, a gyógyszerpiac 2018-ig növekedni fog, ám egyre nagyobb szerephez jutnak a stratégiai együttműködések.

A molekuláris patológia alulfinanszírozottsága, ezzel egy időben az ellátó helyek eladósodásának tiltása legkiszolgáltatottabb betegcsoportokat hozza még nehezebb helyzetbe dr. Oberfrank Ferenc, a Magyar Orvostudományi Társaságok Szövetségének (MOTESZ) ügyvezető alelnöke szerint. Hogy a rákgyógyítást forradalmasító új terápiák elérhetőek legyenek, a szakma a finanszírozás átalakítását, és a szükséges jogszabályi változtatások bevezetését sürgeti.


Közbeszerzés és informatika


Kórházi gyógyszerközbeszerzések eddigi tapasztalatairól dr. Hankó Balázs, az Országos Gyógyszerterápiás Tanács (OGYTT) titkára számolt be. Az eljárás – a korábbi félelmekkel ellentétben – nem emelte az árakat, 2013-ben öt eljárásban 46 hatóanyagra és 57 brandre kivetítve négymilliárd forintos csökkenést értek el a HBCS finanszírozott gyógyszerkörben. További előnyt jelentett, hogy a közbeszerzési körbe bekerült citosztatikumok és antibiotikumok folyamatosan elérhetőek voltak a kórházak számára, a kedvező fizetési feltételek és szállítási határidők pedig segítette az intézmények gazdálkodását.

Az országos közbeszerzések koordinatív szerepének köszönhetően elindult a hatóanyagok közötti árverseny, ennek eredményeként több beteghez juthattak el a terápiák, az ellátás biztonságát pedig az növelte, hogy a kórházak számára akár két készítményt is elérhetővé tettek. A kórházak gyógyszerfelhasználását heti rendszerességgel nyomon követő kórházi patikai adatszolgáltatás (KOPASZ) nem csak a negyedéves ellenőrzést, hanem a szakmai elemzés lehetőségét is megteremti a fenntartó számára.

Az idei évben a korábbi beszerzésekből kifutott termékek és újak beszerzését is elindították, a gyógyszerek közé szájon át szedhető készítmények is bekerülnek, az ajánlatokat március 9-én bontják fel – számolt be a konferencián dr. Drexler Donát, az ÁEEK Egészségügyi Szolgáltató Zrt., vezérigazgatója. sikerként értékelte, hogy az összevont közbeszerzésekkel 29 százalékos megtakarítást értek el a földgáz és a villamos energia árakban.

Az intézményekben felhasznált orvostechnikai eszközök (OTE) beszerzésének a vezérigazgató szerint alapvető feltétele, hogy az intézményi rendszer ne adósodjon el, mert jó árat csak úgy lehet elérni, ha fizetőképesek a kórházak. Ezért különösen fontos, hogy az áprilisi konszolidáció tartósan stabilizálja a szolgáltatók helyzetét. Az OTE-knek nincsen a KOPASZ-hoz hasonló katasztere, így ezek kevésbé ellenőrizhetők. Változást hozhat az az uniós projekt, amely lehetővé teszi a beszerzések központilag koordinált menedzsmentjét, és ennek keretében valósulhat meg a központi egészségügyi közbeszerzési portál kialakítása is.

Az infokommunikációs és információs technológiák egyelőre nem hoznak áttörést az egészségügyben, mert a gyógyítás túl konzervatív ahhoz, hogy befogadja az ezek kínálta lehetőséget. Erről már dr. Botz Lajos, a Pécsi Tudományegyetem professzora beszélt, jelezve, hogy míg a gyógyítás egyes területein – így a neurológiában vagy a kardiológiában – új utakat nyitott az infótechnika, forradalmasítva a gyógyítást, addig a gyógyszeripari területen nem sikerült áttörést elérni ezekben. Sokszor a fenntartó anyagi okokból elzárkózik azoktól a rendelkezésre álló lehetőségektől, amelyeket az automatika és a számítástechnika kínál például a kórházi betegek személyre szabott gyógyszerelésében. A hazai egészségügyi ellátás nem innovatív, nem követi a változásokat, ezért hatékony sem lehet.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2015-03-09

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

EESZT - állandó társ a háziorvosi ellátásban

Az EESZT talán a háziorvosok számára nyújtja a legtöbb segítséget, mivel megismerhetik betegük kórelőzményeit, melyek tekintetében eddig a páciensre voltak utalva. A NEAK által ellenőrzött kötelező adatszolgáltatás biztosítja számukra, hogy a szükséges információkat megtalálhassák a rendszerben, azonban részükre is előír kötelezettségeket, amiket a napokban megjelent jogszabály-módosítás alapján az egészségügyi államigazgatási szerv is ellenőrizni fog.

Hírvilág

A kényszerbetegség kulcsa

Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

H1N1: Gyógyszerkorrupció?

Az Európa Tanács 2010 januárjában vizsgálatot indít a gyógyszergyártó cégek és a H1N1-influenza kampány kapcsolatáról.

Hírvilág

Taroltak a digitális megoldások az idei Nekem Szól! Egészségértés pályázaton

2019-ben negyedik alkalommal adta át ünnepélyes keretek között az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete a Nekem Szól! Egészségértés Díjakat. A verseny résztvevőit Dr. Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár, a pályázat fővédnöke köszöntötte. A fődíjat idén az „Együtt könnyebb” Női Egészségért Alapítvány digitális egészségügyi naptárának ítélte a zsűri, amely a női egészséggel kapcsolatban nyújt támogatást, így hatékonyan segít a családtervezésben, valamint a nőgyógyászati betegségek korai felismerésében.

PharmaPraxis

Húsz éve Magyarország stratégiai partnere a Servier Hungária

Kitartás - elkötelezettség, emberi kötődés a magyar kutatók iránt, folyamatos megújuló befektetés: ezek a gondolatok jellemezték a Servier elmúlt 20 évét hazánkban

PharmaPraxis

Van új csekklista

Márciusban az Országos Gyógyszerészeti és Élelemezés-egészségügyi Intézethez (OGYÉI)-hez került a 4040 hazai gyógyszertár szakmai felügyelete, amelyet korábban az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) végzett, így a gyártás és a nagykereskedelem mellett az OGYÉI ellenőrzi a kiskereskedelmi egységeket is. Az OGYÉI-től kapott információ szerint az elmúlt időszakban egy munkabizottság új csekklistát állított össze, összefésülve a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) minőségügyi kézikönyvét, és a korábban használt ellenőrzési listát, azonban azt egyelőre nem tudni, hogy mikortól alkalmazzák ezt a gyógyszertárak ellenőrzésénél.

Egészségpolitika

Speciális ellátóhelyekre van szükség

A Nemzeti Mentális Egészségügyi Program egyike annak az öt stratégiának, amelyet a legutóbbi kormányülésen fogadtak el. Ezt ugyan megelőzte az elmúlt évtizedekben több másik is, ezek azonban leginkább az asztalfiókban landoltak. A „Társadalmi és betegszervezetek a Népegészségügyért” elnevezésű nemzetközi konferencián dr. Németh Attila, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet főigazgatója beszélt a várakozásokról és arról, miben más ez a mostani stratégia.