Hírvilág

Szeretik a szakdolgozók Szócskát

2012. MÁRCIUS 04.

Az egészségügyi szakdolgozók még legalább 40 hónapig szívesen látnák Szócska Miklóst az államtitkári székben, igaz, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) szombati nagygyűlésén a felszólalók sok problémával szembesítették a szakpolitikust. Mintegy négyezren, köztük ápolók, szakasszisztensek, és mentősök írták alá azt a nyílt levelet, amelyet a kormánynak és a szakminisztériumnak is eljuttat a MESZK vezetősége, de Szócska Miklós személyesen is kézhez kapta azt a rendezvényen, ahol többek között arra is ígéretet tett, orvosi és szakdolgozói munkahelyek nem vésznek el, esetenként azonban „átalakulnak”. Mint fogalmazott: ők nem rombolnak, mint a korábbi „sültbolond” ágazati vezetők, hanem tudatosan építkeznek.

Elégedetlenség, kilátástalanság, kiégettség – ezekkel a szavakkal jellemezte a nagygyűlés hangulatát a MESZK elnöke, Balogh Zoltán szombati sajtótájékoztatóján. A bértárgyalásokon – amelyekből még több fordulóra is számít a kamara vezetője – következetesen fogják képviselni azt a követelésüket, amely szerint ágazati bértábla alapján kell meghatározni az egészségügyben dolgozók fizetését és pótlékait, figyelembe véve a szakképesítést és a pályán eltöltött évek számát. A most életbe lépett garantált bérminimum – a szakdolgozók 80 százaléka ezt kapja – feszültségeket okozott, hiszen az érettségi nélkül, néhány hónapos tanfolyamot végzett segédápoló ugyanannyit visz haza, mint az évtizedek óta a pályán lévő, több év alatt szakképesítést szerző kollégája. Szócska Miklós ígérvénye szerint lesz ilyen bértábla: „az erre vonatkozó javaslatok reálisak” – jelentette ki.

Garanciákat várnak a szakdolgozók a kormánytól arra is, hogy a nyáron életbe lépő, új Munka Törvénykönyv miatti pótlékkiesés, így a jövedelmek csökkenése őket nem érinti majd. Ezért még a törvény életbe lépése előtt kérik egy, az ágazatra vonatkozó szabályozás elkészítését, amely alapján az éjszakai és délutáni műszakpótlékok legalább a mai szinten maradnak az egészségügyben. Bár Szócska ígéretet tett arra, hogy az ágazati szabályozás és a munkajogi törvény egy időben lép hatályba, Balogh Zoltán a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: „bízom benne, hogy az államtitkárság tartja majd az ígéretét”.

Veszélybe kerül a biztonságos betegellátás, amennyiben a most kidolgozás alatt álló minimumfeltételek meghatározásakor a döntéshozók nem fogalmaznak korrektül a személyi és tárgyi feltételek tekintetében – sorolta a MESZK elnöke, hozzátéve, hogy ahogyan az orvosoknál már van, úgy a szakdolgozók esetében is eljött az ideje a hiányszakmák lajstromba vételének, ám felhívta a figyelmet arra, hogy nem csak asszisztenciahiány van, de megfelelő szakképző helyek sem minden esetben állnak rendelkezésre.

Az alapellátásban dolgozó mintegy 16 ezer munkavállaló marad ki első körben a központi béremelésekből, amely így mintegy 68 ezer szakdolgozót érint majd. Egy háziorvos mellett dolgozó szakasszisztens a folyosón szegezte a kérdést az államtitkárnak, hogy ők mikor számíthatnak bármilyen emelésre, hiszen, mint mondta, az alapellátásba juttatott bérkompenzációból az orvos mellett dolgozó szakszemélyzetnek sok esetben nem jutott egy fillér sem. Míg Szócska erre úgy reagált: „ugye azt nem mondja, hogy ez is az én hibám?”, addig Balogh Zoltán a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, „nem tartjuk elfogadhatónak, hogy az alapellátásban dolgozók nem részesülnek a béremelésből”, szerinte azonban az ágazati bértábla erre is megoldást jelenthet, hiszen a családorvos mellett dolgozók többségét minimálbérért foglalkoztatják. Ugyanakkor hozzátette, míg a legutóbbi bérkompenzációból a 69 ezer szakdolgozónak összesen 5,6 milliárd forint jutott, addig a 6700 háziorvosi praxis között 3,5 milliárd forint került szétosztásra ugyanezzel a címkével.

A képzési rendszer átalakítására, javítására látják a szándékot a szakpolitika részéről, ám az átstruktúrálódó rendszerben a kórházi menedzsmentek csak óvatosan tudnak pályázni ezekre a képzésekre, hiszen egyelőre senki nem látja világosan, milyen rendszerben és milyen munkakörben fognak tudni elhelyezkedni a szakdolgozóik – mondta Balogh Zoltán. A legnagyobb hiátus ápolókból, szakápolókból van, ugyanakkor az ő képzésük tart legtovább, ezért nincs idő a pályázatok elmulasztására. Szócska Miklós szerint azonban már mind a nyolc térségben nyilvános, hogy mely intézmények milyen profillal és kapacitásokkal fog működni. Információink szerint ennek ellenére az államtitkárság az uniós pályázatok maximális kihasználása érdekében segítséget nyújtana az ápolási igazgatóknak, amelyet várhatóan a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézettől (GYEMSZI) kapnak majd meg.

Betöltetlen állások tucatjai várnak szakdolgozókra a közép-magyarországi régióban, ám éppen ez a terület az, amelyet kizárnak a konvergencia program keretében pályázható, új munkavállalók foglalkoztatását lehetővé tevő projektekből. A MESZK elnöke szerint hasonló koncepció szerint az országnak ezen a területén is forrásokat kellene biztosítani a foglalkoztatásra.

„Nem lesznek elbocsátások, csak átszervezések” – fogalmazott az ágazati munkaerő megtartását firtató kérdésekre reflektálva Szócska Miklós, aki szerint az egészségpolitika felelőssége, hogy ne romboljon, márpedig ők, a korábbi „sültbolond” ágazati vezetőkkel ellentétben tudatosan építenek. Az „intézmény nem szűnik meg, csak átalakul” szlogenre hajazó megfogalmazást a szakpolitikus úgy magyarázta, létszámleépítésre semmilyen körülmények között nem kerülhet sor, hiszen mind orvosból, mind szakdolgozókból hiány van az ágazatban, ezért „gondoskodnunk kell arról, hogy mindenki megtalálja a munkáját.”

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-03-04

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Újraválasztották a régi elnököt

Utolsó négy éves ciklusát kezdheti meg a MESZK elnökeként Balogh Zoltán

Hírvilág

Ha nem lesz béremelés, nagygyűlést szerveznek a szakdolgozók

Sokan még mindig nem kapták meg a fizetésemelést

Hírvilág

Zombor vállalta a postás szerepét

Helyettes államtitkári képviseletet kaphatnak a szakdolgozók

Egészségpolitika

Dénes Tamás: El kell döntenünk, mennyire fontos a magyar társadalomnak az egészségügy

Fordulatot hozott a RESZASZ és a Szinapszis közvélemény kutató friss felmérése. Ebben nemcsak azt mondta ki a megkérdezett, csaknem ezer orvos, hogy hálapénzmentes egészségügyet szeretne, de elismerte: nem hálából, sokkal inkább félelemből és a jobb ellátás reményében csúszik a boríték. Kiderült az is: szerintük a béremelés önmagában nem váltja ki ezt a számukra is megalázó gyakorlatot, átlátható, kiszámítható és tiszta rendszert akarnak. Dr. Dénes Tamás, a szervezet elnöke munkatársaival egy megoldáscsomagot állított össze, amit valamennyi politikai pártnak és természetesen a kormánynak is átad, szerinte az egészségügyben nagyon kockázatos kérdés, hogyan nyúlnak hozzá, de a változtatás mára már halaszthatatlan.

Egészségpolitika

Törzskarton-rendszer - sok bizonytalanság

A háziorvosi rendelők új, tavasz óta tervezett törzskarton-rendszerének bevezetését első körben idén szeptember elsejével indították volna, majd második dátumként 2017. január elsejét jelölték meg. A jelenlegi állás szerint az év eleji kezdés is elodázódhat, hiszen legújabban a döntéshozók ezt a dátumot jelölték meg a kartonok kitöltéséhez és a feladat teljesítésének mibenlétéhez szükséges alapelvek kidolgozásának a zárónapjaként. Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy az elvek és a gyakorlati alkalmazás között bizonyos időnek kell még eltelnie.