Hírvilág

Személyes konfliktus mint stresszfaktor

2015. JÚLIUS 20.

Szöveg nagyítása:

-
+

A legtöbb stresszt a problémás ügyfelekkel történő munkavégzés okozza a magyar munkahelyeken, a megkérdezett magyar vállalkozások 44 százalékánál jelentenek gondot ezek a személyes konfliktusok, az idő szűkössége pedig a cégek 29 százalékánál okoz problémát - derült ki az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) felméréséből. Az EU-OSHA 36 ország (köztük 28 uniós tagállam, 6 csatlakozásra váró ország, valamint Norvégia és Svájc) közel 50 000 munkahelye, köztük 1500 magyar vállalat munkatársainak megkérdezésével mérte fel, hogyan kezelik a különböző méretű vállalkozások a gyakorlatban a munkavédelmi előírásokat, a munkahelyi stresszt és annak kiváltó okait. A felmérés szerint a magyar cégek 85 százaléka leginkább a jogszabályi kötelezettségeknek való megfelelés miatt foglalkozik munkavédelemmel. Nesztinger Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkafelügyeleti főosztályának vezetője a közleményben úgy fogalmazott: a személyes konfliktus, mint stresszfaktor elsősorban a szolgáltatási szektorban van jelen: az oktatásban, az egészségügyben, a kereskedelemben, a szállításban, valamint az élelmiszeriparban és a vendéglátóiparban, ahol az emberi tényezők, a személyes kapcsolattartás kiemelt feladat. A vizsgálat arra is felhívta a figyelmet, hogy a megkérdezett dolgozók 29 százaléka - főként az építőiparban és a közigazgatásban - az időhiányt nevezte meg stresszforrásként. A magyar cégek 14 százalékánál, leginkább a feldolgozóiparban fordul elő, hogy a munkavállalók nem tudják befolyásolni saját munkaritmusukat vagy munkafolyamataikat; a hosszú, vagy rendszertelen munkaórák a válaszadók 14 százalékánál, elsősorban a mezőgazdaságban dolgozók számára okoznak frusztrációt - fűzték hozzá. A közleményben kiemelték, hogy a munkaadók 70 százaléka végeztet ugyan kockázatértékelést, de a stressz és okainak kezelését célzó cselekvési terveket már mindössze a munkáltatók 19 százaléka készít, ezzel Magyarország az uniós rangsor legvégén szerepel. A legfejlettebb munkavédelmi kultúrával rendelkező Egyesült Királyságban az intézmények 60 százaléka rendelkezik ilyen jellegű tervvel. Az ügynökség szerint a munkavédelem és azon belül a stresszfaktorok kezelése a munkáltató feladata, amit nagyban segíthet az aktív munkavállalói részvétel, a munkavállalói képviseletek különböző formái, amelyek Magyarországon az uniós átlagnál (21 százalék) jóval kisebb arányban (2,6 százalék) vannak jelen. MTI 2015. július 20., hétfő

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

LAPSZEMLE eLitMed

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Egészségpolitika

Alapvetően alakulhat át a gyógyszerhozzáférés - Interjú Molnár Márkkal

KUN J Viktória

„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.

Idegtudományok

Egymásra ható elmék

SZEMLE eLitMed

Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.

Idegtudományok

Hogyan csökkenthetnénk a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát?

SZEMLE eLitMed

A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.

Egészségpolitika

Nihil faciendum?

KAPÓCS Gábor

A közelmúltban elképesztő képek jelentek meg a hazai sajtóban egy határszéli szociális otthon ágyipoloska-fertőzöttségét bemutatva. A tudósítások egyöntetűen arról szóltak, hogy az elmúlt időszakban az ágyipoloskák az otthon különböző épületeiben, lakószobáiban általánosan elterjedtek, így a bemutatott jelenség valójában több száz ott élő (és dolgozó) ember életét keseríti meg, és már huzamosabb ideje. Nem csupán megkeseríti mindennapjaikat, hanem egészségüket is veszélyezteti. Mert az ágyi poloska (Cimex lectularius) a vérszívó poloskák családjába tartozva elsősorban emberek vérével táplálkozik, így súlyos betegségek terjesztője is lehet.