Hírvilág

Spermadonorok: nem a kor számít

2014. JÚLIUS 01.


Az idősebb spermadonorok eredményei éppen olyan jók, mint a fiatalabb férfiaké - derült ki egy átfogó brit kutatásból. A szakemberek azonban nem ajánlják az apaság halogatását, hiszen csak azok az idősebb férfiak lehetnek donorok, akiknek kitűnő minőségű a spermája.

A donorok életkora nagyot emelkedett Nagy-Britanniában azóta, hogy 2005-ben megszűnt a névtelenségük. Az orvosok szerint voltak, akik aggódtak, hogy spermadonoruk magasabb életkora kihat a terhesség sikerének esélyeire - írta a BBC hírportálja.

A törvény megváltoztatása előtt 26, utána 34 lett a donorok átlagos életkora - mutattak rá a Humán Reprodukció és Embriológia Európai Társaságának éves konferenciáján elhangzott előadásban.

"Hatalmas a különbség, ez pedig megijesztheti az idősebb nőket, akik tudják, már csökkentek az esélyeik, és attól tartanak, ha idősebb férfi spermájával termékenyítik meg őket, tovább romlik a terhesség valószínűsége" - mondta Meenakshi Choudhary, a Newcastle Meddőségi Központ munkatársa.

A kutató több mint 39 ezer mesterséges megtermékenyítési ciklust elemzett, amelyek 1991 és 2012 között zajlottak le. Arra az eredményre jutott, hogy az idősebb férfidonorok esetében ugyanolyan a sikeres terhességek aránya, mint a fiatalabbaknál.

"A spermadonorok a népesség kiválogatott csoportja, akik alapvetően egészségesek, és szigorú kritériumoknak kell megfelelniük, hogy donorrá válhassanak. Ennek alapján elmondhatjuk, nem számít a kor, amíg a sperma minősége jó" - foglalta össze Choudhary.

Allan Pacey, a Sheffieldi Egyetem tudósa azonban rámutatott, hogy ezek az adatok nem alkalmazhatók általánosan az egész népességre, a férfiaknak tanácsos tehát 40-45 éves koruk előtt gyermeket vállalni, később az öregedés csökkenti a gyermeknemzés esélyeit.
(http://www.bbc.com/news/health-28061264)




MTI 2014. június 30., hétfő

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.