Az anya hypertoniája és magas hematokritszintje is összefüggésben áll az embrió, majd a magzat növekedésének elmaradásával az első trimesterben, a növekedési elmaradás pedig növeli a koraszülés és az alacsony születési súly kockázatát, állapították meg a Journal of the American Medical Association február 10-i számában közölt cikk szerzői. „Az embrió a terhesség első harmadában növekszik és fejlődik a leggyorsabban, ilyenkor alakulnak ki a létfontosságú szervek. Az embriót az első trimesterben érő káros hatások valószínűleg maradandó hatással vannak a magzati és a születés utáni egészségi állapotra,” írják a szerzők. Dennis O. Mook-Kanamori, a rotterdami Erasmus Medical Center munkatársa és kollégái vizsgálatukban számos anyai élettani és életmódbeli tényezőnek a magzat első trimester alatti növekedésére gyakorolt hatását tanulmányozták, valamint vizsgálták az első trimesterben történt növekedési elmaradás összefüggését a szülés körüli szövődményekkel és a kétéves korig történő gyorsabb, „felzárkózó” növekedéssel. A magzat növekedését a 10. illetve 14. gestatiós hét végén mért ülőmagasság (a fejtető és a farkcsont közötti távolság) közötti különbségként definiálták. Az eredmények azt mutatták, hogy az anya idősebb életkora összefüggésben állt a nagyobb ülőmagassággal, míg a magasabb anyai diasztolés vérnyomás és magasabb hematokritszint a magzat kisebb ülőmagasságával járt. Kevesebbet növekedtek továbbá a dohányzó és folsavpótlásban nem részesülő anyák gyermekei a nemdohányzó, megfelelő mennyiségű folsavat fogyasztó anyák magzataihoz képest. A normális mértékű növekedéshez képest az első trimesterbeli növekedési elmaradás növelte a koraszülés kockázatát (4,0%, illetve 7,2%). A kis születési súly kockázata is több mint kétszer nagyobb volt az első trimesterben nem megfelelően növekedő magzatok esetében, mint a normálisan fejlődő magzatok körében. A kis súllyal született gyermekek az első két életévükben többet növekedtek, mint az első trimesterben normálisan gyarapodó társaik. Az anya élettani paraméterei és életmódja, illetve a magzat korai növekedése közötti összefüggést minden bizonnyal a placenta funkciójának változásai közvetítik, írja a cikket kísérő szerkesztőségi közlemény szerzője, Gordon C. Smith. „Ez azt jelenti, hogy a terhesség késői szakaszában fellépő szövődmények egy részét már meghatározzák a fogantatás utáni első három hónap eseményei – ilyenkor sok nő még egyszer sem keresett fel terhesgondozást nyújtó intézményt. A vizsgálat szerzői által kimutatott számos összefüggés arra utal, hogy a terhesség korai szakaszában végzett biokémiai és ultrahangos szűréssel azonosíthatók a terhesség későbbi szakaszában magasabb kockázatú nők.” Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid Forrás: JAMA 2010; 303[6]:527-534. JAMA 2010; 303[6]:561-562. Kapcsolódó anyagok: A nők hypertoniájának speciális kérdései. LAM 2010; 20(1) Az első trimesterben még érdemes abbahagyni a dohányzást