2012. SZEPTEMBER 28.
Szöveg nagyítása:
Becslések szerint napjainkban nagyjából százezer ember, vagyis a magyar lakosság egy százaléka veszi igénybe a hajléktalanellátás valamely formáját - közölte a Magyar Faluegészségügyi Tudományos Társaság elnöke pénteken Budapesten egy konferencián, ahol Szabó Máté ombudsman a hajléktalanellátás jelenlegi rendszerének újragondolását szorgalmazta. Simek Ágnes, a Magyar Faluegészségügyi Tudományos Társaság elnöke A hajléktalan lét megelőzése - Paradigmaváltás a hajléktalan ellátásban című konferencián kiemelte: hosszabb távon a hajléktalan lét úgy előzhető meg, ha segítik a hajléktalanok társadalomba való visszailleszkedését, s egyúttal megelőzik az újabb hajléktalan generációk létrejöttét. Ehhez használható, kivitelezhető terveket kell letenni a döntéshozók asztalára - szögezte le az elnök. Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa köszöntőjében arról beszélt: sokan kérdőjelezik meg a hajléktalanellátás jelenlegi rendszerét. Az ombudsman szerint elképzelhető, hogy azt húsz év után valóban újra kellene gondolni. Reméli, továbbá az Európai Unióban két évvel ezelőtt elindult munkának hamarosan meglesz az eredménye, s hamarosan uniós szintű stratégia születik arról, hogyan lehetne megoldani a hajléktalanok helyzetét. Sneider Tamás, az Országgyűlés ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottságának jobbikos elnöke kiemelte: a 2008-as gazdasági válság Magyarországon is elindította azt a hullámot, amely következtében egyre többen lesznek hajléktalanok. Először azonban el kell magyarázni a társadalomnak azt, hogy a szociálpolitikának milyen fontos szerepe van ezen problémák felszámolásában, s hogy az erre költött források nem "kidobott pénzt" jelentenek - fejtette ki a képviselő. Kovács Attila helyettes országos tiszti főorvos elmondta, hogy a régi falvakban még megvolt az kohéziós erő, amely akadályozta a hátrányos helyzetbe került emberek társadalomból való kiszakadását. Mára viszont a XXI. századi felgyorsult technológiai fejlődéssel sokan nem tudnak lépést tartani. Így jelenleg a hajléktalanok elszeparáltságuk miatt nem is elsősorban a fizikai egészségüket tekintve, hanem mentálisan, pszichésen vannak nagyon rossz állapotban. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatalban megrendezett kétnapos konferenciával kapcsolatban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) sajtóközleményében kiemelte: mostanra megjelentek a második, harmadik, sőt a negyedik generációs hajléktalanok is. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal 2010-es adatgyűjtése alapján a regisztrált, folyamatosan ellátást igénybe vevő hajléktalanok száma csaknem 30 ezer volt. Jelenleg 81 szervezet 147 ellátó helyen biztosít valamilyen szolgáltatást (szállást, ételt, ruhát, szociális ellátást) a rászorulóknak - az adózók pénzén vagy adományokból. Az ÁNTSZ felhívta a figyelmet arra: "nagyon fontos, hogy a hajléktalan ellátás ingyen juttatások helyett a társadalmi lét perifériájára szorultak visszailleszkedését jelentse". MTI 2012. szeptember 28., péntek
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.
Idegtudományok
Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.
A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.
Egészségpolitika
Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.
„A patiens practicusan elaludt” – Interjú Nádasdy Ádám nyelvész professzorral
„A rólam elnevezett kórházi szárnyat már nem fogom látni...” – Interjú Dr. Karsai Dániel alkotmányjogásszal
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
Egészségpolitika
A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalása az ágazat helyzetéről5.
Gondolat
Üdv nálunk! Van már, aki írja a fekete pontjaid? – Nyomasztás a közoktatásban
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás