Hírvilág

Petőfi, a médiasztár

2013. MÁJUS 24.


A politikai, katonai vezető kultusza jellemzően válsághelyzetek idején erősödik fel, amikor a társadalom nem látja a problémák racionális megoldásának lehetőségét, és már csak egy vezérben reménykedhet - mondta Turbucz Dávid történész az Akadémia által szervezett médiatörténeti konferencián Budapesten.

Ilyen helyzetbe került Magyarország az 1918-ban elvesztett világháború, az azt követő forradalmak és a trianoni béke után - tette hozzá a sajtónak a két világháború közötti Horthy-kultuszban játszott szerepét elemző előadásában.

Kézben tartott tömegkommunikáció nélkül nincs vezérkultusz - jelentette ki. A kormányzó kultuszának építését elsősorban a nyomtatott sajtó szolgálta, de a korszak vége felé - ahogy a vezetés felismerte más tömegkommunikációs eszközök hatását - egyre inkább a rádió és a filmhíradó is ezt erősítette, például ünnepségek, díszelőadások, istentiszteletek bemutatásával. A sajtó túlnyomó része a vezérkultuszt sulykolta, leszámítva a szociáldemokrata irányultságú Népszavát - mondta Turbucz Dávid.

Horthy és a nép a tömegpropagandában teljesen harmonikus egységet alkotott, a kormányzó a nép atyjaként állt nemzete élén, a nemzet pedig egy emberként sorakozott fel az Isten által küldött vezető mögé. Horthy és a nemzet egy nagy családot alkotott, amelynek bensőséges kapcsolatát kifejezték a kormányzó születésnapján és névnapján tartott ünnepségsorozatok, amelyekről a korabeli média részletesen beszámolt - idézte fel a szakember.
A vezérkultusz eredményes volt - tette hozzá - hiszen Horthy népszerűbb volt rendszerénél, csakúgy mint Mussolini vagy Hitler.

A propaganda másik fontos feladata volt a rendszer elvárásainak közvetítése a társadalomhoz. Miután a korabeli magyar elit jobbára úgy vélekedett, hogy az első világháborút követő tragikus összeomlás oka a rend és a tekintélytisztelet hiánya volt, a Horthy-kultusz a legfontosabb állampolgári kötelezettségek közé sorolta az összetartást, a fegyelmet, a tekintélytiszteletet, a kötelességteljesítést, majd a háborús időszakban egyre inkább az önfeláldozást is - fejtette ki Turbucz Dávid.

A vezér és a nép szoros kapcsolatát fejezte ki a kultusz akkor is, amikor például arra emlékeztette az embereket, hogy Horthy egy első világháborús tengeri ütközetben sebesülten is vezette katonáit, míg csak el nem ájult, továbbá akkor is áldozatot hozott, amikor a kormányzói posztot betöltötte és elhagyva kenderesi birtokát, békés, nyugodt életét, kézbe vette nemzete sorsát. Amikor pedig a második világháborúban elhunyt Horthy Miklós idősebb fia, a kormányzó családjának veszteségét példaként állította a propaganda az egész ország elé - mondta a történész.

Landgraf Ildikó kutató Jókai Mór újságírói karrierjéről a konferencián elmondta, hogy a nagy író pályakezdésekor, az 1840-es években már megfelelő egzisztenciát jelentett az újságírói hivatás, ezért fordulhatott Jókai az ügyvédi vizsga letétele után a sajtó felé. Jókai a kezdetlegesebb irodalmi levelezés, szívességből küldött írások helyett az üzleti alapú újságírásban látta a jövő útját, de hivatásától nemcsak anyagi, hanem szellemi függetlenséget is remélt.

Az első magyar "médiasztár" Petőfi volt az 1840-es években, őt követte az 1850-es évektől Jókai, aki műveiben sikeresen elegyítette a hétköznapit, a rendkívülit és a példaszerűt, egyszerre tudott igényes és népszerű lenni - tette hozzá a szakember.

Jókai regényei túlnyomó többségükben tárcaregények voltak, azaz újságoknak íródtak, és folytatásokban jelentek meg. Ennek megfelelően a szöveg gyakran visszautalt az előzményekre, gyakran összefoglalta azokat, folytatását, a történet menetét pedig nemegyszer az olvasók visszajelzései alakították.

Mikszáth Kálmánnal még az is megesett, hogy amikor egy hosszabb betegség után folytatta az újságban megjelenő regényét, összekeverte a szereplőket, példa erre A fekete város és a Különös házasság. A korabeli lapokban gyakori volt, hogy az oldalt felénél, harmadánál egy vízszintes vonallal két részre osztották, és felülre a napi politika hírei, alulra pedig a tárcák, folytatásokban közölt regények kerültek.

A nagyközönség számára a kibogozhatatlannak tűnő politikai híreket a "vonal alatti" irodalmi igényű szövegek világították meg, melyekben a közéleti hírekkel ellentétben egyértelmű volt a jó és a rossz - mondta Landgraf Ildikó.

Az akadémiai konferencia egyik hozzászólása szerint már a tömegkultúra és a modern sajtó hajnalán is megfigyelhetők a maihoz hasonló jelenségek: a kusza hírek elől a megzavarodott olvasók másfél évszázada "a vonal alatti" világba menekülnek, a különbség az, hogy a mai szappanoperákat már nem Jókai vagy Mikszáth írja.

A sajtó kultúraközvetítő szerepe 1867-1945 című konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának médiatudományi kutatócsoportja szervezte.


2013. május 24., péntek

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

CSONTOS Erika

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Gondolat

A terápiák társadalmától a teremtő vágyakig

Gerevich doktor sokrétű érdeklődési körére világít rá a jelen kötet tanulmányainak sokszínűsége a szakmán és annak határterületein belül és azon túl, továbbá azt is ábrázolja, hogy a pszichiátria és a pszichológia tudománya mennyire átszövi a hétköznapjainkat is és jelen van az élet minden területén, legyen szó pszichiátriai kórképek gyógyításáról vagy az ezirányú kutatómunkáról, esetleg éppen arról, hogy vajon hol a határ az egészséges és a beteg psziché között, mi jelent már devianciát vagy fogadható el a normalitás keretein belül.

Hírvilág

A szüzesség kultusza

GYIMESI Ágnes Andrea

A szüzesség kultúrtörténetében is találunk történelemhamisítást. Az infantilizált ember, a nemzés és halál összefüggéseiről beszélgettünk dr. Magyar László Andrással, a Semmelweis Orvostörténi Múzeum főigazgató-helyettesével.

Klinikum

Szegedi Szűts István - az elfeledett emigráns művész

GÖMÖR Béla

Életét, mint sok kortársáét, bizonyára nagymértékben meghatározta, hogy mind a két világháborút felnőtt fejjel kellett végigélnie. Az első világháború alatti négy éves katonai szolgálata éppen művészeti főiskolai tanulmányait szakította meg. A 20-as években állást szerezni nehéz volt, de miután rajztanári diplomájával elhelyezkedett, csupán nyolc évig tanított. Hat éven át Csongrádon működött, ahol éppen ennek a kötetnek a révén sikerül most elkezdeni feltámasztani emlékét.

Hírvilág

Öngyilkosság és a média

Szempontok és irányelvek az optimális médiaábrázoláshoz