A múlt héten az egészségügyi bizottság általános vitára alkalmasnak találta azt a salátatörvényt, amelynek tárgyalását szerdán kezdte meg a Ház. A vitát Réthelyi Miklós, nemzeti erőforrásokért felelős miniszter nyitotta meg, míg a képviselői hozzászólásokra Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkár válaszolt. Az elmúlt hetek szakpolitikai párbeszédében nem hozott újat a meginduló parlamenti vita. Réthelyi azt hangsúlyozta, a törvénymódosítások azt szolgálják, hogy az egészségügy fenntartható legyen 2011-ben. A biztosítási rendszer ésszerűsítését, a szerkezetátalakítást, a humán erőforráskrízis megoldását és a túlliberalizált gyógyszerellátás problémáit kívánják orvosolni. Az illetékes szakbizottság az ülésen ismertetett többségi és kisebbségi véleményéből egyaránt az tűnt ki, hogy a szakpolitikusok a gyógyszerpiac és a patikaalapítás szabályozását tekintik a salátatörvény legfontosabb „levelének”. Míg Nagy Kálmán (KDNP) a grémium többségi álláspontjának bemutatásakor lehetségesnek találta, hogy teljesíthető az a törvénymódosításban megfogalmazott akarat, amely szerint 2014-re a patikákban a gyógyszerészek tulajdonrésze meghaladja az 50%-ot, addig Garai István Levente (MSZP) a kisebbségi álláspontban újra feltette a kérdését, amelyet a múlt heti bizottsági ülésen is: milyen forrásból fedezik majd a patikusok a többségi tulajdon megszerzését? Szintén a gyógyszerellátás szabályainak módosítását tartott a salátatörvény legfontosabb részének Mikola István (Fidesz), aki hozzátette, a törvénymódosítás – még ha salátatörvény is – szükséges annak érdekében, hogy az egészségügy kilábaljon a jelenlegi nehéz helyzetből. A jobbikos Kiss Sándor szerint 2006-ban, a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvény megalkotásával a liberálisok rászabadították a tőkét a gyógyszerellátásra, most ennek módosítását tartotta a legjelentősebbnek. Mint mondta, ez a törvény sokat rontott a gyógyszerellátás színvonalán és sok kárt okozott a nagykereskedőknek, gyógyszerészeknek, az ellátásnak, és így a betegeknek is. Utóbbiak érdekének megvédését nem igazán látja a jelenlegi módosításban sem megjelenni. Szigorúbb szabályozást várna a gyógyszerfogyasztásra ösztönző reklámok esetében, szerinte a verseny mindenhatóságát állami eszközökkel is korlátozni kell a lakosság érdekében. Gyenes Géza, a Jobbik másik vezérszónoka megdöbbenésének adott hangot, amiatt, hogy a Fidesz-ben az elmúlt nyolc évben elmaradt a műhelymunka az ágazatot illetően. „Kevés az elképzelés és a koncepció” – mondta a politikus. Szerinte a humánerőforrás képzésnél vérzik leginkább az egészségügy, s mindegy, milyen változásokat eszközölnek a szerkezetben, a munkaerő-utánpótlás nem lesz biztosított. „Ki fog minket holnap meggyógyítani?” – tette fel a kérdést. Nem adnak választ a módosítások arra sem, hogy állami, vagy szolidaritási alapon kívánják-e működtetni majd a rendszert. Üdvözölte viszont a Semmelweis Nap munkaszüneti nappá nyilvánítását az egészségügyben dolgozók számára, bár hozzátette: azt a dolgozók egyötöde nem tudja majd igénybe venni az állandó ügyelet miatt. Az LMP képviselője Szilágyi László továbbra is hiányolta, hogy a rossz népegészségügyi mutatók javítására nem kínál megoldást a salátatörvény, ahogy a szakdolgozók hiányát sem orvosolja, sőt, az egyéb törvénymódosítások miatt az amúgy is alulfizetett ágazati dolgozók fizetése tovább csökken majd, ami feszültségeket okoz. Ő is a gyógyszerellátásról szóló módosításokat tartotta kiemelten fontosnak, azonban véleménye szerint a kormányzat a mostani módosításokkal nem éri el azt a célt, hogy a vidéki patikák száma nőjön. A városi gyógyszertárak szaporodása szerinte éppen a betegek érdekeit szolgálta, azt viszont megkérdőjelezte, hogy az új tulajdonosi szerkezetet ki lehet-e alakítani 2014-ig. Szócska Miklós államtitkár az expozékra ahogyan korábban is, ismét azzal válaszolt, következetes és kemény munkát kíván az egészségügy átalakítása. Kovács Tibor (MSZP) felvetésére hangsúlyozta, továbbra is egyeztetnek a gyógyszerpiaci szereplőkkel, akikkel nem kívánnak háttéralkut kötni semmiben, az ellátás érdekében korrigálják a rendszert, amelynek fenntarthatósága az utóbbi években megingott. A beérkezett módosító indítványokról szólva azt mondta, azok között van olyan, amelyeket támogatni tud a szaktárca. Az egészségügyet érintő törvénymódosítások részletes vitájára a december 6-7-i ülésnapon kerül majd sor, a zárószavazás december 20-án várható. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya