"Nekünk nem pénzre van szükségünk, nem akarunk felvenni hitelt. (...) Arra van szükségünk, hogy egy olyan megállapodást kössünk, hogy ha a nemzetközi pénzpiacok megbénulnak, akkor hozzá tudjunk jutni egy hitelvonalhoz. Tehát nekünk nem egy konkrét összegre van szükségünk, hanem egy elővigyázatossági hitelkeretre, ezért a forintokról, dollárokról szóló találgatás idő előtti" - mondta Orbán Viktor, hozzátéve ugyanakkor, hogy most zajlik az egyeztetés arról, milyen hitelkeretről szólnak majd a tárgyalások az IMF-fel és az Európai Unióval. Kijelentette azonban: az a törekvése Magyarországnak, hogy a saját lábán álljon, a saját gazdaságpolitikáját folytassa, valamint az, hogy független legyen, nem változott, és nem is fog. Hozzáfűzte, ha az európai válság nem lenne olyan súlyos, mint amilyen, szóba sem jött volna az IMF-tárgyalás, de ma a felelős gondolkodás a megállapodás megkötése felé visz. Arra a műsorvezetői felvetésre, hogy valóban elhangzott-e tőle az a mondat, hogy ha az IMF jön, akkor ő megy, Orbán Viktor azt válaszolta: ez egy értelmetlen mondat, ugyanis a valutaalap sosem ment el. Hozzátette ugyanakkor, ha úgy értik ezt a mondatot, hogy ha újra az IMF irányítása alá kerül az ország, és nem a saját gazdaságpolitikát hajtják végre, akkor "ránk, nemzeti érzelmű emberekre itt semmi szükség nincs", akkor az igaz. Minderről azonban szó sincs - szögezte le. Orbán Viktor a közeljövőben kezdődő IMF-EU-tárgyalássorozattal kapcsolatban megjegyezte egyébként, hogy "nem kellene ennek ilyen nagy feneket keríteni, az egész ügynek nincs ekkora jelentősége. Ha megállapodunk az IMF-fel, akkor van egy biztonsági szerződésünk, ha nem állapodunk meg, nincs. Attól még az ország áll a lábán, és működik." Álláspontja szerint Magyarországnak nem a saját lehetséges bajával szemben kell biztosítást kötnie, hanem "más bajai ránk gyakorolt hatása" ellen. "Anélkül is el tudjuk navigálni az ország hajóját, de biztonságosabb úgy hajózni, ha egyébként van egy ilyen biztosításunk" - fogalmazott. A jegybanki kamatemelésre kitérve azt mondta, az szerinte nem segíti a növekedés beindítását. Kérdésre kijelentette azt is, hogy nem lesz kormányátalakítás 2012. január 1-jén, és általában sem lesz "tömeges" kabinetátalakítás. Mint mondta, mindenki megbízatása addig szól, amíg az ő mandátuma. Az azonban igaz, hogy van, aki azt mondta: a négyéves ciklus közben lehet olyan pillanat, amikor azt kéri, újra üljenek le, és beszéljék meg, folytassa-e a munkáját - tette hozzá. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetőjének jelölt Németh Lászlónéról szólva közölte: azt várja az új minisztertől, hogy legyen képes az állami cégeket gyorsan és ésszerűen "mozgatni" - ez kell ugyanis a növekedési terv sikeréhez -, valamint az uniós lehetőségek "százszázalékos" kihasználását. "Mostantól ez a női minisztériumunk (...), a családi vagyont kezelő minisztérium most hölgyek kezében van" - jegyezte meg, utalva kormánya leendő első női tagjára. A pénzügyi fegyelemről kötendő új uniós kormányközi szerződéssel összefüggésben hangsúlyozta: az eurótagság előtt Magyarország nem vállalhat ugyanolyan kötelezettségeket, mint az eurózóna tagállamai, és nem érdeke csatlakozni az adórendszerek összehangolását célul tűző megállapodáshoz sem. Az interjúban a kormányfő ismét szorgalmazta a "keleti nyitást". Arra a kérdésre, tervezi-e Kína magyar államkötvények vásárlását, azt válaszolta: a piacokon Kína is jelen van. Arra a felvetésre, hogy január 1-je után akár több ezer orvos is felmondhat, közölte: a kormány létrehozott egy bizottságot, amelynek az a dolga, hogy megvédje az embereket "egy ilyen kedvezőtlen fejlemény hatásaitól". Beteg ellátatlanul nem maradhat, ezért akkor is meg fogják szervezni az egészségügyi ellátást, ha orvosok nagy számban mondanának fel - húzta alá a miniszterelnök. MTI 2011. december 22., csütörtök