Hírvilág

Nyilvános gyógyszeripari kifizetések

2015. ÁPRILIS 22.

Javítandó méltatlanul rossz megítélésüket, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) múlt héten írta alá azt a Transzparencia Együttműködést, amelynek eredményeként jövő év közepétől tagvállalataik honlapjukon teszik közzé azoknak a juttatásoknak, szponzorációknak az összegét, amelyeket orvosoknak, intézményeknek fizettek ki konferencián, továbbképzésen tartott előadásért, szakértői feladatokért – jelentették be a szervezet vezetői egy keddi sajtó háttérbeszélgetésen. Miközben ezek az adatok egyénre lebontva lesznek megismerhetőek, a klinikai gyógyszerkipróbálásokra fordított forrás nagyságát aggregáltan tárják a nyilvánosság elé. Az adatokat idén kezdik gyűjteni, és 2016. június 30-tól válnak nyilvánossá. Az orvoskar közel egésze támogatja a kezdeményezést.

Megcáfolnák azokat a legendákat, amelyek arról szólnak, hogy a gyógyszercégek az orvosok szórakozását szponzorálják, amikor kifizetik konferencia részvételüket, vagy szakértői díjat fizetnek nekik – fogalmazott az eseményen dr. Jakab Zoltán, az AIPM elnöke. Megfelelő információk hiányában ugyanis mind a közvélemény, mind a döntéshozó kedvezőtlenül ítéli meg az innovatív gyógyszergyártó cégeket, bár mind a törvényi környezet, mind az önszabályozás egyre szigorúbb keretek közé szorítja működésüket. Az elnök emlékeztetett arra, a gyártók a hatóságoknak most is jelentenek a különféle szponzorációkról, ezeket az adatokat bő egy év múlva névhez kötötten ismerheti meg a közvélemény. Az AIPM tagvállalatainak saját honlapján valamennyi olyan költés megismerhető lesz, amelynek közléséhez az érintett orvos vagy intézmény hozzájárult, az adatokat évente frissítik majd.

A Transzparencia Együttműködést az Európai Gyógyszergyártók és Egyesületek Szövetsége (EFPIA) kezdeményezte és vezette be Európában 2012-ben, ennek magyarországi honosítását az AIPM végezte el két évvel ezelőtt, tavaly a szakmai közvélemény elé tárva a kódex tervezetét. Erről már Némethi Erika, az egyesület igazgatója beszélt, hozzátéve, a mostani együttműködésben nem csak az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének tagjai, hanem bármely gyártóvállalat részt vehet.
A közzététel erősíti az orvosok hitelességét, akik elismert szakemberré válnak azáltal, hogy részesülnek a szponzorációkból – idézte dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökének szavait az igazgató asszony, aki elmondta, a téma érzékenysége indokolta, hogy a különféle orvosszakmai egyesületekkel, szövetségekkel is egyeztessék az együttműködésben foglaltakat, és míg tagvállalataik kétharmada, addig az ezekkel együttműködő orvosok mintegy 75-99 százaléka egyetértett az adatok nyilvánossá tételével. Némethi Erika hangsúlyozta, nemzetközi tapasztalatok szerint az orvoskar azokban az országokban ódzkodik az ilyenfajta transzparenciától, ahol nem vonták be a kódex előkészítésének munkálataiba. A magyarországi siker éppen annak köszönhető, hogy kezdetektől részt vehettek ebben. Az AIPM igazgatója szerint az önszabályozó platform kedvező lesz annak a 16-20 ezer betegnek is, akik úgy jutnak a legmodernebb terápiákhoz hazánkban, hogy az az E. Alapnak nem kerül pénzébe.

Nem kockázatok és mellékhatások nélküli a kezdeményezés – ismerte el Jakab Zoltán, hiszen az egészségügy Magyarországon nem működik transzparensen, ugyanakkor azt reméli, tagvállalataik meg tudják értetni a velük szerződésben álló orvosokkal és intézményekkel a kezdeményezés fontosságát, hiszen az átláthatóság a bizalmat erősítheti. Az elmúlt évben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) állásfoglalását is kikérték annak érdekében, hogy a nyilvánossá tett adatokkal se személyiségi, se személyhez fűződő jogokat ne sértsenek meg, különös hangsúlyt fektetve arra, hogy a résztvevő orvosokat előzetesen és konkrétan informálni kell arról, mi és hol jelenik meg róluk.

Valamennyi tagvállalat saját felelőssége a listák éves frissítése, az AIPM-hez viszont csak azok csatlakozhatnak, akik a kódex előírásait elfogadják. Az együttműködésről éves jelentés készül, összefogva az addigi tapasztalatokat, a kódex betartását egy öttagú bizottság felügyeli, amely a panaszokat, észrevételeket kezeli. Szabálysértés esetén szankcionálhat is, akár kizárhatja soraiból azt a céget, amely durván vét a szabályok ellen.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2015-04-21

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

EESZT - állandó társ a háziorvosi ellátásban

Az EESZT talán a háziorvosok számára nyújtja a legtöbb segítséget, mivel megismerhetik betegük kórelőzményeit, melyek tekintetében eddig a páciensre voltak utalva. A NEAK által ellenőrzött kötelező adatszolgáltatás biztosítja számukra, hogy a szükséges információkat megtalálhassák a rendszerben, azonban részükre is előír kötelezettségeket, amiket a napokban megjelent jogszabály-módosítás alapján az egészségügyi államigazgatási szerv is ellenőrizni fog.

Hírvilág

A kényszerbetegség kulcsa

Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.

Kapcsolódó anyagok

Agykutatás

A cannabidiol hatása a Lennox–Gastaut szindrómával járó epilepsziás rohamokra

A CBD-kezelésben részesülők szignifikánsan nagyobb száma érte el az astatikus rohamfrekvencia 25, 50 és 75%-os csökkenését, továbbá a CBD-kezelés szignifikánsan csökkentette az összrohamszámot és a nem astatikus rohamfrekvenciát is, ami arra utal, hogy a szernek széles spektrumú rohamcsökkentő hatása van.

Gondolat

GSK elismerte bűnösségét

A csalással vádolt GlaxoSmithKline (GSK) brit gyógyszeripari óriáscég három vádpontban elismerte - a főként antidepresszívumokat érintő egészségügyi csalás vonatkozásában - a bűnösségét, és beleegyezett abba, hogy peren kívüli megállapodásként 3 milliárd dollár pénzbüntetést fizessen.

Gondolat

Nem pirulát árul, a gyógyuláshoz járul hozzá

A szakállamtitkárság csak a konfliktusokat kezeli

Gondolat

Szisztematikus elfogultság
Az ipar és a gyógyszervizsgálatok

A gyógyszeripar és a civil szektor által támogatott kutatások nagyobb valószínűséggel zárulnak pozitív eredménnyel, mint kormányzati társaik, bizonyítják a legújabb kutatások.

Hírvilág

A világ élvonalába került a Szegedi Tudományegyetem a klinikai kutatások területén

A világ legkiválóbb klinikai vizsgálatokat végző kutatóhelyei közé került a Szegedi Tudományegyetem. A Pfizer INSPIRE klinikai vizsgálóhely minősítésnek köszönhetően olyan innovatív vizsgálatokat végezhetnek a szegedi klinikákon, amelyek elősegítik a betegek gyógyulását és az országos egészségügyi ellátórendszer megerősítését.