Hírvilág

Növényvédőszerek és hiperaktív gyermekek

2011. AUGUSZTUS 15.

Egy hétfőn közzétett tanulmány szerint azok az amerikai gyermekek, akiknek szervezetébe nagyobb mennyiségű növényvédő szer kerül a kereskedelmi forgalomban lévő gyümölcsökről és zöldségekről, nagyobb valószínűséggel szenvednek figyelemhiányos hiperaktivitás zavarban.

A Pediatrics folyóiratban publikált tanulmány szerint amerikai és kanadai kutatók 1139, nyolc és tizenöt év közötti gyermek adatait vizsgálva arra az eredményre jutottak, hogy az organofoszfát (szerves foszforsav-észter) tartalmú növényvédő szerek magasabb szintjével rendelkező gyermekek közel kétszer nagyobb valószínűséggel szenvednek figyelemhiányos hiperaktivitásban.

"Ez a kutatás is bővíti az amúgy is növekvő mennyiségű bizonyítékot arra nézve, hogy a szervezetbe jutó növényvédő szerek nagyobb mennyisége káros fejlődési kimenetelekhez vezet" – összegzik a kutatók.

Az USA Környezetvédelmi Hivatalánál körülbelül 40 organofoszfát tartalmú növényvédő szer van bejegyezve, és egy 2001-es felmérés szerint 27 ezer tonnányit használtak fel a mezőgazdaságban és a háztartásokban. Az Amerikai Tudományos Akadémia szerint bár a háztartásokban is gyakran alkalmaznak növényvédő szereket, a csecsemőket és gyermekeket érő behatás főként az étrendből származik.

A tanulmányban idézett egyik 2008-as jelentés alapján számos zöldségben találtak kimutatható mennyiségű növényvédő szert. Egy tesztmintából az derült ki, hogy a fagyasztott áfonya 28 százaléka, a zeller 20 százaléka, és az eper 25 százaléka tartalmazott nyomokban egy malathion nevű organofoszfátot. A zöldbab 27, a barack 17, és a brokkoli 8 százalékában mutattak ki más típusú növényvédő szereket.

Az USA Betegségellenőrzési és Megelőzési Központja (CDC) szerint 2006-ig körülbelül 4,5 millió öt és tizenhét év közötti gyermekben mutattak ki figyelemhiányos hiperaktivitás zavart. Az Egyesült Államokban az iskoláskorú gyermekek 3-7 százaléka szenved a rendellenességben.


Forrás: Medipress

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

A H1N1 elleni védőoltás halálos, az idegeket érintő betegséghez vezethet - egy vezető neurológus szerint

Az információ Nagy-Britanniában egy bizalmas levélben jutott el a vezető neurológusokhoz, akik értetlenkedve fogadták a hírt, hiszen már emberek millióinak, köztük gyermekeknek is megkezdődött az oltása.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet száz százalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.