Növényvédőszerek és hiperaktív gyermekek
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Egy hétfőn közzétett tanulmány szerint azok az amerikai gyermekek, akiknek szervezetébe nagyobb mennyiségű növényvédő szer kerül a kereskedelmi forgalomban lévő gyümölcsökről és zöldségekről, nagyobb valószínűséggel szenvednek figyelemhiányos hiperaktivitás zavarban. A Pediatrics folyóiratban publikált tanulmány szerint amerikai és kanadai kutatók 1139, nyolc és tizenöt év közötti gyermek adatait vizsgálva arra az eredményre jutottak, hogy az organofoszfát (szerves foszforsav-észter) tartalmú növényvédő szerek magasabb szintjével rendelkező gyermekek közel kétszer nagyobb valószínűséggel szenvednek figyelemhiányos hiperaktivitásban. "Ez a kutatás is bővíti az amúgy is növekvő mennyiségű bizonyítékot arra nézve, hogy a szervezetbe jutó növényvédő szerek nagyobb mennyisége káros fejlődési kimenetelekhez vezet" – összegzik a kutatók. Az USA Környezetvédelmi Hivatalánál körülbelül 40 organofoszfát tartalmú növényvédő szer van bejegyezve, és egy 2001-es felmérés szerint 27 ezer tonnányit használtak fel a mezőgazdaságban és a háztartásokban. Az Amerikai Tudományos Akadémia szerint bár a háztartásokban is gyakran alkalmaznak növényvédő szereket, a csecsemőket és gyermekeket érő behatás főként az étrendből származik. A tanulmányban idézett egyik 2008-as jelentés alapján számos zöldségben találtak kimutatható mennyiségű növényvédő szert. Egy tesztmintából az derült ki, hogy a fagyasztott áfonya 28 százaléka, a zeller 20 százaléka, és az eper 25 százaléka tartalmazott nyomokban egy malathion nevű organofoszfátot. A zöldbab 27, a barack 17, és a brokkoli 8 százalékában mutattak ki más típusú növényvédő szereket. Az USA Betegségellenőrzési és Megelőzési Központja (CDC) szerint 2006-ig körülbelül 4,5 millió öt és tizenhét év közötti gyermekben mutattak ki figyelemhiányos hiperaktivitás zavart. Az Egyesült Államokban az iskoláskorú gyermekek 3-7 százaléka szenved a rendellenességben. Forrás: Medipress
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Egészségpolitika
Európai uniós prioritás lett a mentális egészség megelőzésre és a korai beavatkozásra összpontosító új stratégia, miután felismerték, hogy a mentális egészség nem csupán az egészségről szól. Erre reagálva a Make Mothers Matter (MMM) arra szólítja fel az EU Bizottságot, hogy vegye kiemelten figyelembe a nők és az anyák érintettségét. A nők testi és lelki egészsége gyakran másképp alakul, mint a férfiaké, ezért személyre szabott megközelítést igényelnek.
Klinikum
A csecsemőkori amnézia rejtélye azt sugallja, hogy a fejlődő agyban másképp működik a memória. Bármennyire is valóságosnak tűnnek, becsben őrzött legkorábbi emlékeink valószínűleg fényképek láttán vagy a szüleink elmesélése alapján alakultak ki, írja a Science folyóirat.
Az elmúlt hónapokban sokat és sokszor hallunk a mesterséges intelligenciáról a LAM Mesterséges intelligencia rovatában is. A terület fontosságát mutatja, hogy a közelmúltban több konferencia is foglalkozott a területtel. Ezekből ad áttekintést dr. Balkányi László, a LAM „Mesterséges intelligencia az orvoslásban” rovat vezetője.
Art&Health címen adott ki egy 3500 tanulmányt, kutatások és analízisek sorát összesítő metaanalízist a WHO, amely ezek alapján tudományos bizonyítékok alapján mutatja be a művészet gyógyító erejét nagyszámú betegség esetében. Terápiás hatása mellett közösségteremtő és emberközpontúbb gyógyító világot teremt.
Hírvilág
A Belügyminisztérium a Betegszervezetek Magyarországi Szövetségével közösen egészségügyi társadalmi, civil és nonprofit szervezeteknek szóló támogatási pályázatot hirdetett. A megpályázható keretösszeg 160 millió forint.
Szép új világ? Avagy miért (lenne) fontos a gyermekek igazi védelme...
A Koragyermekkori Evés-Alvászavar Ambulancia ellátási modelljét kísérő tudományos nyomon követés első leíró eredményei
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[Visszatérő, egyidejű központi idegrendszeri demyelinisatio perifériás demyelinisatióval/nodopathiával – egy szeronegatív beteg esete]4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás