Hírvilág

Növekszik az életben maradt koraszülöttek száma

2011. AUGUSZTUS 15.


Bár még mindig meglehetősen valószínűtlen, de az esélye egyre nő, hogy egy 400 grammnál kisebb súlyú újszülött élve szülessen és életben maradjon.

„A 400 grammnál kisebb súlyú, élve született újszülöttek nagy része a terhesség túl korai szakaszában jön világra ahhoz, hogy túléljen” – nyilatkozta Dr. Edward Bell, az Iowa-i Egyetem munkatársa. Dr. Bell azután alkotta meg a „Legkisebb Babák Regiszterét” (www.healthcare.uiowa.edu/tiniestbabies), hogy az Iowa-i Egyetemen egy 359 grammos kislány született élve, és maradt életben.

Kollégája, Dr. Diane Zumbach segítségével átvizsgálták a teljes orvosi szakirodalmat, az írott sajtót, sőt még a Guinness Rekordok Könyvét is. Ezek után találták meg azt a 110 gyermeket, akik 1936 és 2010 között születtek, és akiknek születési súlya 260 és 397 gramm között volt. Nagy részük az Egyesült Államokban született, 1990 után. Az anyaméhben töltött idejük 22. és 34. hét között volt.

A számok azt sugallták, hogy a magzat kora, vagyis az anyaméhben töltött hetek száma a fontosabb és nem az újszülött súlya abból a szempontból, hogy életben marad-e születése után. „Egy normálisan fejlődő magzat a 19. hétre éri el a 400 grammos súlyt. Ekkor 3-4 héttel fiatalabb annál, hogy minimális esélye is legyen arra, hogy életben maradjon” – mondta Dr. Bell. Más szavakkal, a „kis túlélők” korukhoz képest kis súlyúak, de fejlettebbek voltak, mint egy normál 400 grammos magzat.

Emellett úgy tűnik, hogy a lányoknak nagyobb az esélyük a túlélésre. Az életben maradt újszülöttek háromnegyede, köztük a 10 legkisebb, lány volt. Ennek oka nem tisztázott. A kutatók szerint a hormonális rendszerrel, illetve a tüdők és más fő szervek fejlettségével függhet össze. Bell és Zumbach a rendelkezésre álló adatokból azt is megállapították, hogy az életben maradt gyermekeknek későbbi korukban egészségügyi és tanulási problémáik voltak. Általában alacsonyak és kis súlyúak maradtak kortársaikhoz képest.

Forrás: Medipress



Kapcsolódó anyagok: Hipotermiával kezelt koraszülöttek






HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Agykutatás

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Gondolat

Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt