Hírvilág

Nőtt az orvosok száma, de nem vonzó a háziorvosi praxis

2012. NOVEMBER 19.



Az Európai Unió tagállamaiban az egészségügyi kiadások a 2000 és 2009 közötti évi átlagos 4,6 százalékos bővülést követően 2010-ben egy főre vetítve 0,6 százalékkal estek vissza, amire 1975 óta nem volt példa - állapítja meg az Európai Unió és az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által készített, pénteken közzétett jelentés.

Magyarországgal kapcsolatban a jelentés rámutat, hogy 2000 és 2009 között az egy főre jutó egészségügyi kiadások évente átlagosan 3,1 százalékkal nőttek, ez 2009-2010-ben 2,2 százalékra mérséklődött.

A térségben ez a legkisebb mértékű csökkenés. 2000 és 2009 között évi átlagban Szlovákiában 10,9 százalékos, Csehországban 6, Lengyelországban 7,1, Romániában pedig 5,6 százalékos volt az egészségügyi kiadások bővülése. 2009-2010-ben Pozsony 2,4 százalékkal, Varsó 0,5 százalékkal, Bukarest pedig 4,2 százalékkal növelte az egy főre jutó egészségügyi kiadások mértékét, míg ez a mutató Csehországban 4,4 százalékkal csökkent.
A vizsgált országok közül a legnagyobb csökkenés Írországban volt, ahol a 2000-es években átlagosan 6,5 százalékkal bővültek az egy főre jutó egészségügyi kiadások évente, míg 2009-2010-ben 7,9 százalékkal csökkentek.

A jelentés arra is kitér, hogy Európa lakosságának egyre nagyobb hányada, mostanra a felnőtt lakosság több mint fele túlsúlyos, 17 százaléka pedig elhízott. A dokumentum rámutat, hogy az elhízottak aránya a román lakosság körében a legalacsonyabb - 8 százalék - míg Magyarországon és az Egyesült Királyságban 25 százalék fölött van.

A jelentés arra is kitér, hogy Finnország, Franciaország és Magyarország az elhízás elleni küzdelem részeként a közelmúltban adót vetett ki az egészségtelen élelmiszerekre és italokra, amelyek egyrészt az állami bevételeket hivatottak növelni, másrészt az étkezési szokásokat hivatottak megváltoztatni.

Hazai össztermékéhez mérten 2010-ben Hollandia költött a legtöbbet az egészségügyre, a GDP 12 százalékát, az uniós átlag pedig kilenc százalék. Magyarország GDP-je 7,8 százalékát fordította egészségügyi kiadásokra. A térségben Szlovákia és Szlovénia éri el az uniós átlagot, de Csehország és Lengyelország GDP-arányosan Magyarországnál kevesebbet fordít az egészségügyre. Romániában a legalacsonyabb ez az arány az egész Európai Unióban, mindössze 6 százalék.

Az ezer főre jutó orvosok száma az elmúlt tíz évben uniós átlagban 2,9-ről 3,4-re nőtt. Ugyanakkor a jelentés megjegyzi, hogy egyre kevesebb az általános orvos, a szakorvosok száma emelkedik, a háziorvosi praxis ugyanis nem vonzó a doktorok számára, szakorvosként pedig jobban is kereshetnek. Ez a folyamat a jelentés szerint idővel veszélybe sodorhatja azt, hogy egyes társadalmi csoportok alapvető orvosi ellátáshoz jussanak.

A dokumentum arra is felhívja a figyelmet, hogy az egészségügyi kiadásoknak mindössze 3 százalékát költik a tagállamok megelőzésre, pedig a jelentés készítői szerint a megelőzés sokkal költséghatékonyabb lehet, mint később a már kialakult betegségek kezelése.



MTI 2012. november 16., péntek

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.