2012. NOVEMBER 19.
Szöveg nagyítása:
Az Európai Unió tagállamaiban az egészségügyi kiadások a 2000 és 2009 közötti évi átlagos 4,6 százalékos bővülést követően 2010-ben egy főre vetítve 0,6 százalékkal estek vissza, amire 1975 óta nem volt példa - állapítja meg az Európai Unió és az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által készített, pénteken közzétett jelentés. Magyarországgal kapcsolatban a jelentés rámutat, hogy 2000 és 2009 között az egy főre jutó egészségügyi kiadások évente átlagosan 3,1 százalékkal nőttek, ez 2009-2010-ben 2,2 százalékra mérséklődött. A térségben ez a legkisebb mértékű csökkenés. 2000 és 2009 között évi átlagban Szlovákiában 10,9 százalékos, Csehországban 6, Lengyelországban 7,1, Romániában pedig 5,6 százalékos volt az egészségügyi kiadások bővülése. 2009-2010-ben Pozsony 2,4 százalékkal, Varsó 0,5 százalékkal, Bukarest pedig 4,2 százalékkal növelte az egy főre jutó egészségügyi kiadások mértékét, míg ez a mutató Csehországban 4,4 százalékkal csökkent. A vizsgált országok közül a legnagyobb csökkenés Írországban volt, ahol a 2000-es években átlagosan 6,5 százalékkal bővültek az egy főre jutó egészségügyi kiadások évente, míg 2009-2010-ben 7,9 százalékkal csökkentek. A jelentés arra is kitér, hogy Európa lakosságának egyre nagyobb hányada, mostanra a felnőtt lakosság több mint fele túlsúlyos, 17 százaléka pedig elhízott. A dokumentum rámutat, hogy az elhízottak aránya a román lakosság körében a legalacsonyabb - 8 százalék - míg Magyarországon és az Egyesült Királyságban 25 százalék fölött van. A jelentés arra is kitér, hogy Finnország, Franciaország és Magyarország az elhízás elleni küzdelem részeként a közelmúltban adót vetett ki az egészségtelen élelmiszerekre és italokra, amelyek egyrészt az állami bevételeket hivatottak növelni, másrészt az étkezési szokásokat hivatottak megváltoztatni. Hazai össztermékéhez mérten 2010-ben Hollandia költött a legtöbbet az egészségügyre, a GDP 12 százalékát, az uniós átlag pedig kilenc százalék. Magyarország GDP-je 7,8 százalékát fordította egészségügyi kiadásokra. A térségben Szlovákia és Szlovénia éri el az uniós átlagot, de Csehország és Lengyelország GDP-arányosan Magyarországnál kevesebbet fordít az egészségügyre. Romániában a legalacsonyabb ez az arány az egész Európai Unióban, mindössze 6 százalék. Az ezer főre jutó orvosok száma az elmúlt tíz évben uniós átlagban 2,9-ről 3,4-re nőtt. Ugyanakkor a jelentés megjegyzi, hogy egyre kevesebb az általános orvos, a szakorvosok száma emelkedik, a háziorvosi praxis ugyanis nem vonzó a doktorok számára, szakorvosként pedig jobban is kereshetnek. Ez a folyamat a jelentés szerint idővel veszélybe sodorhatja azt, hogy egyes társadalmi csoportok alapvető orvosi ellátáshoz jussanak. A dokumentum arra is felhívja a figyelmet, hogy az egészségügyi kiadásoknak mindössze 3 százalékát költik a tagállamok megelőzésre, pedig a jelentés készítői szerint a megelőzés sokkal költséghatékonyabb lehet, mint később a már kialakult betegségek kezelése. MTI 2012. november 16., péntek
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
Idegtudományok
Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.
A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.
Egészségpolitika
Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.
„Ez egy veszélyes irány” – az eLitMednek nyilatkozó szakértőkkel értékeltük a jelenlegi helyzetet, illetve a most elfogadott salátatörvény részleteit.
A hypertoniaszűrés és -gondozás új lehetőségei a háziorvosi praxisban
Lehetne jobban?! – A háziorvosi teljesítmény értékelésének módszertani továbbfejlesztése
1.
2.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás