Elküldik a betegeket a kórházakból – hívta fel többek között Cserháti Péter államtitkár figyelmét Sinkó Eszter az IME egészségügyi szaklap szerdai Kontrolling Konferenciáján Budapesten. Az egészségügyi közgazdász szerint első sorban a drága ellátást igénylő pácienseket nem fogadják be, illetve azokat, akik kezelése előreláthatóan többe kerül, mint a várható bevétel. Az egészségügyért felelős helyettes államtitkár nem reagált a felvetésre. A járóbetegellátási koncepció az elkövetkezendő néhány nap slágertémája lesz, holnaptól „masszívan beindul” a terület átalakítása. A parlamenti döntésektől függően szintén a napokban kerülnek terítékre az E-Alapot is érintő változások – mondta Cserháti Péter. Egyelőre 51 milliárd forintos többlettel terveznek, az E-Alapban elkülönített, béremelésre szánt összeg az idei évhez hasonlóan júliusban, visszamenőleges hatállyal kerül kifizetésre. Az ellátórendszer erős informatikai hátteret igényelne, ami jelenleg sem áll rendelkezésre, de a szakpolitikus szerint ennek kiépítése rövidtávon nem is fog megvalósulni. Sok „lövés” nem jó irányba ment az elmúlt egy évben – mondta Cserháti Péter az eddigi eseményeket elemezve, ugyanakkor azt is hozzátette, „az ágazat arculatáért mindannyian felelősek vagyunk”. Így aktívabb részvételt várnak az ágazat szereplőitől a még felhasználható uniós pénzek megpályázásánál is, ugyanis a következő hét éves ciklusban „messze nem lesz ilyen jó a helyzet” mint most. Cserháti Péter egyébként megemlítette azt is, hogy az államtitkárság korábbi miniszteri biztosa, Bodrogi József „reális problémát mutatott fel", amikor korábban a demográfiai korfa és az ellátás problematikáját felvetette. Mint arról lapunk is beszámolt, a szakember lehetőségként beszélt arról, hogy járandóságuk felbruttósításával a nyugdíjasokat is be kellene vonni az egészségügyi hozzájárulást fizetők körébe. A kórházak adósságállománya szeptember 30-ig 42, 3 milliárd forintra rúgott, annyira, mint tavaly, ugyanebben az időszakban. Míg a helyettes államtitkár ezt sikerként értékelte, addig Sinkó Eszter a Magyar Kórházszövetség vezetőjére, Rácz Jenőre hivatkozva 70-80 milliárd forintos hiányt prognosztizált, hozzátéve, hogy az adósságállomány az év utolsó negyedében növekszik jelentősen. Bár Cserháti Péter azt elismerte, hogy az idei béremelés fedezetét nem biztosította a népegészségügyi termékadóból befolyt 15 milliárd forint, ugyanakkor sikerként könyvelte el, hogy a recesszióban lévő Európában egyedül hazánkban sikerült ágazati béremelést kiharcolni. A bérek emelését Sinkó Eszter is „örvendetesnek” tartotta, ám szerinte erre a kasszák belső átcsoportosításával biztosítottak forrást, az intézmények saját, ki nem osztott TVK-jukat kapták vissza bérfejlesztésre. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a megemelt fizetések ellenére még mindig Európa sereghajtói vagyunk az orvosi bérek tekintetében. Rosszabbul működik az egészségügy, mint korábban – mondta Sinkó Eszter. A pácienseket financiális okokból küldik el a kórházak, a fekvőbeteg intézményekben ellátott betegek száma nem azért csökken, mert a kórház helyett rendelőkben kezelik őket. Javaslatként vetette fel, hogy a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI), vagy a Területi Egészségügyi Szolgáltató Központok internetes felületein lehetővé kellene tenni, hogy az orvosok jelezhessék: a beteget nem tudták felvenni a kórházba. Feszültségeket okoz a rendszerben, hogy a TEK átsorolások miatt olyan feladatok kerültek egyes intézményekhez, amelyek ellátására azok nem képesek, illetve az átsorolással egy időben nem változott a TVK. Így „alapvető veszélyelhárító folyamatok” beindítására lenne szükség, mert a rendszer így még a rendelkezésre álló forrásokat sem tudja felhasználni. Bár a fogyatkozó kórházi betegszámra nem csak Sinkó Eszter, hanem Őri Károly, egészségügyi szakmenedzser is felhívta a figyelmet előadásában, a helyettes államtitkár ezekre a felvetésekre nem reflektált. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2012-12-05