Hírvilág

Napvédő krémek, bőrrák és költséghatékonyság

2011. AUGUSZTUS 15.

Ausztráliai kutatók véletlen besorolásos, kontrollos vizsgálatban kimutatták, hogy az UV-szűrőt tartalmazó napvédő krémek mindennapos alkalmazása nagyságrendekkel kisebb költségekkel jár, mint amennyi megtakarítást eredményez a bőrdaganatok megelőzése révén.

A bőrgyógyászok rutinszerűen javasolják napvédő krémek használatát a bőrrák kockázatának csökkentésére. A kutatók most annak jártak utána, hogy gazdasági szempontból mennyire hatékony ez a megközelítés, tehát az UV-szűrős testápolási termékek mindennapos használatának ára hogyan viszonyul az ezek által megelőzhető, nem melanoma típusú bőrrákok és a daganatmegelőző (premalignus) elváltozás, az aktinikus keratosis (más néven keratosis solaris) kezelésének költségéhez.

A véletlen besorolásos, kontrollos ausztrál vizsgálat 1600 résztvevőjének felét szokásos ellátásban részesítették (nem javasolták, hogy az addiginál gyakrabban alkalmazzon napvédőt), a másik felének napvédő krémet adtak, és annak mindennapos használatát javasolták a napfénynek kitett bőrfelületen. Összesen 155 résztvevő esetében lépett fel legalább egyszer nem melanoma típusú bőrrák. A körülbelül 800, a vizsgálat keretében minden nap krémet használó résztvevő körében 11-gyel kevesebb bazálsejtes carcinoma, 24-gyel kevesebb laphámsejtes carcinoma és 800-zal kevesebb aktinikus keratosis lépett fel, mint a kontrollcsoportban.

Ausztráliában (is) az egészségügyi ellátást elsősorban az állami egészségbiztosítás finanszírozza. Ennek megfelelően a vizsgálatban külön számították az állami egészségbiztosító költségeit (a bőrelváltozások diagnosztizálásával és kezelésével kapcsolatos kiadásokat), a betegek számára felmerült költségeket (többek között a gyakoribb orvoslátogatás és a bőrelváltozások kezelésével töltött idő miatti keresetkiesést) és az egészségügyi szolgáltatók azon költségeit, amelyeket e vizsgálat keretében nem térített az egészségbiztosítás (a napvédő krém árát és a többlet-munkaidőt).

A kontrollcsoporthoz képest, amely tagjainak nem tanácsolták külön az UV-sugárzás elleni védekezés e módját, a napkrém használatára kifejezetten felkért csoport éves nettó többletköltsége a számítások szerint fejenként 0,74 dollárt tett ki. Hasonlóan csekély többletköltséget jelentett az egészségügyi szolgáltatóknak a rutinszerűen napvédő krémet alkalmazó betegcsoport ellátása, míg a beavatkozás az állami egészségbiztosító számára két nagyságrenddel nagyobb, évente 88,20 dolláros megtakarítást eredményezett a kevesebb kezelendő daganat és premalignus elváltozás miatt.

A napvédő krémek alkalmazásának költséghatékonyságát nyilvánvalóan nagy mértékben befolyásolja a termékek ára, az UV-sugárzás erőssége, az egészségügyi ellátás költségei és a betegek bőrrák-önvizsgálati szokásai.

Hazánkban a legfontosabb különbség az ausztráliai viszonyokhoz képest, hogy csak tavasz végétől ősz elejéig olyan erős az ultraibolya sugárzás (és olyan nagy a napfénynek kitett bőrfelület), ami indokolja a napvédő készítmények alkalmazását. Másrészt viszont a magyar lakosság kevésbé egészségtudatos a bőrrák megelőzése és önvizsgálata terén. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálatban alkalmazott beavatkozás (a napvédő krém rutinszerű használata) elmaradása súlyosabb károkat okoz: több megelőzhető bőrdaganat keletkezik, és ezek előrehaladottabb állapotban kerülnek felismerésre.


Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid

Forrás:

J Invest Dermatol 2009 Dec; 129:2766.

Forrás: J Invest Dermatol 2009 Dec; 129:2745.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Költséghatékonyságban mérhető adatok

Csak az információkat megfelelően használó szolgáltatók maradhatnak meg az egészségügyben

Hírvilág

Dyspepsia – Step-down vagy step-up?

Költséghatékonyabb a dyspepsiás betegek „step-up” kezelési protokollja – kezdetben gyengébb hatású, de olcsó szerek, majd esetleg később erősebb szerek alkalmazása.

Hírvilág

Intracranialis aneurysmák preventív kezelése

Egy új költséghatékonysági elemzésben választ kerestek néhány klinikai szempontból jelentős kérdésre, például arra, hogy melyik betegek esetében „éri meg” a kezelés, és melyik a választandó beavatkozás.