A gyógynövényeket, táplálékkiegészítőket és vitaminokat az alternatív gyógyászat alkalmazói általában azért fogyasztják, mert úgy vélik, hogy gyógyászati hatásuk kíméletes és enyhe. Egy 2002-ben elvégzett felmérés alapján a megkérdezettek 86 százaléka úgy gondolta, ha egy termék természetes eredetű, akkor egyben biztonságos is (https://www.nclnet.org/naturalpr0102.htm). Számos vizsgálat során azonban kiderült, hogy a táplálékkiegészítők és azokon belül a gyógynövénykészítmények minősége terén világszerte komoly gondok mutatkoznak. Az Egyesült Államokban például hiányos az e termékekkel kapcsolatos hatósági szabályozás, és nem állnak rendelkezésre megfelelően egységesített mértékek sem. Az Egyesült Államok 1994. évi, a táplálékkiegészítőkkel kapcsolatos egészségügyi törvényében megfogalmazott jogi meghatározás szerint táplálékkiegészítő valamennyi olyan termék (a dohányon kívül), amely vitamint, ásványi anyagot, gyógynövényt, növényből készült gyógyszert, aminosavat, a tápanyagbevitel növelése céljából a táplálék adalékaként használt anyagot, valamint ezen aktív hatóanyagok koncentrátumát, bomlástermékét, összetevőjét, oldószeres kivonatát vagy kombinációját tartalmazza. A gyógyszeres dobozban azonban nem feltétlenül az található, amit a címke mutat. Analitikai vizsgálatok kimutatták, hogy egyes készítményekből hiányzott a hatóanyag, másokban viszont szennyező anyagokat találtak; „természetes” gyógykészítményben kimutattak olyan hatóanyagot, mely receptre kapható gyógyszerekből származott és előfordult, hogy az azonos készítmények összetételükben különböztek egymástól, ha más gyártótól származtak, alkalmasint még akkor is, ha őket ugyanaz a gyártó állította elő. Többféle ellenőrző vizsgálat mutatta ki, hogy a címkén feltüntetett értékek nem feleltek meg a tablettában vagy kapszulában ténylegesen mérhető koncentrációnak. Egy ájurvédikus növényi gyógykészítményeken, az Egyesült Államokban Boston körzetében végzett vizsgálat átlagosan minden ötödik termékben nehézfémszennyezést (ólmot, higanyt vagy arzént) mutatott ki. Ha a felhasználó a címkén feltüntetett utasítás szerint alkalmazta volna ezeket a termékeket, akkor az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala (US EPA) által megállapított maximális dózisnak akár háromszorosát vitte volna be a szervezetébe a nehézfémekből. Orvosolandó a gondokat, néhány cég, szervezet független laboratóriumi teszteket végez a gyógynövénykészítmények és táplálékkiegészítők minőségét vizsgálva. A ConsumerLab.com nevű bevizsgáló cég a legismertebb táplálékkiegészítő, gyógynövény és vitamin termékmárkákat ellenőrzi. Előfordul, hogy meghökkentő eredményekkel járnak ezek a vizsgálatok. A piaci termékek jelentős része például nem tartalmazta a termékcímkén szereplő mennyiségben valamely kulcsösszetevőjét. Bizonyos esetekben, az aktív hatóanyag a feltüntetettnél sokkal kisebb mennyiségben volt jelen a készítményben, más esetekben a hatóanyag mennyisége túl magas volt, aminek káros egészségügyi következményei lehettek volna. Létezik egy bevizsgáló nonprofit szervezet, mely az Egyesült Államokban a táplálékkiegészítők minőségét értékeli, az United States Pharmacopeia (USP). Ha látható egy terméken az USP igazolójelzését, az hitelesíti az adott táplálékkiegészítőt. A vizsgálat a következők bizonyítását célozza meg: a készítmény a címkén szereplő dolgot a feltüntetett mennyiségben tartalmazza, és valamennyi összetevő jelen van; a készítmény egészségre veszélyes, káros anyagot nem tartalmaz; a készítmény a szervezetben lebomlik, és belőle a hatóanyagok felszabadulnak; a készítményt az ún. helyes gyártási gyakorlat állították elő. A folyamatos minőségvizsgálat alapján a termék tehát biztosabban megfelelhet az előírásoknak. A ConsumerLab.com internetes honlapján (https://www.consumerlab.com) megtalálható, hogy mely termékek feleltek meg a követelményeknek. Itt a felhasználónak tudnia kell, hogy a ConsumerLab.com mérései nem az adott szer hatékonyságáról, gyógyító erejéről adnak információt, hiszen bizonyos esetekben ismeretlenek a gyógynövények hatóanyagai, hanem, hogy megfelel-e az összetétel a kommunikált adatoknak. Ha egy termék megfelel a ConsumerLab, az USP vagy más hasonló szervezet (pl. Good Housekeeping) minőségi referenciáinak, a gyártó feltüntetheti a vizsgáló szervezet pecsétjét vagy igazoló jelét. A táplálékkiegészítőket és gyógynövénykészítményeket a gyártók a fogyasztók védelmében önkéntesen is benyújthatják bevizsgálásra e szervezetekhez. A bevizsgáló szervezet felsorolja az internetes honlapján azokat a termékeket, amelyek megfelelnek a szigorú vizsgálati követelményeknek. Például: https://www.usp.org/USPverified vagy https://www.consumerlab.com). Itt olvashatók azok a forgalmazók és boltok is, melyek megfelelnek a hitelesség kritériumainak Az Európai Parlament és az Európa Tanács 2006 végén alkotott rendeletének szabályai, amelyek többek között az étrendkiegészítők összetételéről, használatáról rendelkeznek, 2007. július elseje óta alkalmazandók hazánkban. Az EU-ban érvényes szabályozást az étrend-kiegészítők összetételéről, használatáról szigorúan meghatározza, milyen állítások szerepelhetnek a termékek címkéjén, mit szabad és mit tilos feltüntetni rajtuk. Nemcsak a termékösszetételt és annak kommunikációját, hanem az árucikk (esetleg félreértelmezhető) védjegyének, kereskedelmi vagy márkanevének, illetve fantázianevének meghatározását is szigorú szabályok közé szorították. „Az egészségre vonatkozó állítások között nem szerepelhetnek a gyártók által korábban oly gyakran alkalmazott konkrét állítások, mint a „vérnyomás-, vércukor-, koleszterincsökkentő”, hatás, vagy a „jót tesz a szívnek”, „megelőzi a csontritkulást, látásromlást, merevedési zavart” kifejezések. A termék hatásainak felsorolása csak olyan állításokat tartalmazhat, amelyeket konkrét klinikai vizsgálatok eredményei, illetve tudományos publikációk alátámasztottak. A gyártók kizárólag e valós tények feltüntetésére jogosultak. Minden termékükről külön-külön össze kell állítaniuk egy tudományos anyagot, amely bizonyítja, hogy az adott készítmény valóban kedvező hatással van az egészségre. Ezt el kell küldeniük az Európai Élelmiszerbiztonsági Ügynökségnek, amely az engedélyeztetési eljárásban a végső szót kimondja.” – írja a Natúrsziget cikke. Ezek nemzeti jegyzékét minden tagország összeállítja. Nálunk az Országos Élelmezés- És Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) állítja össze az úgynevezett alaplistát, melyen olyan, tudományos bizonyítékokon alapuló evidenciák szerepelnek, amelyeket már nem kell bizonyítani. Ezt folyamatosan bővítik. A jelenlegi hazai alaplista készítésével 2004 óta foglalkozik az intézet szakembergárdája. Átvizsgálták 1700 étrend-kiegészítő címkéjének információit, és összeállítottak egy 69 komponensű, 148 állítást tartalmazó alaplistát. Az alaplistát (tudományosan megfelelően alátámasztott indoklással) a gyártók továbbiakkal is kiegészíthetik. A listában feltüntetett anyagokat egyrészt a szervezet működésében, fejlődésében szerepet játszókra (tápanyagok, antioxidáns hatású vegyületek, probiotikumok, egyéb élettani hatású vegyületek, növények, növényi kivonatok, élelmiszercsoportok, gombák), másrészt a pszichés állapotot, a magatartást befolyásolókra, illetve a testtömeg-vesztésben, fogyásban (éhségérzet-csökkentéssel) segítséget nyújtókra csoportosították. Az Európai Bíróság nemrég szigorította a vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó étrend-kiegészítők forgalmazására vonatkozó uniós előírásokat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Európai Unió országaiban jelenleg kapható táplálékkiegészítők közül mintegy 200-at ki kell vonni a piacról, és érvényesíteni az alacsonyabb vitamindózisra vonatkozó szabályozást. Számos szakértő ugyanakkor szükségtelenül szigorúnak tartja a megengedett új, a korábbinál szerényebb vitaminadagokat – adta hírül a BBC. A táplálékkiegészítők csak olyan összetevőket tartalmazhatnak, amelyek rajta vannak az EU által engedélyezett listán. Tiltott szernek minősül a jövőben például minden olyan étrend-kiegészítő, amelyben a következő nyomelemek közül akár csak egy is megtalálható: kobalt, vanádium, ón, szilícium, nikkel, bór. A nagy-britanniai gyártókat tömörítő Alliance for Natural Health (ANH) a döntést úgy értelmezi, hogy az csak a szintetikus alapú étrend-kiegészítőket érinti, és nem vonatkozik a természetes alapú készítményekre vagy a megszokott étrend részét képező élelmiszerekre. Forrás: Dr. Dónal O’Mathúna, dr. Walt Larimore: Alternatív Medicina Harmat Kiadó, 2010 https://www.natursziget.com/page.php?show/articles/view/topic/egeszseg/artid/20080506etrendkiegeszitokagyogyitasban